A kultúrtörténet mindig kitüntetett figyelemmel kísérte a kamaszkort, amelynek hossza, megítélése, előjele változatos utat járt be. A Capa Központ új kiállítása körüljárja az önkifejezés különféle megjelenési módjait, a személyes autonómia és kulturális sokszínűség keresésének kérdését, a serdülőkor és fiatal felnőttkor ideiglenes összetartozásait, valamint az úgynevezett „jelentéstérképeket”, amelyeken keresztül az egyén társas lénnyé válik. A megnyitón jelen voltak a kiállító művészek, köztük a brit szubkultúrákat a hetvenes évek óta megörökítő, világhírű fotográfus, Derek Ridgers.
A kiállító művészek a megnyitón © Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
A kamaszkort egy pszichológiai fejlődési szakaszként és egy társadalmi kategóriaként is számon tartjuk, amelyet társadalmi intézmények és rituálék foglalnak keretbe. A szociális reprezentáció erősebben jellemzi, mint bármelyik megelőző vagy ezt követő életszakaszt: az öltözködés, választott beszédmód, zenei ízlés, szubkulturális hovatartozást jelentő elemek speciális jellemzőivel összhangban a fiatalok különböző eredetű stíluselemeket olvasztanak egybe és választanak szét – olykor tudatosan, olykor csupán mintákat követve. Ezeket a különböző csoportokhoz tartozást, identitáskeresést és annak hangsúlyos megtalálását is bemutatja a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő kiállítása, amely arra is keresi a választ, hogyan van kódolva a fiatalság szorongása, a „semmittevés esztétikája” és az útkeresés.
© Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Az Oltai Kata művészettörténész által kurált, nemzetközi tárlat megnyitójára Budapestre érkezett szinte az összes külföldi kiállító, köztük a brit szubkultúrákat negyven éve szisztematikusan fotózó Derek Ridgers, vagy a tizenöt évig pszichoterapeutaként dolgozó Sian Davey, aki 2014-ben egyik pillanatról a másikra váltott a fotózásra és Down-kóros lányáról készült fotóival két évvel később már díjat nyert a Paris Photo-n. Szintén láthatóak a Capa Központban Zuza Krajewska képei: az immár világhírű lengyel fotós sorozatán egy fiú javítóintézet lakói egyszerre tűnnek édes és ártatlan gyermekeknek és sokat megélt felnőtteknek. A kiállításon a Berlinben dolgozó Jörg Brüggemann a heavy metal rajongokról világszerte készített díjnyertes sorozatát is megnézhetjük, míg a szintén Berlinben élő, grúz származású David Meskhi az IDFA dokumentumfilm-fesztiválon díjazott, grúz gördeszkás kamaszok világát bemutató filmjét is vetítik a Nagymező utcában. A magyar kiállítók között találjuk Halász Dánielt, aki a Google nemzetközi fotódíját és az Epson Art Photo Award-ot is megnyerte. Szintén láthatjuk a kiállításon a Mexikóban élő Koleszár Adél munkáit, illetve Barakonyi Szabolcs, Gáldi Vinkó Andrea fotográfiáit és Tóth Márton Emil humorral operáló koncept szobrait.
Oltai Kata, Dr. Hadas Miklós © Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
„Az utóbbi ötven évben megbomlott a művészettörténet és saját eszközeinek az ortodoxiája, így különösen fontos, hogy egy olyan témában, amely társadalomábrázolásról szól, működtessük azokat a szempontrendszereket, amelyek elsősorban a szociológia felől érkeztek. A kamaszkort, ha a youth culture-t erre szűkítjük, egy metaforaként vagy kulcsként használom, amely lehetőséget ad, hogy olyan, szándékoltan külön dobozba zárt kategóriákat és a köztük húzódó vastag szürke sávot átrendezzük, mint a gyerek és felnőtt, jó és rossz, hasznos és haszontalan, nőies és férfias, és így tovább” – mondta a megnyitón Oltai Kata.
© Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
A kultúrtörténet mindig kitüntetett figyelemmel kísérte a kamaszkort, amelynek hossza, megítélése, előjele változatos utat járt be. Vajon a romlatlan, tökéletes gyermekkorból vezet át a megalkuvó, tisztátalan felnőttkorba vagy éppen a tudatlan, egyszerű gyermekből válik egy szellemi és lelkierővel, képességekkel megáldott felnőtt? A felnőtté válás kulturálisan meghatározott, így minden társadalom igyekszik kialakítani saját normáit arról, mi gyerekes és mi felnőttes, mi férfias és mi nőies, mi hasznos és mi haszontalan, mi előremutató és mi retrográd. Ezek a követési módok előíróak és néha azonos, néha pedig ellentétes irányba mennek a globális trendekkel. A kategóriák, természetükből fakadóan, sztereotip módon írják elő a helyes boldogulás módját, hogy hogyan lehet valakiből megfelelő állampolgár, úgynevezett teljes tagja a társadalomnak. Az ellenállás és az elfogadás közötti egyensúly életben tartása az egyik legfőbb jellemzője ennek az életszakasznak. A jövő március közepéig látható Golden Boundaries azt is boncolgatja, megjelenhet-e különféle formákban az önállóságra ösztönzés és az önmeghatározás, illetve hogy ez az új individualizmus megközelíthető-e a nemek szerinti felosztásban.
© Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Kiállító művészek:
Derek RIDGERS
Fryd FRYDENDAHL
Anna GRZELEWSKA
Sian DAVEY
Slava MOGUTIN
Zuza KRAJEWSKA
HALÁSZ Dániel
Jörg BRÜGGEMANN
Alexandre HAEFELI
KOLESZÁR Adél
BARAKONYI Szabolcs
David MESKHI
GÁLDI VINKÓ Andrea
TÓTH Márton Emil
© Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
Golden Boundaries
Kamaszkor a kortárs fotográfiában – Youth Culture in Contemporary Photography
2017. december 4 – 2018. március 18.
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ
1065 Budapest, Nagymező utca 8.
Kurátor: Oltai Kata
Kurátorasszisztens: Pupli Dorottya
Forrás: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