Nagy zeneszerzők koncertje

A Nemzeti Filharmonikusok romantikus műsorát Fabrice Bollon francia karmester vezényli október 11-én, a Zeneakadémián, a szólista pedig Simon Trpčeski  macedón zongoraművész lesz. Mindketten a nemzetközi koncertélet ismert és kedvelt szereplői, jelentős lemezkiadók foglalkoztatott művészei. A programban elhangzik Brahms d-moll zongoraversenye, valamint Alexander von Zemlinsky A sellő szimfonikus költeménye.

Simon Trpčeski

Johannes Brahms első zongoraversenyét egészen fiatalon, húsz és huszonhat éves kora között komponálta. A közel egyórás mű fizikai és intellektuális szempontból is nagy megterhelés minden zongoraművész számára; Brahms robusztus zongorastílusa, zenéjének rendkívüli intenzitása különleges állóképességet követel. Az est szólistája Simon Trpčeski  macedón zongoraművész, aki a világ legnagyobb zenekaraival és a hangversenytermeiben koncertezik. Sokan, az utóbbi évek egyik legígéretesebb tehetségének tartják, akinek a játéka sziporkázó és – amint a New York Times fogalmazott – „könnyed, mégis erőteljes (és) kedélyes.” A művész emellett Macedónia kultúrájáról alkotott képet is igyekszik gazdagítani.

A koncert második felében a bécsi zeneszerző, Alexander von Zemlinsky (1871–1942) A sellő (Die Seejungfrau)című szimfonikus költeménye hangzik el, amely a dán meseíró, Hans Christian Andersen A kis hableány című elbeszélése alapján keletkezett. A szerző életútját nem kísérte sikerszéria. Hiába írt későromantikus muzsikát csodaszép dallamokkal, már életében a zenetörténet margójára került. Nem segített neki (vagy talán éppen rontott?), amit egykori tanítványa, Arnold Schönberg mondott róla: „Mindig is hittem benne, hogy nagy zeneszerző”. Nem származott előnye abból sem, hogy a Gustav Mahler körül csoportosult bécsi muzsikusok közé tartozott, de még az sem, hogy jelentős operakarmester volt: pedig ő irányította 1900-ban a Salome és a Tosca sikeres bécsi bemutatóját.

Az est karmestere, az 1965-ben, Párizsban született Fabrice Bollon a nemzetközi koncertvilág egyik legszínesebb egyénisége, aki mind az operák, mind a szimfonikus zeneművek vezénylésével nagy elismertségre tett szert, az egyik legsokoldalúbb francia karmesternek tartják. Három alkalommal is Az év karmestere címre jelölte az Opernwelt Évkönyv nemzetközi zsűrije.

Fabrice Bollon

2018. október 11., csütörtök, 19:30 óra
Zeneakadémia (Ferencsik bérlet 1. )
Brahms: d-moll zongoraverseny, op. 15
Zemlinsky: A sellő – szimfonikus költemény
Km.: Simon Trpčeski – zongora, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Fabrice Bollon

Következő hangversenyeink:
2018. október 12., péntek, 19:30
Pesti Vigadó (Lukács Ervin bérlet 1.)
Híres „B” betűsök
Brahms d-moll zongoraverseny, op. 15 – szólista: Simon Trpčeski – zongora
Beethoven IV. szimfónia B-dúr, op. 60
Vezényel: Hamar Zsolt

A műsorban szereplő két „B” betűs szerző sorsában közös, hogy gyermekéveik igen zűrös családi légkörben teltek, később kiváló zongoristák lettek, zömében Bécsben éltek és alkottak, sok magyar barátjuk volt, és leginkább a számukra elérhetetlen nőket tüntették ki szeretetteljes figyelmükkel; Beethoven férjezett, vagy társadalmilag magasan fölötte álló hölgyeket, Brahms pedig jótevőjének, Robert Schumannak az özvegyét. Brahms első nagyzenekari műve a d-moll zongoraverseny volt, melyet 1859-ben ő mutatott be, s melynek második tételéhez a következő ajánlást írta: „Benedictus, qui venit in nomine Domini.” (Áldott, aki jön az Úr nevében). Egyesek szerint Brahms ezzel az idézettel legfőbb mentorára, Schumannra emlékeztetett, mások szerint viszont csak a lassú tétel légkörét kívánta érzékeltetni. A műsort záró Beethoven szimfónia Schumann szerint olyan, mint valami karcsú görög lány két északi óriás szomszédja [„Eroica” és a „Sors” szimfónia] között. Simon Trpceski (1979) zongoraművészt 2011-ben elsőként tüntették ki hazájában a Macedónia Nemzeti Művésze címmel.

Sok szeretettel várjuk hangversenyeinkre!

Forrás: Nemzeti Filharmonikus