Újra hallat magáról Budapest első városi méhészete

Budapest méhlegelőit jelölő térkép, mézbor-recept, esszék és interjúk is szerepelnek az első hazai városi méhészeti projekt kiadványában, amely lezárja a négy évvel ezelőtti kísérletet. A városi méztermelést a kortárs művészettel összekapcsoló Közösségi Méz október 13-án este az új Lumenben performansz-előadással, beszélgetéssel és mézkóstolóval ünnepli a kiadvány megjelenését az OFF-Biennále Budapest keretében. A program ingyenes.   

Budapest – és Magyarország – első városi méhészetét a frankfurti finger művészcsoport (Florian Haas, Andreas Wolf) és Erdődi Katalin kurátor 2013-ban a Műcsarnok hátsó teraszán nyitotta meg. A projekt a kortárs művészetet ötvözte egy társadalmilag elkötelezett, közösségi kezdeményezéssel: a művészek egy közel negyvenfős „vegyes méhészcsoportot” hoztak létre, amely különböző hátterű és élethelyzetű embereknek adott lehetőséget arra, hogy együtt tanuljanak a városi méhészkedésről, és egy helyi méhész közreműködésével közösen gondozzák a Közösségi Méz méhcsaládjait. A kísérlet nagyon sikeres volt, hiszen 2013 júliusa és augusztusa között összesen 65 kiló budapesti mézet pergettek a Műcsarnok teraszán.

Az első budapesti városi mézet a Közösségi Méz részeként megnyílt rendhagyó művészeti intézmény, az „Új múzeum méheknek” keretében a látogatók is megkóstolhatták. A méhkaptárak tetején kialakított kiállítótermekben, a méhek és emberek számára egyaránt nyitott tárlatok korántsem egyszerű kérdéseket feszegettek: jobban értenek a méhek a demokráciához, mint mi? Hajlandóak vagyunk a globális élelmezési válság kapcsán átgondolni az étrendünket és a szalámi helyett a rovarhúst választani? Effajta, aktualitásukból azóta sem veszítő kérdésekre keresték a művészek a választ a látogatókkal közösen, hiszen a rovarevésről nyílt szavazást is indítottak.

Kinek milyen múzeumra van szüksége? A méh- és emberi társadalmak összefüggéseit vizsgáló Közösségi Méz az „Új múzeum méheknek” megalapításával az autonómiáját akkoriban elvesztő Műcsarnok helyzetére és a Városliget mai napig heves tiltakozásokat kiváltó átalakítására, a múzeumi negyeddel kapcsolatos tervekre is érzékenyen reagált. A múzeumban zajló méztermelés és az örömteli közösségi munka pedig azzal a függetlenségre és önfenntartásra irányuló törekvéssel is összecseng, amit az OFF-Biennále és idei kiadása, a Gaudiopolis – Az öröm városa is képvisel.

A Közösségi Méz frissen elkészült kiadványa október 13-án, pénteken 19 órától a Horánszky utcai új Lumenben esszékkel, interjúkkal, versekkel, mézbor-recepttel és Budapest méhlegelőit jelölő térképpel ad betekintést ezekbe a művészeti és méhészeti folyamatokba. A bemutató a finger csoport,  Erdődi Katalin és Kallós Viola szerkesztők, a vegyes méhészcsoport és Christiane Erharter bécsi kurátor közreműködésével valósul meg, aki „Méhek a művészetben” előadásával egy tágabb művészeti kontextusban helyezi el a Közösségi Mézet. Az ingyenes program kötetlen beszélgetéssel, valamint mézkóstolóval és mézbor-fröccsel zárul.

„Mindig virágzik valami” — Közösségi Méz kiadványbemutató
Időpont: 2017. október 13. péntek, 19.00

Helyszín: Lumen (1080 Budapest, Horánszky utca 5.)
Angol nyelven, magyar tolmácsolással. A program ingyenes.

Az esemény az OFF-Biennále Budapest programjának része és az Erste Alapítvány támogatásával valósul meg.

https://www.facebook.com/events/1825141244180651/ 

A Közösségi Méz támogatói: MitOst e.V., Schering Alapítvány, Erste Alapítvány, ifa – Institut für Auslandsbeziehungen. A kezdeményezés a Schering Alapítvány és MitOst Egyesület közös szervezésében megvalósuló 2013. évi kultur-im-dialog.moe verseny nyertes projektje volt.

Bővebben:
http://kozossegi-mez.tumblr.com/post/165861861744/mindig-virágzik-valami-közösségi-méz
https://www.facebook.com/kozossegimez/
http://offbiennale.hu/hu/programs/something-always-blooms-social-honey-publication-launch

Fotók: Seprűs P. Péter, Halasi Dóra