Szerző: Varga Bótos Anna
Fotók: Korhut Lili
Minden évkezdet rövid megállásra késztet mindenkit, egyrészt az elmúlt év tevékenységének, eredményeinek, kiemelkedő teljesítményeinek összefoglalására, summázatára, másrészt erre alapozva és építve az előttünk álló időszak programjának kidolgozására. A kultúra területén, a kulturális intézmények háza táján sincs ez másképp, s ilyenkor a nagyközönség, a szakma s a média is fokozott érdeklődéssel figyelik, egy-egy intézmény, múzeum, színház vajon mit tartogat nézőinek, látogatóinak, milyen csemegékkel rukkol elő a kultúra szerelmeseinek meghódítására, falai közé való becsalogatására, megörvendeztetésére. E vissza- és előretekintés jegyében, az előző év kiemelkedő mozzanatait röviden felvillantva tartotta 2018. január 24-én szokásos, év eleji programismertető sajtótájékoztatóját a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum is.
Boros Géza, a Velencei Biennále irodavezetője, Szipőcs Krisztina szakmai igazgatóhelyettes, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, dr. Fabényi Julia igazgató, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum © Korhut Lili
Stabil év volt a tavalyi, a sok kísérleti év után, olyan esztendő, amikor az ortodox szemléletet is meg tudtuk valósítani, de ki is tudtunk lépni mindebből – kezdte a 2017. év értékelését dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatónője. Művészeti projekteken keresztül olyan társadalmi csoportokat is sikerült megszólítaniuk, akik nem tartoznak a rendszeres múzeumlátogatók közé, méghozzá nem a klasszikus múzeumi közönségkapcsolat révén, hanem nagyobb érzékenységet és odafigyelést igénylő építkezések segítségével. Az eredmény inkább hatásában érzékelhető, kevésbé a számadatokban. Stratégiai célja az intézménynek tehát a jövőben is a közösségépítés. Az igazgató asszony A négyzet című filmet hozta fel példaként, amely jól mutatja, hogy valódi igény van a közönséggel való megfelelő kapcsolatokra. Dr. Fabényi Julia a múzeum fontos küldetésének tartja, hogy a kommunikációs és közösségi tér alakításán túl, ahol minden lehetséges, létre kell hozni azt is, ami a korszaknak a lenyomatát jelenti, hogy a múzeum ne csak kiegészítő eszköz legyen pl. az oktatási és egyéb intézményeknek, hanem feladata, hogy a műtárgyakon keresztül, de párhuzamosan is többet közvetítsen egyszerű lexikális tudásnál, dinamizálja a látogatókban és saját magában is azokat a lehetőségeket, amelyek azután kipattanva, mint valami isteni szikra, tovább viszik és éltetik az eszmét, a gondolatot, a tartalmat.
dr. Fabényi Julia igazgató, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum © Korhut Lili
A számok tükrében is csúcsteljesítmények fémjelzik a tavalyi évet: a múzeum csaknem 17 kiállítást rendezett, 311 nyitvatartási napon volt látogatható, eseményeit 1116 sajtómegjelenés kísérte s 287 volt a múzeumpedagógiai programok száma. Kiemelt feladata volt tavaly, s lesz az idén is a Velencei Biennále magyar kiállításának megvalósítása. Konferenciák szervezésére is sor került (MAPS – Médiaművészet Megőrzése Konferencia, valamint Festészeti Konferencia). Az intézmény törekvése közép-európai központtá válni a médiaművészet terén. Az eseményeket saját kiadványok, katalógusok megjelentetése is kísérte (legfontosabbak voltak a Bartók; a Párhuzamos avantgárd: Pécsi Műhely 1968-1980; valamint a Várnai Gyula: Peace on Earth! Utópiareferenciák: Biennale Arte 2017, Magyar Pavilon). A múzeumpedagógiai programok közül az igazgató asszony a középiskolás korosztály programjait emelete ki, amelyek során a saját vélemény kialakítása, az együttműködés kifejlesztése kerültek a középpontba. Mintegy 2400 középiskolás fordult meg az intézmény falai között. A társadalmi esélyegyenlőségi programoknak is nagy szerep jutott. A múzeum gyűjteményére vonatkozóan pedig fontos megjegyezni, hogy befejeződött az új állandó kiállítás fejlesztése. 51 új műtárgy került a gyűjteménybe. A műtárgyvásárlás is szépen alakult, ami segítette, hogy egy bizonyos (neoavantgárd) generációtól komoly művekhez is hozzájuthatott a múzeum (pl. Hajas Tibor, akinek műveit egyebek között meghívták tavaly az 57. Velencei Biennále központi pavilonjába, ami nagy jelentőségű volt). Egyébként a magyar pavilon kiállítója Várnai Gyula dunaújvárosi képzőművész volt, akinek a jelenléte, ikonikus megjelenése, különféle ütköztetésekkel egybekötve nagy érdeklődést keltett, olyannyira, hogy más eseményekre, biennálékra is meghívást kapott. Békét a világnak! című projektje a jövőbe vetett hit relatív voltát vette alapul.
2017 a sikeres intézményi együttműködések éve is volt, amely a kapcsolati háló kiépítésében jelentős.
Szipőcs Krisztina szakmai igazgatóhelyettes, a CAPP programot (Collaborative Arts Partnership Program – Művészeti Együttműködési Program) mutatta be, amely más intézményekkel megvalósuló négyéves nemzetközi program, együttműködésen alapuló művészeti projektek társadalmilag elkötelezett együttese. Célja, hogy aktív részvételükkel a művészek is hozzájáruljanak a társadalmi felelősségvállalás kialakításához, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára. A jövő hét elején kiállítás keretében mutatják be a nyertes pályázatok eredményeit és a projekteket. A kiállítás címe: Közös ügyeink/Common Affairs Együttműködésen alapuló művészeti projektek (január 30-március 18). Egyben ez lesz a Ludwig Múzeum idei első tárlata, amely a CAPP részeként, az Európai Unió Kreatív Európa programjának támogatásával jött létre 25 pályázati úton kiválasztott művész 7 projektben való részvételével, budapesti és vidéki helyszíneken. A részvevők között marginalizált vagy sajátos problémákkal küzdő emberek, iskolások, látás- és hallássérültek, leszakadó térségben élő roma csoportok is megtalálhatók.
Szipőcs Krisztina szakmai igazgatóhelyettes, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum © Korhut Lili
2018 további várható kiállításai és eseményei:
- Rafael Y. Herman izraeli művész tárlata (február 16. és április 1-je között tekinthető meg) az alkotó közelmúltban készült műveit mutatja be, főként az éjszaka világáról készült tájábrázolásokat. Műveit a szürrealitás és a valóság határának vizsgálata, virtuális valóságkutatás jellemzi. Nem pusztán az éjszaka fényének a technológia segítségével látható erejét akarja megmutatni a nézőnek, hanem rávilágít arra a tényre is, hogy bár az éjszakai táj itt van a közelünkben, annak valósága számunkra mégsem létezik.
- A Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet című kiállítás április 6-án nyílik, s az ukrán kortárs szcéna, egy feszültségekkel teli ország vibráló művészeti közegének, csaknem 40, különböző generációt képviselő alkotónak első nagyszabású magyarországi bemutatkozása. A rendezvény a mai ukrán képzőművészet mibenlétére keresi a választ abban a történelmi pillanatban, amikor az ország főterén az emberek olyan „esztétikai” és „konceptuális” barikádokat építenek, amit a legkiválóbb aktivista művészek is megirigyelhetnének.
- Türk Péter (1943-2015) képzőművész életmű-kiállítása április 20-tól június 24-éig várja a látogatókat. Munkáit a gondolati gazdagság, a rendszerelvűség, a struktúrákban, ugyanakkor a sorozatokban való gondolkodás, gondolatgazdagság jellemzi. Konceptuális irányultságú, következetes és koherens munkásságának mindegyik szakaszában kiemelkedő jelentőségű, nemzetközi színvonalú műveket hozott létre. A szakma által mindig is nagyra értékelt, de csak szűkebb körben ismert, eddig feldolgozatlan életmű most először kerül a maga sokszínűségében a nagyközönség elé, egy életmű-kiállítás és katalógus formájában.
- Az Erwin Wurm Egyperces szobrok és más művek című tárlat július 6-án nyitja kapuit, s szeptember 23-áig látogatható. Az alkotó majd negyed százada feszegeti a szobrászat műfaji kereteit, szívesen használ hétköznapi tárgyakat, ruhákat, bútorokat vagy közlekedési eszközöket, s kedveli a jellegzetes művészi beavatkozásokat. A néző a részvétel aktusával egyszerre válik alkotóvá és szereplővé az interaktív közegben. A kiállítás annak a törekvésnek a része, hogy a Velencei Biennálén szereplő alkotások rendszeresen megjelenjenek a múzeumban.
