Szabadság, könnyedség, Balaton – ez mind a „Jazz & Wine”! Hangolódás a 6. Paloznaki Jazzpiknikre Zoohackerrel, az idei fesztiváldal szerzőjével

Böjtös Kinga interjúja

A paloznaki tájház udvarán indult örömzenélésből pár év alatt az ország egyik leghangulatosabb, több napos balatoni fesztiválja született. Az óriási  érdeklődés, a minőségi zenei programok, a csúcsgasztronómia, a családbarát hangulat és a kiváló szervezés mögött éppoly komoly összefogás és team-munka áll, mint a fesztivál himnuszának létrejöttében. Ezúttal maga a dalszerző, Zoohacker enged belelátni a „Jazz & Wine” című remekbe szabott közös projekt személyes hátterébe, a zene- és a klipalkotás izgalmas folyamatába:

– A dal és a hozzá készített bájos klip máris közönség kedvenc a neten, úgy látszik sokakban jó érzéseket, emlékeket, élményeket ébreszt. Mit gondolsz, minek köszönhető, hogy ennyire „betalált” a dalod? Mesélnél röviden arról a komplex munkáról, ami kisejlik a zenéből?

– Zoohacker: Általában a dalírásnál az első fázis, hogy kitalálom a harmóniai vázat, majd miután kialakul a tempó-érzet bennem, megírom a dobritmusokat, és a basszus kíséretet. Ez a minimális hangszerelési megoldás már lehetővé teszi, hogy Juli is hallja a szám hangulati karakterét.

Az énekdallamokat és a szöveget az eddigi közös munkák során kivétel nélkül Juli írta, de a „Jazz and Wine” esetében most egy másik utat választottunk, és külső szövegírót is bevontunk a munkába Johnny K. Palmer személyében. Ezen kívül az énekdallamok komponálása esetében is új utat választottunk. Nem a szöveg született meg előbb, hanem az énekdallam, és az is angolos halandzsa nyelven, tehát nem volt kompromisszum, hogy a szöveg irányítsa a dallam alkotási folyamatát.

Azt szerettük volna, hogy egy letisztult karakterű énekdallam szülessen, és egy profi – akinek a szövegírás a szakmája -, Juli tartalmi instrukciói által az énekdallam ritmikájára alkossa meg a szöveget. Johnnyval elsőre megtaláltuk a közös hangot, és ráadásul a szövegen túl, még a kiejtésbeli árnyaltságokban is sokat tudott segíteni Julinak, hisz neki az angol anyanyelve. Miután megszületett a szöveg és Juli is felénekelte, utána következett a hangszerelés oroszlánrésze. Mindenképp szerettem volna egy akusztikusabb irányba terelni ezt a számot, eltérve az eddigi koncepcióimtól, és csak minimálisan igénybe venni az elektronika adta lehetőségeket.

Lévén, hogy a 2017-es Paloznaki Jazzpiknik hivatalos himnuszára kaptunk megtisztelő felkérést, úgy éreztem, ha az élő hangszerek dominálnak és nem a szintetizátorok, akkor ez a fesztivál hangulatába is sokkal jobban beilleszkedik a műfaj határai végett.

Udvarhelyi Gábor zenekarunk gitárosa aktív közreműködő a számban, és Gábor Andor, aki a szám belső ritmikájában játszott fel fontos rétegeket: shaker, tamburin, taps színesíti még élőben a hangszerelést általa.

Tudni kell, hogy manapság egy jazz fesztivál sem szigorúan csak a jazzről szól. A műfaji határok kitágultak, keveredik az előadók repertoárjában a funk, a soul, a pop, a rock, és az elektronikus műfajok is hatással vannak a mai jazzre.

Evégett fontosnak éreztem, hogy a Paloznaki Jazzpiknik himnusza is ezeknek a stílusoknak egy sajátos egyvelege legyen, ami nem esett nagyon nehezünkre, mert a munkásságunkat amúgy is a műfajok stílusbeli keveredése jellemzi, és talán ez a fő védjegyünk, amivel a közönségünket megtaláltuk.

– Hazánkban kétféle embertípus létezik: aki még gyerekkori élményei kapcsán, nosztalgiából ragaszkodik a balatoni nyarakhoz, vagy aki már felnőttként ismerte meg a tó szépségeit és azonnal beleszeretett. Te melyik kategória vagy? Mit jelent számodra a balatoni nyár, esetleg van fix helyed, kedvenc partod itt?

– Zoohacker: Noha gyermekként voltam párszor Balatonon, de mivel nem volt a családban nyaralója senkinek, ez abban az életszakaszban nem nyújtott aktív élményt, ezért nem töltöttem ott a nyarakat. Felnőtt fejjel viszont mindig törekedtem a lehetőségekre, hogy a nyár folyamán több hetet is el tudjak tölteni ebben a csodálatos miliőben.

Tópart nélkül elképzelhetetlen számomra, hogy a nyár a teljesség érzését megadja. Pont Paloznakon, a hegy tetején volt a múlt évben egy hihetetlen kettős természeti élményem, ami tökéletesen példázza mit jelent számomra a balatoni nyár. Párhuzamosan futott két gyönyörű vizuális esemény. A domboldalon, a réten fehér lepkék cikáztak a virágok felett, lenézve a magasból a Balaton víztükrére pedig, szinte ugyanezt a csillámló jelenséget kaphattam el. Vitorlás verseny volt a tihanyi félsziget közelében, és a rengeteg hajó, ahogy térült-fordult a vízen fehér vitorláikkal, a nap tükröződése által ugyanazt a természeti képet, és jelenséget tükrözték vissza, amit a domboldalon megéltem. Nem láttam ennél szebb, egy időben történő párhuzamos kettősséget még, addigi életemben!

Az északi part számomra a kedvesebb: Tihany, Szigliget, Paloznak a szívem csücskei… De az a legszebb a Balatonban, hogy a déli part meg pont attól tud varázslatos lenni, hogy látjuk szembe a csodálatos hegyvonulatokat.

– Elárulnál pár műhelytitkot a klip forgatásáról? Milyen hangulatban zajlott, mennyi idő alatt és hány ember munkájával készült? Voltak-e vicces forgatási jelenetek, pl. az utólag beillesztett animáció miatt? Milyen módon támogatta a falu önkormányzata és a Homola Pincészet a forgatást?

– Zoohacker: Rettentően jó hangulatban telt el a forgatási idő, amelyre egyetlen nap állt csak rendelkezésünkre, tehát nagyon összeszedettnek kellett lenni a csapatnak. Sajnos, mivel nagyon nehéz megszervezni ennyi embert – főleg zenészeket -, Delov Jávornak a dobosunknak és Premecz Mátyásnak a billentyűsünknek nem volt jó a forgatási nap, pedig nagyon szerettük volna, hogy jelen legyenek.

De szerencsére Bata Pisti a basszusgitárosunk ráért, Gábor Andor és Udvarhelyi Gabi is.

Így le tudtuk forgatni a zenekari részt is a klipben, ahol egy animációs színpadon próbáltuk eljátszani rajzolt hangszerekkel, hogy épp koncertet adunk a Paloznaki Jazzpikniken. Pont az utólag beillesztett animáció miatt volt egyben picit idegenszerű a forgatás, és egyben irtózatosan vicces, hisz folyamatosan el kellett képzelni minden jelenetben azt, ami még nincs ott.

Ettől kicsit az volt az érzése minden szereplőnek, mintha megtébolyodott volna, és hadonászik össze vissza. De az biztos, ha netán egy pásztor a domboldalon ezt meglátja, ezt gondolja… A klipet Indián rendezte, akit nem kell bemutatni, azt hiszem senkinek, hisz ebben a műfajban nagyon sokat letett már az asztalra.

A falu önkormányzata nagyon készséges volt, hisz lehetőséget biztosított a helyszíni forgatásokra. A Homola Pincészet az anyagi támogatáson kívül lehetővé tette, hogy a Sáfránkert Vendéglő lehetett a főhadiszállás a forgatás ideje alatt, így aztán felejthetetlen gasztro-kulináris élvezetekben is tobzódhattunk.

– A paloznaki piknik oszlopos szereplői vagytok. Hogyan indult ez a kapcsolat a kezdetektől és miért maradtatok máig hűségesek? Miben látjátok a kis fesztivál nagy sikerét? Az idén fellépőként, vagy magánemberként vagytok jelen a feszten?

– Zoohacker: Amikor megkaptuk az első fellépési felkérésünket a Paloznaki Jazzpiknikre (talán 5 éve), még csak egy színpad volt, ami manapság az egyik kis színpad már. Abban a szerencsében részesülhettünk, hogy a szervezők legnagyobb csodálkozására annyian érdeklődtek irántunk, hogy nem fértek be az udvarba, és a környező utcákból hallgatták a koncertet a “kint rekedtek”.

Csodálatos élmény volt ezt megélni, és a szervezőket is elgondolkodtatta ez az eset, hogy a fesztivál kinőtte ezt a helyszínt és megérett arra, hogy nagyobb külföldi előadókat is meghívjanak a következő években!

Szemmel láthatóan nagyobb lett az igény, hogy ebben a csodálatos környezetben kapjanak el a nyaralni vágyók egy komplex élményt, amit a táj, a bor, és a jó zene triója adhat számukra.

Homola Szabolccsal és Valde Orsival, a fesztivál alapítóival az első koncertünk után egy fantasztikus estét töltöttünk el. Annyira inspiráló volt Juli és az én számomra is a beszélgetés, amit akkor már magánemberként éltünk meg, hogy éreztük mindannyian, ez egy baráti kapcsolat kezdete is lesz, és nem csak szakmai. Ez a kapcsolat az évek folyamán csak egyre erősödött, és talán ennek is köszönhető az a bizalom, hogy hozzánk fordultak a Paloznaki Jazzpiknik himnusz megírásával kapcsolatban, ami természetesen nekünk is egy nagy kihívás és megtiszteltetés volt.

A fesztivál sikere sok apró dolog együttállásából tevődik össze. Azt gondolom, mind Szabolcs és Orsi, a fesztivál alapítói személyes hitvallásból, és nagy-nagy lelkesedéssel kezdetek bele ebbe a vízióba.

Csodálatos helyen van megrendezve a fesztivál, családias érzése van az embernek, amikor egyik színpadról a másikra gyalogol és a kedves falusi utcákban tekereg finom borokkal töltött pohárral a kézben. Másrészről nagyon fontos az az igényesség is, ahogy kiválasztják évről évre a fellépőket.

Ha csak a 2O17-es koncertprogramjuk nagyágyúit vesszük figyelembe, ez azért magáért beszél: Kool & the Gang, Incognito, Mario Biondi, Matt Bianco. Ebben az évben magánemberként leszünk jelen, alig várjuk!

Fotók: Jazzpiknik archívum, Fábián Juli & Zoohacker, Pinterest