Álmodik a nyomor – Egerek és emberek

Szerző: Sokolowski Dániel

Steinbeck művét olvasva mindig ugyanazon érzések és gondolatok merülnek fel. Nincs ez másként ez a kisregény alapján készült filmmel kapcsolatban sem, és ugyanezt juttatja eszünkbe a Budaörsi Latinovits Színház legújabb bemutatója. Ez rossz lenne? Korántsem.

Az Egerek és emberek egy társadalmi és gazdasági korszakhoz kötött alkotás, univerzális háttérgondolatokkal. Egy saját, belső világot foglal magában, amelyet vagy hitelesen, vagy sehogy nem érdemes színpadra vinni. A számos eszköz mellett a legfontosabb ugyanakkor a színészi alakítás. Rengeteg dráma, emberi sors torlódik a jelenetekben, ezért az ezeket cipelő karakterek hiteles megformálása alapkövetelmény, és erre nem lehet panasz.

A történet két főhőse egymáshoz van láncolva. Nem kötelezi őket szerződés, ők mégis vigyáznak egymásra. Miért is van erre szükség? Mert a világ tele van egerekkel és emberekkel.

Ami George-nak csak egy egér, az Lennie-nek maga a világ. Egy kis kedvenc, amihez kötődik a pillanatban, és nem érdekli, ha véletlenül agyonsimogatta, neki akkor is kell. Lennie-nek minden pillanat végtelen, és éppen ezért veszélyes hely számára a világ, ahogy ő is veszélyes a világra. Mert a világ nem érti őt, ő sem a világot. Mindennek a mázsás felelőssége George hátán nyugszik, aki egymaga próbálja őt megóvni az egerektől és az emberektől is.

George-nak emellett az élet súlyát is viselnie kell, a gazdasági világválság sokakat sírba vivő napszámos életét, az egyik napról a másikra élést, és az örök gondoskodás kötelességét. Mindez csak az ő egyéni döntésén múlik, és ez az a döntés, amely kettejük kapcsolatát megkülönbözteti az emberek világától. Az emberek világában minden megtöltött és felpakolt zsák gabonának munkadíja és egységára van, csakúgy, akár a hó végi bordélyozásnak. Megtérülési idők, költségek és bevételek, törvény előtti felelősség, melyekkel kalkulálni kell.

Ezt a behatárolt, szabályok alapján működő kemény világot jeleníti meg az előadás mechanikus díszlete is, amely vizuálisan is elviszi a nézőt ebbe a korba.

Az emberség, a kapcsolatok és a ragaszkodás a poros sarkokban, egy-két baráti jószándékban és a hasznavehetetlen öreg és kutyája közti megkövült ragaszkodásban jelenik meg. Az előadás, ezen a ponton egy kis valóságot csempészett a színpadra, az öreg kutya szerepét ugyanis egy menhelyen talált, sorstalan keverék négylábú játssza (aki az előadás után a társulat tagjának érezve magát, álmosan hevert el a színészek között a kanapén).

https://www.facebook.com/m2petofitv/videos/1668695516508410

Ebben a világban kell túlélniük, együtt és külön-külön is. George-nak tervei vannak, melyek megvalósítására nincs reális lehetőségük, ezért csak mesélni tud róla Lennie-nek, amivel minden nap álomba ringatja őt lefekvés után. Lennie pedig minden egérben, kutyában és emberben szüntelen a végletes pillanatot látja. Akár bántják őt, akár játszanak vele, ő barátkozni akar. Valaki elfogadja olyannak, amilyen, valaki távol marad tőle, míg más csúfot űz belőle, vagy éppen elsírja neki élete bánatát.

Csakhogy közben öt embernél is nagyobb a fizikai ereje, amit ő maga nem is érzékel.

A veszélyt a gonosz, és az olyan emberek jelentik számukra, akik képtelenek felfogni, kivel állnak szemben, és kiprovokálják, hogy rosszat csináljon, ami miatt megint menekülniük kell. Ezért George próbálja mindentől és mindenkitől távol tartani, ami kockázatot jelent kettejük és környezetük számára is.

Ennek sikertelensége, és alig néhány elhibázott gesztus vezet a cselekmény tragédiájához.

Illyés Róbert briliáns alakításában láthatjuk Lennyt, és elhisszük neki. Az egész társulat, olyan vendégművészekkel kiegészülve, mint pl. Stubnya Béla, aki a kiközösített fekete bérmunkást alakítja, összehangolt játékkal hozza el a nézőnek a Steinbeck által megalkotott, és a történeti valóság által definiált világot.

A színdarabot Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezte. A bemutatót követő kötetlen beszélgetésben elmondta, hogy különleges dolog volt megrendezni ezt az előadást. „Már a munka kezdetétől éreztem, ez egy más színház, a teljes alkotási folyamatban egy nagyon meghatározó összhangot érzékeltem mind a színészek, mind a többi közreműködő munkájában. Talán azért, mert mindenkinek megvolt a saját szerepe, amire nagyon gyorsan rá is talált, nem volt szükség sallangokra”.

Akinek még nem esett útba, szeretettel ajánljuk a Budaörsi Latinovits Színházat, mely Budapest belvárosától is elérhető közelségben, Budaörs központjában található.

John Steinbeck: Egerek és emberek – Budaörsi Latinovits Színház

Lennie: Ilyés Róbert
George: Böröndi Bence
Candy: Bregyán Péter
Fõnök: Szemán Béla m.v.
Curley: Dékány Barnabás m.v.
Curley felesége: Páder Petra
Slim: Chován Gábor
Carlson: Széll Attila m.v.
White: Brasch Bence e.h.
Crooks: Stubnya Béla m.v.

Rendező: Berzsenyi Bellaagh Ádám
Díszlettervező: Soki
Jelmeztervező: Zöldy Z. Gergely
Dramaturg: Kovács Kristóf
Fordító: Hamvai Kornél
Zene: Keleti András
Látványtervező-asszisztens: Virág Vivien, Tóth Márk
Súgó: Juhász Gabriella
Rendezőasszisztens: Barnet Mónika
Társproducer: Szabó Ágnes

Következő eladások februárban: 7-én és 12-én.