Ránki Fülöp a Nemzeti Filharmonikusok nyitókoncertjén

A mű, amelyet egykoron a szerző maga, Bartók Béla mutatott be, most pedig egy 23 éves zseni, Ránki Fülöp adja elő: Bartók Béla I. zongoraversenye. A Nemzeti Filharmonikusok szeptember 25-i évadnyitó koncertjén a 20. századi magyar zene kiválóságainak egy-egy műve csendül fel a Müpában. A vad temperamentumú Bartók darab mellett Dohnányi II. szimfóniája és Ligeti György Román concertója is felcsendül majd.

Ligeti György huszonhat évesen egy romániai ösztöndíjnak köszönhetően a bukaresti Folklór Intézetben folytatott tanulmányokat. Ekkor tanulta meg a népdalok hallás utáni lejegyzését viaszhengerekre készített fonográffelvételek alapján. Ezekből született 1951-ben a Román concerto. “Nem minden eredeti román benne, van, amit én költöttem hozzá a falusi együttesek szellemében” – mondta a szerző. A darab az 1950-es évek elején éppen a falusi együttesek sajátos hangzásvilága miatt nem szólalhatott meg. Ligeti is csak egy zenekari próbán hallhatta darabját, amelynek előadását azonban megtiltották, ugyanis túl modern volt a harmonizálása a korabeli magyarországi esztétikai elvekhez képest. „Az a fajta, gyakran „fals” és disszonanciákkal teli harmonizálás, ahogyan a falusi együttesek játszottak, helytelennek számított.”

Bartók Béla I. zongoraversenyének ősbemutatója 1927. július 1-jén volt Majna – Frankfurtban Wilhelm Furtwängler vezényletével és a szerző közreműködésével. Budapesten 1928. március 18-án került bemutatásra. A szólót akkor is Bartók játszotta, a Filharmóniai Társaság zenekarát Dohnányi Ernő vezényelte. Ebben a műben a zenekar és a zongora teljesen egyenrangú: szinte szünet nélkül, kéz a kézben vállalják a játékot, és osztoznak a motívumokon, átveszik egymás kezdeményezéseit. A mű megszólaltatásra csak azok képesek, akik nemcsak manuálisan, de vad temperamentummal tudják legyőzni a Bartók szerint is nagyon nehéz szólamot. Ilyen kvalitású művész az 1995-ös születésű Ránki Fülöp, aki 18 éves kora óta játssza Bartók I. zongoraversenyét. A többszörösen kitüntetett zongorista az ország legfontosabb koncerttermeiben adott már koncerteket, 2017-ben Junior Prima-díjjal tüntették ki. Kocsis Zoltán az egyik közös szereplésük kapcsán azt nyilatkozta róla, hogy „Fülöp a zeneirodalom legnehezebb, legigényesebb, technikailag a legnagyobb követelményeket támasztó darabjait játssza… talán Fülöpöt a legkönnyebb kísérni az összes eddigi szólistáim között”.

Dohnányi Ernő II. szimfóniájának első változatát a második világháború első éveiben, még Magyarországon komponálta. Később, már Floridában élve újra elővette és kétszer is átdolgozta, utolsó verziója három évvel a zeneszerző halála előtt, 1957-ben készült el.
Az est karmestere a Liszt-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója Hamar Zsolt.

A Nemzeti Filharmonikusok még több koncerttel és a műfaji határok még tágabb értelmezése mellett állították össze a repertoárjukat, amelyben vannak hagyományos, jól bejáratott bérletek, és vannak új kezdeményezések. Ilyen például a Várkert Bazárban induló Gin-Tonic sorozat, ahol a kortárs zene és a jazz fog párhuzamosan megjelenni a magyar zenei élet három szupersztárjával, Szakcsi Lakatos Bélával, Dés Lászlóval és Lukács Miklóssal. Ugyancsak újdonság a Nemzeti Énekkar saját sorozata, a Pászti-bérlet, amelynek az Olasz Kultúrintézet ad otthont. Új helyszínként a jelenik meg a Festetics Palota egyedülállóan pompázatos hangversenyterme, amelyben Haydn muzsikái csendülnek fel a Tükörtermi esték sorozat keretében. A Müpában két önálló bérlettel is jelen lesznek a Nemzeti Filharmonikusok. A Kobayashi Ken-Ichiro nevét viselő bérlet záró koncertjén a japán karmester, a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya Verdi Requiem-jét fogja vezényelni. Kocsis Zoltán rajongott a francia zeneszerzők munkáiért, ezért biztosan egyetértett volna azzal, hogy a róla elnevezett sorozat francia szerzők műveivel kezdődjön. A bérletben szereplő közreműködők közül kiemelkedik a világ legkeresettebb magyar csellistája, a legendás Stradivari-csellón játszó Várdai István, továbbá Hartmut Haenchen német karmester, a legrangosabb koncerttermek és operaházak ünnepelt sztárja. Aki pedig ellátogat a Zeneakadémiára, a Ferencsik János bérletben elkalandozhatnak a zenetörténet különböző korszakaiba, ahol igazi ritkaságokkal találkozhatnak. A műfajilag is gazdag választékot kínáló programból kiemelkedik Alexander von Zemlinsky osztrák szerző „A sellő” című szimfonikus meséje, továbbá Csajkovszkij, Szymanowski és Rachmaninov 1-1 monumentális szimfóniája, valamint a Hamar Zsolt zeneigazgató irányításával megszólaló gyászmise, Dvořák egyházi muzsikájának nagyszabású remeke. A Pesti Vigadóban felcsendülő hangversenyek egyik különlegessége, hogy az estek során elhangzik egy Beethoven opusz. Hamar Zsolt zeneigazgatón kívül vezényel még a szintén nemzetközi hírű Ton Koopman holland művész, továbbá a francia Sylvain Cambreling, a német Hartmut Haenchen és a finn Hannu Lintu is. A 2018-2019-es évad vendégművészeinek sora sem mindennapi. Dennis Russel Davies, Bertrand de Billy, Karita Mattila, Vadim Gluzman, és a nemzetközileg is elismert magyar művészek, Várdai István, Tarkövi Gábor, Baráti Kristóf, Szűcs Máté – néhány név az évadból.

Következő hangversenyünk:

2018. szeptember 29. (szombat) 20:00 óra Mátyás-templom
ZENÉS KÉPESKÖNYV A BIBLIÁHOZ

Haydn A Teremtés

Km.: Baráth Emőke szoprán, Szappanos Tibor tenor, Kovács István basszus, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt

Joseph Haydn (1732-1809), miután lejárt három évtizedig tartó szolgálata az Esterházy hercegi családnál, két alkalommal is hangversenykörútra utazott Angliába. Óriási sikere volt műveinek előadásával, jól is keresett, de mindennél fontosabb volt számára, amit ott megismert: az évszázados angol kórus-hagyományt és az abból sarjadt zenei műfajt, az oratóriumot. Hazatérve komponált ő is mindjárt kettőt: A teremtést és Az évszakokat. A teremtés szövege az ó-testamentumi történetet mondja el, jócskán kibővítve. A történet és a zenemű az ős-káosz ábrázolásával kezdődik. Hogyan lehet, lehetséges egyáltalán zenében ábrázolni a semmit? Haydnnak sikerült. A kórus, a szólisták és a zenekar mindent elmesélnek, sőt, láttatnak, amiről a történetben szó esik: a világosságot és sötétséget, a Napot, a Holdat, a csillagokat, a tengereket és szárazföldeket, a hegyeket és vizeket, a növényeket, állatokat és végül az embert, amely képes szeretni és a Teremtőnek hálát adni is.

Forrás: Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar