A Nemzeti Filharmonikusok Haydn-sorozata a Festetics Palotában

Ma este a Festetics Palotában Haydn ritkaságaival folytatódik a Nemzeti Filharmonikusok évada. Az est karmestere Hamar Zsolt, aki ezen a napon ünnepli 50. születésnapját, szólistája a zenekar koncertmestere, Falvay Attila. 

Hamar Zsolt – Fotó forrása: MNF

Hihetetlen rekordot állított fel Haydn első egész estés komoly témájú operájával, az Armidával: négy év alatt nem kevesebb, mint ötvennégy alkalommal adták elő az Esterházy-udvarban! Haydn ekkor már több mint húsz éve dolgozott és élt a szűk Fertőd–Bécs–Eisenstadt háromszögben, mégis, lassan egész Európa ismerte a nevét. Az 1784-ben bemutatott Armida zenei világát már nem a rokokó könnyed gondtalansága, hanem az érett bécsi klasszika kontrasztgazdagsága jellemzi, nyitánya is ilyen nagyszerű muzsika. A tíz évvel korábban keletkezett 60. szimfónia még a 104 szimfónia között is különleges helyet foglal el: egy híres színtársulat látogatásának emlékét őrzi.  Az Esterházy-udvarban a Molière-követő Jean-François Regnard A szórakozott című színdarabját adták elő, amihez Haydn írta a kísérőzenét, ez alkotja a szimfónia tételeit is. A nyitányt négy felvonásközi zene követi, a finálé pedig

a zenetörténet egyik legmókásabb jelenetével lepi meg a hallgatót: az életvidám gyors muzsika közben a vonósok egyszerre csak elkezdenek hangolni… A két mű között felhangzó hegedűverseny azért érdekes, mert azon kevés

kompozíciók egyike, amelyek Haydn Esterházy-szolgálata előttről maradtak fent – egy tehetséges pályakezdő fiatalember remek kompozíciója. Az est szólistája Falvay Attila hegedűművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere. A szívet melengető, humorral és érzelemmel teli Haydn-muzsikát az Esterházy-kastély atmoszféráját idéző, gyönyörű historikus környezetben élvezhetjük.

Közreműködnek a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagjai
Vezényel: Hamar Zsolt
2018. október 25. csütörtök, 19:30 – Festetics Palota
Tükörtermi esték 1.
Haydn:
Armida – nyitány
G-dúr hegedűverseny no. 2 Hob. VIIa:4
C-dúr szimfónia (Il distratto), Hob. 60

KÖVETKEZŐ HANGVERSENYÜNK :
ZENEMÁNIA – AVAGY MINDEN, AMI ZENE
Ifjúsági hangverseny I.
Október 28., vasárnap, 11:00 és 15:00 óra
Fesztivál Színház – Müpa
Közreműködik: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Dániel karmester
Grieg Peer Gynt szvit, op. 23

“Sorozatunkkal abba a – hallgatók által sosem látható – folyamatba próbálunk betekintést nyújtani, mi minden történik, történhet egy zeneszerzővel komponálás közben. Milyen hihetetlen mennyiségű lehetőség közül születik meg az az egy megoldás, amit később úgy azonosítunk be, hogy a “Fantasztikus szimfónia”. Hogyan válik több ceruza pont és vonal egy életünket végigkísérő dallammá, zeneművé. Kutakodunk a hangszerelés lenyűgöző és mindennél sokszínűbb világában, a hangszerkezelés és hangszín keverés utánozhatatlan tudományában. Megkeressük, mitől válhat élővé egy dallam és a kíséret miként lesz tűnél is pontosabb iránymutatója az érzéseknek és formáknak. Mindezt ráérősen, cseppet sem siettetve a zene bennünk való megszületését.” (Dinyés Dániel)

Henrik Ibsen 1867-ben fejezte be Peer Gynt című színpadi művét. Ő maga kérte fel 1874-ben Edvard Grieget, hogy komponáljon kísérőzenét a dráma ősbemutatójára, amelyre végül 1876-ban került sor. Grieg több mint húsz tételnyi zenét írt Henrik Ibsen drámájához. A kísérőzene tételeiből később két hangversenyszvitet is összeállított, melyek napjainkban is gyakran hallhatók koncertpódiumon. Olyan közismert tételei szerepelnek bennük, mint az „Anitra tánca”, „Solvejg dala”, vagy „A hegyi király csarnokában”. Grieg kísérőzenéje nem Ibsen drámájának modernségét ragadja meg, hanem inkább a vadregényes északi erdők misztikus lényekkel benépesített világát mutatja be. 1948-ban Harald Saeverud norvég zeneszerző új kísérőzenét komponált a Peer Gynthöz, Grieg zenéjét napjainkban inkább csak részleteiben – gyakran ironizálva – idézik a színmű előadásain.

Forrás: MNF