Vizeink fele sem egészséges!

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ma publikált jelentése szerint vizeink állapota lehangoló: jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges. Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban. A WWF arra figyelmeztet, hogy a 18 éve elfogadott Európai szabályozást a tagállamok csak elodázzák, míg vizeink romló állapota hatalmas károkat okoz. A gerinces állatok 81%-a eltűnt bolygónkról, és hazánk ikonja, a tiszavirág állományában is jelentős csökkenés látszik!

“Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan” – mondta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. “Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat” – folytatta a szakértő.

A jelentés átfogó képet ad több mint 130 000 európai víztest állapotáról, amelyben folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek vizsgálata is szerepet kapott. Az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40%-ban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38%-ban jó. A jelentés továbbá a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést egyaránt.

Ökológiai szempontból Európában különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai – ez jellemző hazánkra is.

Mi a helyzet itthon?

Magyarország felszíni vizeinek állapota nagyon kis százalékban  éri el a jó ökológiai állapotot. Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz ökológiai állapotban vannak. A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.

Víz Keret Irányelv?

2000-ben az Európai Unió tagállamai letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI) folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig. A mai jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg azokat.

“A víz mindenkit és mindent érint. Ha kormányaink nem változtatnak radikálisan hozzáállásukon, az emberek, a természet és a gazdaság fogja megfizetni ennek árát” – fogalmazott Andreas Baumüller.

“Az EU vízpolitika megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást” – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője. “A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére” – fejezte be Gruber Tamás.

Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. A következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág állomány. Magyarország folyóin még büszkélkedhetünk ezek jelenlétével, de a szórványos megfigyelések szerint az állomány csökkenőben van. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát, és biztosítanunk kell a folyók szabad folyását.

Nagy Ugrás vizeinkért most vasárnap

Az Európai Nagy Ugrás kezdeményezés 2005-ben azért jött létre, hogy a vizeink állapotára, és a Víz Keret Irányelv fontosságára felhívja a lakosság figyelmét. A figyelemfelhívó akció lényege, hogy július második vasárnapján Európa-szerte százezrek ugranak egyszerre vízbe, hogy ezzel jelezzenek a döntéshozóknak: nekik fontos vizeink jövője. “Vizeink jövője veszélyben van, és a védelmüket szolgáló Víz Keret Irányelv idén górcső alá kerül. Most tehát minden eddiginél fontosabb, hogy jelezzük döntéshozóinknak, mi kiállunk vizeinkért! Hallassuk a hangunkat, és csobbanjon az ország július 8-án délután 3 órakor” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Forrás: WWF Magyarország