Nagy sikerrel nyílt meg Rómában AZ ELSŐ LÉPÉSEK. A Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasainak művei című kiállítás

Nagy sikerrel nyílt meg pénteken 2018. március 16-án este a Római Magyar Akadémia Galériájában Az első lépések. A  Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasainak művei című kiállítás.

A Római Magyar Akadémia 90 éves ünnepi programsorozatának keretében megrendezésre kerülő tárlat a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb és legszínesebb törekvését mutatja be, amely az utókor számára Római iskola néven vált ismerté.

A Római Magyar Akadémia szervezésében, a debreceni MODEM, az Antal-Lusztig gyűjtemény, a Molnár C. Múzeum valamint Pátzay Pál gyűjteményének a közreműködésével napvilágot látott kiállítás közel 80 művet tár a római közönség elé, amelyek közt számos egykoron Rómában készített mű szerepel.

Mint ismeretes, 1927-ben, a Római Magyar Akadémia megalapítását követően a művészek tanulmányútjai immár nem magán, hanem intézményi szinten szerveződtek az Örök Városba, hiszen a rákövetkezendő évtől kezdve Klebelsberg Kuno oktatási miniszter közbenjárásával állami ösztöndíjban részesültek.

A magyar kultúrpolitika támogatását élvező program első képzőművész ösztöndíjasai Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István 1928-ban érkeznek Rómába. Szőnyi néhány hónap után lemond az ösztöndíjról és visszatér Magyarországra, viszont a többiek az eredetileg egy évre tervezett ösztöndíj meghosszabbításának lehetőségével és a szabad, önálló stíluskeresés akarata mellett hamar művekben tárgyiasuló formát adnak Gerevics esztétikai elképzeléseinek. A Római Iskola ösztöndíjasai először 1930-ban mutatkoznak be a nemzetközi színtéren, hatalmas sikerrel szerepelnek a Velencei Biennálén.

A Római iskola “szellemi atyja” Gerevics Tibor, a művészettörténész, a Római Magyar Akadémia első igazgatója volt. Gerevics elképzelésének a lényege abban állt, hogy a kor francia és német művészeti hatásainak ellensúlyozására a magyar művészek az olasz fővárosban inkább a klasszikus görög-római művészeti hagyományt, illetve a modern olasz művészet törekvéseit tanulmányozzák. Gerevics célja egyértelműen egy új magyar római stílus létrehozása volt, amely törvényszerűen klasszicizálódik az európai művészettörténet legjelentősebb helyszínén, miközben a kor újító szándékai, és progresszív törekvései a modern művészet irányába mozdítják.

Az állami ösztöndíjjal Rómába érkező festők és szobrászok Gerevics szellemi irányítása mellett gyakorlatilag szabadkezet kaptak saját kifejezésrendszerük építésére, így a római iskola alatt nem egy akadémikus képzést kell értenünk, inkább az önképző körökre jellemző jóval nyitottabb szellemi közeget, amelynek az erejét a környezet (Róma) és a jelenlévő művészek, mint a szellemi műhely tagjainak egymásra gyakorolt hatása adják.

Az első ösztöndíjasokat 1942-ig, az iskola eredeti formájának fennállásáig még 125 magyar művész követte. A Római Iskola hagyományának örököse az a jelenleg is működő képzőművészeti ösztöndíjas program, amely bár jóval rövidebb időtartamra, de továbbra is lehetőséget ad a magyar képzőművészek római inspirációjának.

Forrás: Római Magyar Akadémia