Műcsarnok | 2018. 12. 07. – 2019. 01. 20.
Drozdik Orsolya | SzabadTánc
Műcsarnok | 2018.12.07. – 2019.01.20.
Megnyitó: 2018. december 06., 18:00
Megnyitotta: Keserü Katalin művészettörténész
Drozdik Orsolya a Műcsarnokban rendezett egytermes tárlatával – a Rejtett történetek című életreform-kiállításhoz kapcsolódva – egy korábbi projektje, az Individuális mitológia (1975–1977) néhány elemét értelmezi újra. Ennek a projektnek két sorozatát is bemutatjuk a kiállításon: az Individuális mitológia IV. mintegy 24 fotóját és az Individuális mitológia VI. kiradírozott rajzműveinek eddig ki nem állított darabjait. Miskolcon ezek a rajzok már ki voltak álliítva 1978-ban, az Individuális Mitológia című könyvében is írt róla.
A sorozatnak egy Isadora Duncanről szóló, 1975-ben bemutatott film, valamint a Dienes Valériával készített tévéinterjú volt a kiindulópontja. A művek elkészítéséhez Drozdik különböző médiumokat használt, a fotó, a rajz és a szöveg mellett a korban újnak számító a performanszot és az azt dokumentáló nem dokumentáló fotók ezek, hanem önálló fotó művek amelyek a performansz alatt és után készültek. fotót, illetve ofszetnyomatot. Ezek az innovatív gesztusok a szabadság érzetét nyújtották a művész számára, amit a médiumok közötti átjárás lehetősége még inkább megerősített.
Drozdik 2017-ben Párizsban kezdte festeni a sejtképeket, majd New Yorkban és Amszterdamban folytatta. A kiállításban szereplő nagy méretű vásznak SejtMozgások címmel Budapesten készültek 2018-ban. Az egész sorozatot egyfajta életigenlés és vad életerő jellemzi. A sejtek az élet legapróbb élő egységei, amelyek folyamatos mozgásban vannak. Az öt darab egyenként 1,6 × 4 méteres vásznon már nem is a sejteket látjuk, hanem magát a mozgást, a vibráló hullámzást.
A Drozdik Orsolya legfrissebb munkáit is bemutató kiállítást a Műcsarnokban 2018. december 6-án Keserü Katalin művészettörténész nyitotta meg. A tárlat december 7-től 2019. január 20-ig látogatható.
Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária
Műcsarnok | 2018. 12. 07. – 2019. 01. 20.
Gellér B. István kiállítása
Műcsarnok | 2018.12.07. – 2019.01.20.
Megnyitó: 2018. december 06., 17:30
Megnyitotta: Készman József művészettörténész
Gellér B. István (1946–2018) Munkácsy Mihály-díjas képzőművész fő műve a maga „alapította” Növekvő Város. Ebben az 1978-tól élete végéig folyamatosan gyarapított sorozatban Gellér következetes munkával „tárt fel” egy olyan civilizációt, melynek lakói nem a tényeket, hanem az azokat körülvevő érzelmet és értelmet tekintették létezésük és érdeklődésük alapjának, ha úgy tetszik, kiindulópontjának. A fiktívnek ma már csak kérdőjellel nevezhető Városnak az elmúlt 30 évben „előkerült” leletegyütteséből válogatott, egytermes kiállítási anyag betekintést enged a minden értelemben élet-műnek is tekinthető összművészeti projektbe.
1978-tól eltávolodott a személytelen művészi gondolkodásmódtól. Egyéni mitológiát teremtett egy nemlétező ősi kultúra, a Növekvő Város archeológiai feltárása, néprajzi, kultúrtörténeti feldolgozása által. A „feltárás” során a művész, illetve régész alteregója megteremtette a Város archaikus társadalmának írásbeliségét, szokásait, kultuszait. A feltárás eredményeit installációkban, fotón, videón dokumentálta, a „megfejtett” szövegeket közzétette.
Kardos Sándor, a kiállítás kurátora a hagyatékból ezúttal szobrokat, doboz-műveket és síkképeket válogatott. A tárlaton megtekinthető lesz a Kardos által rendezett, Gellér B. István főszereplésével 1996-ban készült Növekvő Város című film is.
„Ahol Te most vagy, a Víziló csillagképben, a régi egyiptomiak ide képzelték az eltávozottakat, sok hasonlóan nagy formátumú ember van. Pheidiász, Escher, Magritte, és még sorolhatnám a végtelenségig. Nyugodtan megmondhatod ott, hogy Te is vagy olyan, mint bárki más, csak Neked az ugratótiszt rossz helyen szólt, aztán az ernyővel és a földet éréssel is voltak problémák. Lent csahos ebek vártak, és trükkök tucatjait kellett kitalálnod, amíg itt tartózkodtál, hogy féken tartsd őket.
Így élted a magányos bevetettek életét, míg kénytelen voltál egy teljes kultúrát létrehozni, amelynek kiásott emlékei és hittel teli, őszinte szertartásai elviselhetővé tették a mi világunkat.” (Kardos Sándor)
Kurátor: Kardos Sándor