Kétszáz év magyar zenéje a főváros szívében

Mintegy kétszáz év magyar zenéjéből válogat a főleg régizenei produkcióiról ismert kitűnő karmester, Vashegyi György május 24-én a Nemzeti Filharmonikusok Pesti Vigadóban tartandó hangversenyén. A Lukács Ervin bérletsorozat zárókoncertjének szólistája a számos hazai és nemzetközi díjjal elismert csellóművész, Rohmann Ditta. 

Vashegyi György © Wágner Csapó József

Elsőként Erkel Ferenc Hunyadi László operájának nyitánya csendül fel, amely zseniálisan ötvözi az olasz, francia operák nyelvezetét a 18. század végi verbunkos zene elemeivel. A darab a magyar nemzeti operastílus első remekműve. A szövegkönyvet a Szózat-megzenésítést is jegyző Egressy Béni írta, az opera hatalmas sikert aratott, az Operaház megnyitásáig eltelt negyven évben mintegy 250 alkalommal adták elő, egy korabeli kritika szerint „eleitől végig magyar szellem lengi át, és zenészeti tekintetben igen sok jelességgel bír.”

Ezt követi Dubrovay László Gordonkaversenye, amelyet 2012-ben komponált. A darab zenekarában a fúvós- és vonóshangszerek mellett népes ütős szekció, valamint hárfa és cseleszta is szerepel. A három tételes kompozíció formai felépítése a klasszikus mintákat követi: első tétele szonáta-, a második triós, a harmadik rondóformában íródott. A szerző alkotásáról az vallja, hogy a szólistának számos speciális játéktechnikai elem ad lehetőséget virtuóz képességeinek megmutatására, kiváltképp a táncos, mozgalmas fináléban. Aligha lehetne erre a szerepre rátermettebb művészt találni, mint a kortárszenében nyújtott tevékenységének elismeréseképpen Artisjus-díjjal kitüntetett Rohmann Ditta, aki nemzedékének egyik legnagyszerűbb gordonkaművésze; játékában nyitottság, természetes zeneiség és az emberek megszólításának nemes szándéka egyesül.

Rohmann Ditta © Raffay Zsófia

Az 1937-ben született Csíky Boldizsár Erdélyi Rapszódia műve 2012-ben íródott. Még ugyanebben az évben mutatta be a marosvásárhelyi Filharmónia szimfonikus zenekara élén

a temesvári karmester, Gh. Costin. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar – Kocsis Zoltán nagyszerű vezényletével – a szerző nagyzenekari művei közül kettőnek is vállalkozott magyarországi bemutatására, de ez a darab „népszerűbb” hangot üt meg, mint a komor hangulatú „Gulag”, vagy a feszültségekkel teli poéma, „A hegy”. A Rapszódia” címadást a nagyon ellentétes hangulatok váltakozása és ezek velejárója, a gyakori tempóváltozás is indokolja. Zenei nyelvezetét tekintve, a mű vállalja a bartóki megfogalmazás szellemében értett zenei anyanyelv identitás-jelentését. A szerző, konkrét népdalidézetek nélkül, zenéjének szellemében mutatja fel egyértelmű hovatartozását. „Ha nagyon össze tudsz fonódni a saját zenei anyanyelveddel, a népdalkultúrával, az általa felkínált gazdagsággal, utána bármely műfajban úgy tudsz írni műzenét, hogy a háttérben ott van a népdalkincs is, és érezni lehet rajta, hogy az magyar zene” – mondja Csíky Boldizsár.

Az estet Kodály Háry János szvitje zárja. Az 1926-ban bemutatott mű jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal sikerrel kapcsolódott a zenés színpad több évszázados hagyományához – a daljátékból készült szvit egyike a legnépszerűbb koncerttermi daraboknak. A végtelen mesélő kedvéről és nagyotmondásáról ismert nagyabonyi huszár tündérvilágot is megidéző nosztalgikus történetei–kalandjai tökéletes keretet adtak a negyvenhárom éves zeneszerzőnek a magyar népdal gyönyörködtető változatosságának a bemutatására. A mintegy huszonöt perces szimfonikus műben Kodály csodálatos gazdagságú zenekari színeiben szólal meg többek között a Bécsi harangjáték, Háry és Örzse kettősének, a Tiszán innen, Dunán túl népdal dallama, vagy a verbunkos stílusban írt, sodró lendületű Intermezzo.

Program:
2018. május 24. (csütörtök) 19:30 óra Pesti Vigadó

Erkel Hunyadi László – nyitány
Dubrovay László Gordonkaverseny
Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódia
Kodály Háry János – szvit
Km: Rohmann Ditta gordonka és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

Következő hangversenyünk:
2018. június 21., 20:00 óra
Dohány utcai Zsinagóga
BERNSTEIN ÉS MILHAUD A ZSINAGÓGÁBAN

Milhaud Ani maamin – kantáta
Bernstein III. szimfónia (“Kaddish”)
Km: Sümegi Eszter szoprán, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba),
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála, Sapszon Ferenc)
Narrátor: Lisztes László (Milhaud Ani maamin – kantáta)
Narrátor: Dunai Tamás (Bernstein (“Kaddish”) szimfónia)
Vezényel: Hamar Zsolt

Különleges hangversenyt ad a Nemzeti Filharmonikusok Zenekar és a Nemzeti Énekkar, Hamar Zsolt vezényletével június 21-én a Dohány utcai Zsinagógában. 

Az éppen száz éve született Leonard Bernstein karmesterként vált világhírűvé és örök becsű zeneművek alkotójaként ismert elsősorban.  III. szimfóniájának alcíme  “Kaddish” egy zsidó imádság, amit általában halotti imaként ismernek, bár szövege nem a halálról, hanem Isten dicsőítéséről, az élet ünnepléséről szól. A kiváló zeneszerző is az imádság e kettős jelentéskörére épít művében. 1963. novemberében a hangszerelésen végzett utolsó simítások közben érte Bernsteint, az általa nagyra becsült J. F. Kennedy elleni merénylet híre, ezért a szimfóniát a meggyilkolt elnök emlékének ajánlotta.

Magyarországon először hangzik el Darius Milhaud utolsó műveinek egyike, az Ani maamin („Hiszek”) kantáta, melynek címe Maimonidész – 12-13. századi filozófus rabbi – a zsidó hitigazságokat 13 pontban összefoglaló írására utal.

Sok szeretettel várjuk hangversenyeinkre!

Forrás: Nemzeti Filharmonikusok