Swingoperett a csodás Benczúr Kertben # nyár van, nyár

Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám, Homonnay Zsolt. Bársony Bálint szaxofonművész és zenekara. Június 27. 20.30.

„A Swingoperett afféle crossover zene: keresztezi a zenei világokat, de megtartja az egyes zenei stílusok, műfajok értékeit. Nem sérül az operett zeneisége, sem a swingé, sőt, a két műfaj egyszer csak összesimul, és együttes hangzásban megszólal az, ami addig különbözött. Például Zerkovitz Béla Mi, muzsikus lelkek című dalának új színt ad a mi előadásunkban a kicsit bossa novás jazzes hangszerelés, ám ez nem nyomja el az operett alapadottságait. A műfajok egymásba illesztése ily módon vagy hasonlóan trenddé is vált” – mondja Homonnay Zsolt a Swingoperett kapcsán. Az előadás 2018. június 27-én (szerda) lesz a Benczúr Kerti Estéken, a Benczúr Palota platánfái között (1068 Budapest, Benczúr utca 27.) Az Operettszínház szólistái közül – Homonnay Zsolt mellett – a Swingoperettben fellépnek még: Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám. Bársony Bálint szaxofonművész és zenekara kíséri őket, akik az Amerikai komédia és A chicagói hercegnő című előadások után ismét bizonyítják: az operett és más műfajok kiválóan megférnek egymás mellett. A Benczúr Kerti Esték nyári rendezvénysorozatot – amely június 23-tól augusztus 8-ig tart – a Fidelio programmagazin és a Rózsavölgyi Szalon közösen szervezi. Együttműködő partner még a Magyar Posta Zrt. Postakürt Alapítványa.

SWINGOPERETT

Homonnay Zsolt: A zene mégiscsak ugyanonnan merít, az emberi érzésekből

A Swingoperettben – egyebek mellett – Ábrahám Pál, Kálmán Imre és Zerkovitz Béla dalait és más operettslágereket is énekelnek swingre hangolva az Operettszínház szólistái. Köztük Homonnay Zsolt, aki 1997-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán. Rendszeres szereplője az Operettszínház legnépszerűbb produkcióinak. Mindemellett ír és fordít dalszövegeket is.

Homonnay Zsolt

Homonnay Zsolt a Swingoperett kapcsán:

„A Swingoperett afféle crossover zene: keresztezi a zenei világokat, de megtartja az egyes zenei stílusok, műfajok értékeit. Vagyis nem sérül az operett zeneisége, sem a swingé, sőt, inkább erősítik egymást a hangzások. Ez a harmónia voltaképpen teljesen természetes. Ugyanis például Kálmán Imre, Ábrahám Pál vagy Lehár Ferenc dallamvilágára hatottak a korabeli amerikai zenék is. Például Kálmán Imre A chicagói hercegnő című operettjébe – a húszas évek legvégén született – jazzes amerikai stílust is belekomponált úgy, hogy ütköztette a bécsi valcervilágot és az amerikai jazzt, amely Európában akkortájt még forradalminak hatott, és éppen igyekezett utat törni magának ezen a kontinensen is. Kálmán Imre ugyanakkor ezzel azt is megmutatta: a különbözőségek ellenére miként tud eggyé válni a két zenei kultúra hangzása. Másfelől: egy régi zenés amerikai film olyan, mint egy „amerikai operett”. Nyilván nem a bécsi világot tükrözve, hanem, mondjuk, a New Orleans-it. Merthogy a zene mégiscsak ugyanonnan merít, az emberi érzésekből, amelyek mindenhol ugyanazok – a zenei közegtől függetlenül. Amikor hozzákezdtünk a Swingoperetthez, pontosan ezt tartottuk szem előtt, azt, hogyan tud ez a swinges, jazzes zenei világ az operettbe „észrevétlenül” bekúszni, a két műfaj miként tud egyszer csak összesimulni, és együttes hangzásban megszólalni az, ami addig különbözött. Mondjuk, Zerkovitz Béla Mi, muzsikus lelkek című dalánál a mi előadásunkban megszólal a szaxofon, és a kicsit bossa novás jazzes hangszerelés ad új színt a dal világának, ám ez nem nyomja el az operett alapadottságait. Mindenesetre a műfajok egymásba illesztése ily módon vagy hasonlóan – trenddé is vált. Ha csak azt vesszük: Michael Bublé elementáris módon tört be Európába a Frank Sinatra-féle pop-dzsessz zenei világ újragondolásával. Szóval ennek tényleg van egy reneszánsza, csak nyilván hozzájön még az, amit technikailag manapság hozzá tudunk adni hangszerek révén, hangszerelésekben, hangszínekben. Modernebb az egész.”

