A 2018-as Bábszínházi világnap magyar és nemzetközi üzenete

A bábszínház alkotóihoz (és egy kicsit a közönségéhez is) a Bábszínház Világnapján

Nem kell hinned a lélekvándorlásban, hogy elhidd, tovább élsz abban a kis figurában, ami megmozdul a kezedben, a kezed által. Ha csak gondolsz rá, megrezdülnek az idegek, kattog az agyad, lüktet a szíved, zsonganak a zsigerek. És ha képes vagy rá, hogy érzékennyé munkáld a tested, egyszerre lehetsz magad is, ő is: a kicsi vagy óriási figura. Amíg az maradsz, aki vagy, meglátod, azzá válik ő is, aki vagy. Egy percre megérzitek a teremtés csodás ízét, zenélni kezd a tér, tótágast áll az idő. Nem kell grimaszokat vágni, mint a rossz ripacsnak, nem kell műszárnyakat magadra csatolnod, mert a lélegzeteddel emelkedik a báb, elsodródtok a földtől, sebesebben száguldhatsz, mint a rakéta, meghódíthatod a világot… s mindeközben, ha akarod, egyre szilárdabban állsz a valóság talaján.

Ne rettenj meg a kudarcoktól, kínlódd ki a könnyedséget! Csak örökös kíváncsisággal, kutatással és kereséssel kerülhetsz az alkotás áldott állapotába. Nem könnyű! Ég majd a szemed, zsibbad a kezed, elvész olykor a türelmed, de ne csüggedj! Csak így szülheted újjá be nem vallott álmaidat, és ha sikerül, a tátott szájú gyerekek és az előadás idejére gyerekké lett felnőttek álmait.

Az igazi művészet nem húz szekeret, nem lehet megenni, nem hízott liba, nem szánhúzó kutya, nem tudod megnyírni, mint a birkát, nem tudod betanítani, mint a papagájt. A bábszínház nem haszonállat, talán épp annyira felesleges, mint favágónak egy szál színes, illatozó virág. Ti, akik nézitek, szippantsatok jó mélyet, titokban morzsoljátok el a szemetekben azt a pici könnycseppet, aztán jót nevessetek magatokon és az ostobákon.

És most kezdődjön az előadás, ahogy annak idején Federico García Lorca bábszínházát kezdte a félig kobold, félig manó Moszkító:

„Férfiak és asszonyok! Figyelem. Kisfiú, csukd be a szádat, te meg kislány, ülj le gyorsan, a szél se érjen a nyomodba! Hallgassatok, hogy a csend tisztább legyen, mint ha saját forrásából bugyogna elő. Hallgassatok, az utolsó szavak visszhangja is elüljön.

2018. március 21-én
Fodor Tamás

A 2018-as Bábszínházi világnapi üzenetet egy sokoldalú kameruni-elefántcsontparti művész, Werewere-Liking Gnepo írta.

Werewere-Liking Gnepo 1950. május 1-jén született, Eddy-Njock néven, a kameruni Bondéban. 1975 óta Elefántcsontparton él. Mintegy harminc kötete jelent meg, sokféle műfajban, köztük regények, novellák, esszék, versek, művészeti könyvek. 1968 óta festőművészként is aktív, számos kiállítása volt világszerte. Dramaturgként is dolgozik, innovatív bábos, rendezőként több összművészeti produkciót vitt színre, amelyeket afrikai operának neveznek, és ezek közül jó néhány turnézott több kontinensen. Mindezek mellett színésznőként és rapperként is ismert.

1979 és 1985 között tradicionális pedagógiai kutatásokat végzett az Abidjani Egyetemen, részt vett a rituális színházi forradalomban, és a KiYi Mbock művészeti csoport egyik alapítója. Egy afrikai beavatási rítusokon alapuló tréningmódszer kidolgozója, a metodikán belül ő a „csillagébresztő”. Ez a szerep lehetővé tette, hogy nehéz, problémás körülmények közül származó fiatalok százait támogassa, hogy a társadalomba sikeresen reintegrálódjanak, és vezetőkké váljanak. Ezért a programért 2000-ben Claus holland herceg City Heroes (Városi hősök) díjjal tüntette ki. 2001-ben alapította meg a Ki-Yi Pán-afrikai Alapítványt, amely fiatalok képzésére szolgál a kulturális területen.

Számos elismerést kapott az Egyesült Államokban, Franciaországban, Elefántcsontparton és Belgiumban is, díjazták könyveit. Az Elefántcsontparti Afrikai és az Afrikai Diaszpóra Művészeti, Kulturális és Tudományos Akadémia tagja.

Világnapi üzenete egy vers, amelyben hivatkozik a báb szakrális tradícióira, hiszen a báb akár ősöket, segítő szellemeket is reprezentálhat, és arra, hogy bármiből, akár gyökerekből, levelekből, kövekből is lehet báb. De ami életre kelt, az az animáció, az átlelkesítés, és amíg animáljuk, mozgatjuk a tárgyat, addig annak önálló élete, személyisége van. Ha pedig a bábról beszélünk, épp az előzőek miatt, a teremtésről is beszélnünk kell, és nem feledkezhetünk el arról sem, hogy gyermeki szemmel csodálkozzunk rá ezekre.

A vers angolul itt olvasható el.

Készült egy videó is, azt itt lehet megnézni.

Forrás: Budapest Bábszínház