Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Fotók: Korhut Lili
Tizenötödik évadának első estéjén a mese közösség- és személyiségformáló erejéről beszélgettek a meghívott előadók: Csóka Judit (klinikai szakpszichológus, meseterapeuta), Helmich Katalin (a Mesemúzeum vezetője), Réz-Nagy Zoltán (evangélikus lelkész) és Galambos Ádám (evangélikus teológus), az est moderátora a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Galambos Ádám, Helmich Katalin, Csóka Judit, Réz-Nagy András © Korhut Lili
A teltházas eseményen a beszélgetőtársak a mese motívumainak értelmezési lehetőségein túl a több évszázados, évezredes hagyományokra épülő műfaj egyéni és közösségi irányú formálási lehetőségeit is hangsúlyozták. Az est folyamán, a mese különböző aspektusainak megvilágítását nem csak azok pszichológiai hatása, keletkezése és elérhetősége, de az előadók személyes tapasztatai is meghatározták. Hiszen mind a terapeuta, mind a világon egyedülállóként mesemúzeumként, Kányádi Sándor ötlete alapján alapított intézmény vezetője, mind a Biblia és a mese kapcsolatát vizsgáló szakértő egyetértettek abban, hogy ezen műfaj egész életünket átszövő lehetőségeit erősíteni és használni kell a mindennapjainkban, kortól függetlenül is.
© Korhut Lili
Nem csak a népmesék kisgyermekkori világát megalapozva van lehetőségünk a mese tartalmi, időtől független irányába fordulni ösztönös, érzékelésekre alapozott személyiségünk megerősítésére, hanem egész életünk folyamán is, hiszen a mese egyéni sorsú szereplőinek történetei kultúraközvetítő és transzkulturális hatása is van.
© Korhut Lili
A mese legnagyobb lehetősége, hogy annak képzeletbeli világát képesek vagyunk áthallani a valóságba, saját valóságunkba. Hiszen mind a mesék, mind az önéletrajzi írások, mind a magánlevelezések szereplői hozzánk hasonlóan, kivétel nélkül hoznak rossz döntéseket is, amelyeket ezáltal, olvasóként, velünk is megosztanak. De – sajnos – velünk ellentétben ők minden esetben keresik a rossz döntéseikre, a rossz élethelyzeteikre a megoldásokat, amelyhez nem csak bátorsággal és kitartással, hanem türelemmel is kell rendelkezzenek. A szereplők személyiségjegyei által a történetek legtöbbször pozitív, de minden esetben bölcs kicsengésűek. Nem kevesebbet vállalnak fel a népmesék terjesztői, a felnőtteknek szánt, terápiás célzattal alkotott mesék szerzői, mint azt, hogy alapvetően szembe mennek konformista világunkkal, erősíteni akarják olvasóikat arra, hogy ragaszkodjanak a megérzéseikhez, merjenek saját megoldásokat találni, döntéseket hozni egyéni céljaik eléréséhez, amely illeszkedési pontként szolgál a valós közösségi élmény, a valós közösségi tér és idő megéléséhez is.
© Korhut Lili
Az Asztali beszélgetések sorozat következő eseményei:
2018. október 25. – Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (élő internetes közvetítés) Befejezetlen múlt – Közelmúltunk feldolgozatlan kérdései
Beszélgetőtársak: MIRÁK KATALIN történész, az evangélikus egyház tényfeltáró bizottságának tagja és SOÓS VIKTOR ATTILA történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság munkatársa
2018. november 29. – Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (élő internetes közvetítés)
Kortárs szakrális művészet
Beszélgetőtársak: KESERÜ KATALIN Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa és LÁZÁR KOVÁCS ÁKOS esztéta, a PPKE Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet intézetvezető docense