„Döntéselmélet” – Csehov egyfelvonásosok a Tesla Teátrumban

Szerző: Tóth Judit Nikoletta

A belváros legfiatalabb színháza, a Kazinczy utcai Tesla Teátrum legújabb előadásaként Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásos tréfáját: a Medve és a Leánykérés című drámákat mutatta be november 2-án, Vas-Zoltán Iván rendezésében. A két külön felvonásban kialakított, néző közeli, egész estés előadás a csehovi drámákhoz megszokott módon, hétköznapi történésekbe, kevés cselekménybe ágyazva, az érintettek lelkiállapotára fókuszálva kacagtatja meg közönségét. Teszi ezt oly módon, hogy a klasszikus műveltség és a XX. századi drámairodalom alapjait is meghatározó orosz szerző ezen két drámája középpontjában az örök téma: a szerelem, a párkapcsolat áll.

A két egyfelvonásos, külön életet élő darab főszereplőit alakító színészek (Nyári Beáta, Boronyák Gergely és Juhász György) számára igazi jutalomjáték lehetett az előadás megvalósítása, hiszen mind a két, több mint száz évvel ezelőtt megírt drámában a folytonos, egymásra reflektáló, monologizáló, erős, sokszor eltúlzott mimikai játékkal kísért párbeszédek az uralkodóak. Ezek megformálása által rajzolódik ki a szereplők jellemén keresztül az a cselekmény, amelyhez a régi nyelvezet megtartása, a folyamatos jelenlét és az intenzív metakommunikációs színészi játék nélkülözhetetlen. Ez pedig hatalmas koncentrációt, de a humor miatt mégis könnyed előadásmódot kívánt meg a művészektől, úgy, hogy a játék minden pillanata a néző számára is ismerős, érzelmi élményt elevenít fel. Olyan, folyamatosan változó, mégis stabil lelkiállapotot élnek át ugyanis a „kezdő” szerelmesek mind a két drámában, amelyben a bizonytalanság és biztonságtudat egyszerre játszik szerepet. Ezáltal a hatás által a modern, színpadtalan, mégis klasszikus jelmezek és díszletek közé be- és megrendezett XIX. század nyomait magán viselő szereplők magánügye a jelenkor nézőié is lesz. Az egyfelvonásosok könnyed, szórakoztató, de elgondolkoztató módon vezetnek be döntéseink és nem döntéseink következményeinek világába, amelyhez Csehov következetes szerzői módszere – miszerint drámáit nem tragédiának, hanem komédiának szánta – biztosítanak könnyed alapot. Szereplői esetlensége, kisszerűsége, darabjainak szigorú szerkezeti elvei mentén a Tesla Teátrumban bemutatott Csehov előadás azonban sokkal többről mesél, ha hagyjuk.

A majdani nézőknek ezt a külön élményt már nem ígérhetem, de talán elhiszik nekem, hogy távozás után, őket megelőzve hallottam, hogy nem csak jómagam, kísérőmmel, de a nézőtéren helyet foglaló egyik legnagyobb kortárs írónk, dalszövegírónk és társa is a szerelemről beszélget.

A Csehov … Csehov …! című előadás részei:

Medve
“Párbajozni! Igen! Ezt nevezem egyenjogúságnak! Ezt nevezem emancipációnak! Itt mind a két nem egyenjogú! Elvből agyon fogom lőni! De micsoda egy nő! “Golyót röpítek a medve koponyájába!…” Kipirult az arca, a szeme csak úgy ragyog… És elfogadta a kihívást! Szavamra, először látok ilyen nőt életemben…”

Leánykérés
“Először is, a mi Csípdmegünk telivér fajkutya, ismerjük apját-anyját – apja: Véső, anyja: Fogdmeg – a maga tarkapettyes kuvaszáról viszont csak a Jóisten tudja, honnan származik… Azonkívül vén és csúnya, mint valami gebe…”

SZEREPOSZTÁS
Popova – Natalja Sztyepanovna
Nyári Beáta
Szmirnov – Lomov
Boronyák Gergely
Luka – Csubukov
Juhász György

RENDEZTE
Vas-Zoltán Iván

Csehov… Csehov… Csehov!