Gerber Pál: Horizont
Megnyitó: 2017. november 3. péntek, 19.00
Helyszín: Budapest VI., Vasvári Pál u. 1.
Megtekinthető: 2017. december 2. szombat, 17.00
Az esemény Facebook-oldala: https://www.facebook.com/events/504510643245585/
A Horizont nem pusztán a kiállítás és a nagyméretű vászonkép címeként értelmezhető, hanem egy annál tágabb alkotói és társadalmi látóhatár kijelölésének is tekinthető.
A társadalmi Horizonton érdemtelenül ugyan, ám mégis rendkívül jelentős szerepet játszik nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is a futball. Annak ellenére, hogy GERBER Pál inkább ellenszenvvel fordul a labdajáték körüli téboly felé, munkásságában mégis meghatározó témának bizonyul, amely elsősorban a labda visszatérő motívumában érhető tetten. Ezt a motívumot azonban a hazai helyzettől, a napi politikától elvonatkoztatva, jóval szélesebb összefüggésben és jelentésben használja.
Fotó forrása: VILTIN Galéria
A labda mellett a másik szembetűnő elem a kiállított munkák kapcsán az ismétlés, amely képi fragmentumok és szótöredékek formájában is jelentkezik. Ismétlődő labdák, ismétlődő sokszorosító technika, ismétlődő szótöredék. A hiba, a dadogás vagy a nyomatékosítás eszközeként is értelmezhető ismétlés a kilencvenes években jelent meg Gerber munkáiban. A mű suta és dadog. A tatárok végigsöpörték Európát című négy linómetszet technikája egyenesen kínálja a repetitív installálási formát. Az azonos vizuális elemekből építkező művek egyúttal az állandóan újat követelő művészeti gyakorlat negligálását is jelentik.
A kiállításon szereplő íróasztal egyszerre keserű és játékos ellentmondásosságát a művészre jellemző beszédes címadás árulja el: Íróasztalfiók remekművel. A zárt fiókban lapuló, hatását így ki nem fejtő alkotás a kreativitás pazarlásának, a szellemi értékre való fogékonyság hiányának a helyzete. A fiatal kolléga fiókba helyezett szöveges alkotása ugyan nem hozzáférhető, jelenléte mégis döntően fontos. Míg az íróasztalt a mű, addig a munkát az íróasztal teszi rejtélyes remekművé.
A több száz magyar alkotást felvonultató A kortárs magyar képzőművészet prezentációja című videó anyagának összeállítását a magyar művészet nemzetközi színvonalát bizonyítani kívánó sikertelen, ám annál görcsösebb általános igyekezet ihlette. Míg vastag kötetet lehetne összerakni jobbnál jobb munkákból, addig a nagy igyekezettel járó görcsösség, a be nem vallott kisebbrendűségi érzés szab gátat az érvényesülésnek. Gerber így maga állította össze 860 magyar remekmű tömör válogatását.
GERBER Pál 1956. március 15-én született Tatabányán. 1983-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, tanárai Blaski János és Sváby Lajos voltak. 1997-ben vehette át a Munkácsy-díjat. Művei, amelyek változatos műfajokban készülnek – festészet, grafika, installáció, tárgyak, fotók, szöveges munkák, feliratok, pecsétek, események, projektek, performance -, egyetlen nagy Gesamtkunstwerk részeként is felfoghatók. Alkotásai soha nem hordoznak irányított üzenetet, mindig megőriznek valamit a dolgok eredendő titokzatosságából. Nagysikerű életműkiállítását „Egy énekkart keresek, ahol még énekelnek és egy mosodát, ahol még mosnak” címmel a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest rendezte meg 2010-ben. Műveit magyar és külföldi köz- és magángyűjtemények egyaránt őrzik.