Egyébként előbb-utóbb rendezni is szeretne Homonnay Zsolt. Nem újdonság, hogy mindig komplexen közelíti a zenét. Úgy tartja: minden dal mögött van legalább egy történet, amely inspirálta a dal keletkezését. Ő tehát kutatja az adott dal kialakulásának hátterét is, fontosnak tartja akár a zeneszerző privát érzéseit, akár a társadalmi környezetet, amelyben megszületett a zenemű. A különféle zenei határok feszegetése, átjárhatósága és átjárása – úgy, hogy közben ne roncsolódjanak az egyes stílusok – régóta érdekli. Szakdolgozatát a színművészeti egyetemen arról írta: miként hatottak egymásra a zenei irányzatok, hangzások, egyebek mellett az operett és a musicalrevü, a musical comedy.

Fischl Mónika: Lehet új utakat keresni az operettjátszásban

Fischl Mónika a Budapesti Operettszínház primadonnája 1997 óta. Annak idején operaénekesként kezdte a zenei pályáját, miután elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát. Aztán beleszeretett operett műfajába. Idén bekerült A kultúra 50 arca közé: ők azok, akikről egy szakmai zsűri konszenzussal kimondta: az előző évben jelentős hatással voltak a kulturális életünkre, s „itt és most” érdemes figyelni rájuk a színház, a zenés színház, a tánc, a film, az irodalom, a klasszikus zene, a képzőművészet, a jazz és a folkzene területén. A kultúra 50 arca – KULT50 a Fidelio programmagazin külön kiadványa, amellyel a tehetséget, a tehetséges emberek munkáját is ünneplik. 

Fischl Mónika

Fischl Mónika a Swingoperett kapcsán:

„Egy időben azt gondoltam, az operett zárt rendszerű zene, kötöttek a szabályai, nem tud más műfajjal, stílussal keveredni. Aztán rájöttem: ez nem így van. Onnantól vágytam arra, hogy a Csárdáskirálynőt kicsit áthangszerelve is elénekelhessem. Bársony Bálinték zenei változatában ez most lehetségessé is vált a Swingoperettben. Az operett határai tehát szélesíthetők. Ábrahám Pál zenéi pedig kicsit olyanok is, mint a régi amerikai filmzenék, amelyekhez a swing is kapcsolódott részben. Maga a zene – amely érzésekből fakad és érzéseket vált ki – teszi éppen átjárhatóvá a hanghatárokat. Másrészt: mivel változik a technika, voltaképpen minden kor újrahangszereli az előző korok zenéit. Michael Bublé újraértelmezte a régi idők dzsesszes, swinges számait. Amúgy rajongok is Bubléért. A Swingoperett miközben dzsesszes, megtartja az operett klasszikus értékeit: hangszerelésében ma, amely révén a fiatalokhoz is közel kerülhetnek régi dalok. Lehet új utakat keresni az operettjátszásban, szükség is van arra, hogy új generációk is felfedezzék maguknak ezt a műfajt, de azért a modern értelmezések mellett a klasszikus, régi mintáknak is meg kell maradniuk. Példa rá A chicagói hercegnő, amelyet két éve mutattunk be az Operettben Béres Attila rendezésében, és példa erre most a Swingoperett is.” 

Swingoperett a Benczúr Kertben: 2018. június 27. 20.30 (esőnap: június 28.)

Forrás: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
,