Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Harmadik éve jelentkezik a nyári időszakban vidéki helyszínen, világhírű alkotók bemutatásával és programokkal a főváros kortárs fotográfiai és kollázsművészeti galériája, a TOBE Gallery.
© TOBE Gallery
Ezen a nyáron a kurátorok: Puskás Bea és Tomas Opitz a festői környezetben található szentbékkállai Pegazus Fogadó kiállító tereibe – többek között – Reismann Marian (1911-1991) gyermekeket ábrázoló fotográfiáiból is alakítottak ki egy egyéni tárlatot. A tematikus, fekete-fehér képekből kiválogatott kiállítás a második világháborút követően, az 1946-ban Pikler Emmi vezetésével megszervezett csecsemőotthon mindennapjaiba enged, nem is akármilyen bepillantást. A külföldön sokkal inkább ismert és elismert, de Magyarországon kidolgozott módszer alapján működő intézmény ugyanis hazánkban nem, de Európa számos országában és a tengeren túl is alkalmazott maradt. Reismann Marian a nevelési módszer lényegét, annak emberi mivoltát és gesztusait örökítette meg mintegy krónikásként a jelenkornak. A művész nem tett egyebet, minthogy portré szerű fotográfiáin keresztül az intézetben átmeneti jelleggel élő csecsemők és az őket szüleik távollétében gondozó, nevelő felnőttek bizalmas pillanatait örökítette meg, méghozzá úgy, hogy a gyermek szempontjából a világ felfedezésére tett nyitottság és bizalom, a felnőtt szemszögéből pedig az engedékeny és távolról támogató attitűd gesztusában örökítette meg azt. A mozgássorozatok elsajátítása és a másik emberhez való gyengéd viszonyulás az, amely az alkotásokat átszövi, és amely a „magának célokat kitűző, döntésekre képes egyének” egymáshoz és a világhoz való viszonyulását ragadja meg. Az ötvenes és hatvanas években készített sorozat alkotója, Reismann Mariann ezt így fogalmazta meg:
© TOBE Gallery
„A képek megmutatják, hogy a gyerek a külvilágból napról napra kapott új benyomásait nemcsak az arcjátékával tükrözi vissza: a gyerek egész teste, minden mozdulata kifejezi az elcsodálkozást, az örömet az új élmény felett. […] az autó kerekét tanulmányozó, háttal álló kisgyerek elcsodálkozása, megismerni-akarása legalább annyira kifejezésre jut, mint a szemben levő gyereké, akinek az arcán, de kis kezeinek tartásán is látható az ismerkedés izgalma.”
© TOBE Gallery
© TOBE Gallery
A kiállítás, amely a kisgyermekkori nyitottság és a felfedezés izgalmát örökíti meg, azt sugallja, és ezt a Káli-medence szinte érintetlen természeti környezete is megerősíti, hogy nem szabad, hogy ezek az érzésekből kialakuló tulajdonságok felnőtt korunkra elmaradjanak a mindennapjainkból sem. Hiszen a természet megújulásra való képessége és az emberi gondolkodásból és önkifejezésből fakadó művészetek tárháza is kivétel nélkül tartalmazza ezeket a képességeket és tulajdonságokat, amellyel oly kevesen tudunk maradéktalanul élni.
Reissman Marian, cím nélkül, 1955 © Magyarországi Pikler-Lóczy társaság
Reissman Marian, cím nélkül, 1965 © Magyarországi Pikler-Lóczy társaság
Annak titka örökítődött meg Reismann Mariann gyermekfotográfiáin is, hogy a velünk született képességeinkből, hogyan alakíthatunk ki ránk egész életünk folyamán jellemző tulajdonságot, tulajdonságokat. Egészen konkrét kontextusban – Latinovits Zoltánhoz való viszonyulására – tett Ruttkai Éva a Szovjetunió politikája által meghatározott ugyanezen időszakban egy kijelentést: „Az élet tud olyan lenni, mint a mese. De annak ára van. Nem lehetsz latolgató, meg fukar…”
Reissman Marian, cím nélkül, 1966 © Magyarországi Pikler-Lóczy társaság
Aki pedig nem hiszi, járjon utána. Most egészen augusztus 20-ig megteheti, Szentbékkállán a Pegazusban, ahol kedd kivételével minden nap 11 és 23 óra között megtekinthető a Reismann Marian fotográfiáiból szervezett tárlat, amely létrejöttéhez köszönet illeti a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság & Lóczy Alapítványt a Gyerekekért.
A belépés ingyenes, mellékhatások szemléletmód formálásként jelentkezhetnek.