„Ébresztő altató” - SzentivánéjiÁlom a Bethlen Téri Színház színpadán

Szerző: Tóth Judit Nikoletta

A négy évvel ezelőtt alakult, független alkotó közösség, a Spirita Társulat legújabb, a rájuk jellemző stílusjegyeket viselő bemutatója a William Shakespeare színműve alapján elkészült, két felvonásos, zenés darab a SzenivánéjiÁlom február 14-én debütált a Bethlen Téri Színház színpadán. A jellemzően fiatalokból álló társulat klasszikusokból készült adaptációiban mindig törekszik arra, hogy az eredeti mű kereteit és mondanivalóját, a történetek főszerepeiben ábrázolt személyek jellemvonásait megtartva, de jelen időbe helyezve a történetet keltsen olyan színházi élményt, amely bármelyik korosztály számára élvezhető lesz.

A Társulat ezen, 16 éven felülieknek szánt előadása egyedülálló olyan módon is, hogy abban szinte kivétel nélkül minden színész szerepet kap, hiszen a rendkívül mozgalmassá tett, a teljes színpadképen kihasználó és kitöltő előadásban 17 szereplőt vonultatnak fel egy-egy, a történet kimenetelét is meghatározó karakterként, Shakespeare több mint négy évszázaddal ezelőtt írt, klasszikussá vált Szentivánéji álom című, öt felvonásos vígjátékának ezen feldolgozásában. A legelsőként Arany János fordításában megjelent és ismert színmű Spirita Társulati változata abban is kivételes, hogy ezen az estén Nádasdy Ádám magyarra áttételében hangzik el.

Érdekes egybeesés, éppen a napokban jártam végig többedszerre a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János emlékére rendezett kiállítását, amelynek egyik részében ismert, az író munkásságát is érintő alkotók, művészek, tudományos szakemberek nyilatkoznak meg videofelvételről a két évszázaddal ezelőtt született személyiségről és munkásságának hatásáról. Egy felvételen Nádasdy Ádám a tőle megszokott tisztelettel és alázattal, a legegyszerűbb kifejezési eszközökkel vall fordító elődjéhez fűződő meglátásairól, érzelmeiről, munkásságának nélkülözhetetlenségéről, de fordításainak mívessége okán annak meghaladottságáról is. És ugyan nem volt szükségem ezen élményre a színházi változat értelmezéséhez vagy élvezéséhez, de mégis erős alapokat adott ahhoz. Hiszen az előadás által a jelen kor környezetébe illesztett cselekményt csak ebben a kortárs fordításban lehetett ilyen könnyedén megvalósítani, modortalanná tenni. Shakespeare olyan művet alkotott, amelynek már a saját korában is klasszikusnak számított egyes motívumait ő maga is átemelte egy olyan érzelmi komédiába álcázott világot teremtve meg, amelyben mindenki úgy vetkőzik ki magából külső hatásokra, hogy a legvégén önmagává épül fel. Így nem is ezek az átemelések tűntek volna elképzelhetetlennek egy modern színházi feldolgozásban, de Arany János nyelvezetében hallgatva ez modorossá vált volna. Így pedig ez a szerelmet kereső, féltékenykedő, társadalmi különbségeket sarkosan megjelenítő, mitológiai alapokra épülő klasszikus attól is élvezhető marad, hogy egy nyári fesztiválon jelenedik meg lázadó kamaszok, keménykedő anyák, elfoglalt üzletemberek, számító politikusok, éjjeli pillangók között.

A közönséget kimondottan partnerként kezelő előadás egyetlen éjszaka alatt lezajló kimenetelét nem a korszak határozza meg amelyben játszódik, hanem az „örök” emberi jellem vagy jellemtelenség formálja, alakítja azt a beteljesülésig. És ennek kikerekítéséhez a színházi eszközök mindegyikével él az előadás. Gyors váltásaival, felhasznált zenei és táncbetéteivel, jelmezeivel és jelmeztelenségével, kifinomult, modern humorával pedig a szereplőkben lezajló belső folyamatok és egymás közötti viszonyrendszereik megismerésére és megértésére is ügyel. Egyszerre könnyű és finom, klasszikus és modern, ezért bármelyik korosztálynak nyújthat egy olyan új, jelenbeli shakespearei megközelítést amely hatására akár még az Arany János fordítás sem tűnik majd idegennek.

Az előadás főbb szerepeiben Kocsis Fülöp Soma, Nádas Gábor Dávid, Harsányi Lea, Nagy Kata és Bárány Gergely látható. A látvány Galkó Janka munkája, az előadás rendezője a társulat vezetője: Egressy G. Tamás.