- Lólépésben – Sam Havadtoy New Yorkban című kiállítás (július 13 – szeptember 2) Havadtőy Sámuel New York-i éveivel foglalkozik, s a ’70-es és ’80-as évek ismert művészeivel való kapcsolatait tárja a nézők elé. Andy Warhol, Keith Haring, Yoko Ono és sokan mások gyakran vonták be művészeti projektjeikbe a fiatalon New Yorkba érkező, belsőépítészként dolgozó Havadtoyt. A New York-i együttműködések és a későbbi önálló alkotó munkája között vont párhuzamokat is híven tükrözik kiállított művei.
Az év során tervezett további kiállítások még szervezés alatt vannak.
Az idei, 16. Velencei Építészeti Biennáléról (május 26 –november 25) Boros Géza, a Velencei Biennále irodavezetője számolt be a sajtó képviselőinek. Az Iroda – a Biennále nemzeti biztosa, a múzeum igazgatója irányításával – évente kiírja és lebonyolítja a kurátori pályázatot, előkészíti a kiállítást, a katalógust és a projekt kommunikációját; koordinálja a kurátor és a kiállító művészek munkáját, továbbá kapcsolatot tart a Fondazione La Biennale di Venezia illetékeseivel. Az Iroda felelős a magyar projekt kivitelezéséért, a megnyitóért, a kiállítás működtetéséért és bontásáért. Az idei biennále a Freespace (szabad tér) címet viseli. Erre reflektálva s folytatva a régi gyakorlatot, hogy jól illeszkedjék témájában a biennále központi kiállításához, a magyar pavilonban az idén egy urbanisztikai fókuszú kiállítás látható majd Szabadság híd – Új horizontok a városban címmel, amely a Szabadság híd ideológiamentes térfoglalásából kiindulva meghatározó urbanisztikai kérdéseket vet fel: mit jelent a szabad köztér; hogyan működik egy híd mint a szabadság médiuma; hogyan inspirálja a spontán köztérfoglalás a várostervezőket és az építészeket? A helyspecifikus installáció fő eleme a pavilon átriumában megépített kilátó lesz, amelyen a látogató az épület tetőszintje fölé juthat, ahonnan új távlatok nyílnak. A kiállítás a pavilon szabad tereinek átértelmezésével kívánja átélhetővé tenni a helyteremtés felszabadító élményét.
Boros Géza, a Velencei Biennále irodavezetője © Korhut Lili
A további programokat és eseményeket tekintve kiemelkedő még a június 4-5-én megrendezendő MAPS 2018 – Médiaművészet megőrzése konferencia, amely a 2015-ben indult, s a médiaművészet megőrzésével foglalkozó programsorozat folytatása, külföldi restaurátorok, művészettörténészek és szakértők bevonásával. A digitálisan születő tartalmaknak a ma már hagyományosnak számító VHS szalagokénál gyorsabb romlása miatt a médiaművészet (fotó, videó, film, digitális tartalom) megőrzésének elméleti és gyakorlati lehetőségeit hivatott feltárni. A múzeum kiemelt célja egy Állományvédelmi Módszertani Központ felállítása. Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia kidolgozása is folyamatban van.
Az idei múzeumpedagógiai projektek a folyamatosság jegyében a gyerekek minden korosztályát megcélozzák, ide értve a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokat is, s 2018-ban is rendkívül színes lesz a programpaletta.
Ludwig Lounge néven új programsorozatot indít a múzeum havonta egy alkalommal minden hónap második szombatján 14 és 20 óra között, amikor is kortárs művészetet népszerűsítő programokon, exkluzív tárlatvezetéseken, filmvetítéseken, vitákon, beszélgetéseken vehetnek részt az érdeklődők, élőzene kíséretében, Art & Wine – íz és élmény összekapcsolódását élvezve.
A Ludwig Múzeum idei kiállításairól, rendkívül gazdag rendezvényeiről, projektjeiről bővebb információ a múzeum https://www.ludwigmuseum.hu/ internetes oldalán találhatók.