Egyszerűség – sejtelmesség – rítus – Interjú Fehér Ferenccel a The station című premierje kapcsán

Fehér Ferenc a magyar kortárs táncművészet meghatározó alakja. Az igazi őstehetségként emlegetett művészt a rá jellemző egyedi mozgásvilága teszi igazán különlegessé, produkcióival a világ minden táján elkápráztatja közönségét. Új premier darabját először a MU Színházban láthatják az érdeklődők október 13-án és 14-én, melyet már a bemutatás előtt meghívták szerepelni többek között a Kanári szigetekre, Németországba és Sepsiszentgyörgyre. November végén pedig a dunaPart – Kortárs Előadóművészeti Platform keretein belül ismét szerepelni fog a MU-ban.

Fehér Ferenc – Fotó forrása: MU Színház

Bár klasszikus értelemben vett táncos képzésben nem vettél részt, mik azok a fő irányzatok, melyek olyan mértékben gyakoroltak rá hatást, melyeknek köszönhetően stílusod egyedi, összetéveszthetetlen?

Sok előadást nézek, és nyilván hatnak rám a kortárs irányzatok anélkül, hogy tudatosan használnám őket, de elsősorban az állatok mozgásvilága az, ami számomra nagyon inspiráló.

A station-nél mi inspirált? Mesélj egy kicsit az ötletről, hogyan jött röviden mi lesz az alap történet/téma.

Kezdetben a körből való ki-belépés volt az alapötlet, ami hozza persze a bezártság-szabadulás, állandóság – változás témáját. Mivel soha nem dolgozom úgy, hogy az egész darab koncepciója ott van a fejemben, hanem van valami kiinduló téma, ami izgat és elkezdem próbálni, és a továbbiakban a testemre hagyatkozom.

The station © Lakatos János, forrás: MU Színház

 Ha három szóval le kéne írnod a darab hangulatát, mi lenne az?

Egyszerűség, sejtelmesség, rítus.

Mesélj egy kicsit a közös munkáról Mikó Dáviddal, hogyan találkoztatok, miért őt választottad, a közös munka hogyan befolyásolta a kapcsolatotokat?

Tavaly 2016-ban találkoztam Dáviddal Kínában egy nyári tánctábor keretén belül. Mindketten tanárként voltunk meghívva. Korábban láttam táncolni Duda Éva társulatában, és tetszett a mozgásának a dinamikája. Régóta töprengtem azon, hogy kivel is szeretnék és tudnék együtt dolgozni. Számomra nem volt könnyű megtalálni a megfelelő partnert. Kínában, lehetőségem volt több óráját is megnézni, ami nekem tetszett. Később a Trafóban találkoztunk egy előadáson, ahol megemlítettem neki, hogy jó volna együttdolgozni, aminek ő nagyon megörült. Egy idő elteltével már a próbateremben találtuk magunkat kiizzadva. Számomra jó választás volt.

The station © Lakatos János, forrás: MU Színház

Az előadásban saját zenédet hallhatjuk. Van esetleg érdekesség, amit ezzel kapcsolatban szeretnél elmondani?

Az előadásban, mint mindig, a saját zenéim hallhatóak. Autodidakta módon tanultam zenélni egy-két hangszeren a ”magam módján”. 

Mesélj el egy érdekességet A The station-nel kapcsolatban!

A futballozás egy kis pöttyös labdával.                                                                                Minden próba előtt nagy futballmeccseket játszottunk, ami jól megadta a kezdő hangulatot egy intenzív próbafolyamathoz. Sajnos, a legtöbb esetben Dávid győzött.

A The station bemutatójával kapcsolatban bővebb információ a MU Színház oldalán található.

Forrás: MU Színház