Rendkívüli kezdeményezést indít júliusban Magyarországon Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor. A tervek szerint három gazdával töltenek egy-hetet, és a német alkotó ezalatt egy-egy tájképet fest nekik a gazdaságukról. Cserébe arra kéri vendéglátóit, hogy meséljenek, illetve forgassanak egy kisfilmet a mindennapos munkájukról és életükről. A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” című projekt művészeti eszközök segítségével kutatja a magyar vidék és a mezőgazdaságban dolgozók helyzetét. A kezdeményezés a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum nemzetközi CAPP projektjének részeként valósul meg, amely a közösségi együttműködésen alapuló művészeti munkákat támogatja. A filmeket és a festményeket a közreműködő gazdák falvaiban, valamint jövő januárban Budapesten, a CAPP eredményeit összefoglaló kiállításon is bemutatják.
Kislibák, Kőrösszegapáti © Erdődi Katalin
Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor idén nyáron és ősszel három gazdával tervez szorosabb együttműködést, akik Magyarország különböző pontjain és a mezőgazdaság más-más területein dolgoznak. Júliusban a magyar dinnye fővárosaként is ismert Medgyesegyháza közelében, a békési Nagykamaráson egy dinnyetermelőnél, illetve a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapátiban egy libatenyésztő gazdasszonynál töltenek egy-egy hetet. A művész-kurátor páros választása nem véletlenül esett erre a két ágazatra. Igyekeztek olyan területekre koncentrálni, amelyek nemcsak szimbolikusak a hazai mezőgazdaság szempontjából, de sok kérdést is felvetnek. A libatenyésztőket az elmúlt években az állatvédőkkel kialakult állóháború, valamint a madárinfluenza viselte meg, a dinnyetermelőket pedig a kedvezőtlen piaci viszonyok és az időjárás teszik próbára. A harmadik gazdát még keresik, a tervek szerint ősszel egy másik országrészben és egy újabb ágazatban folytatódik a projekt.
A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” című kezdeményezés alapja tulajdonképpen egy csereüzlet: az egyhetes együttműködések alatt Antje Schiffers egy-egy olajfestményt fest vendéglátóinak, míg a gazdák rövid videókat készítenek magukról és a munkájukról. Az ezekből összevágott „gazdafilmek” a gazdák szemszögéből igyekeznek megragadni az elmúlt évek, évtizedek változásait: ki hogyan élte meg a rendszerváltást vagy az uniós csatlakozást, hogyan hatottak ezek a fordulatok a mindennapos munkájukra, életükre, milyen kihívásokat és lehetőségeket jelentettek?
Dinnyerakodás, Nagykamarás © Erdődi Katalin
Az alkotók novemberben visszatérnek a gazdák falvaiba, és a helyi közösség számára „Gazdafilmek éjszakája” címmel filmpremiert tartanak. A három Magyarországon készült film mellett más országokban dolgozó gazdák filmjeiből is válogatnak, amelyeket Antje Schiffers 2000 óta készített több mint tíz európai és afrikai ország, így Hollandia, Wales, Anglia, Macedónia, Románia, Spanyolország, Svájc, Németország, Ausztria és Dél-Afrika gazdáival. A magyar filmeket és a festményeket 2018. januárjában a budapesti Ludwig Múzeumban a nemzetközi CAPP program eredményeit összefoglaló kiállításon is bemutatják.
Antje Schiffers egy német faluban, Heiligendorfban nőtt fel, Erdődi Katalint pedig nagyszülei révén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamosangyaloshoz fűzik családi kötelékek, így a „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” című kezdeményezés mindkettőjük személyes tapasztalataiból és élettörténetéből is táplálkozik.
A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” kezdeményezés a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum CAPP Művészeti Együttműködési Programja, a Kreatív Európa Program – Európai Unió, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Erste Alapítvány és az ifa – Institut für Auslandsbeziehungen támogatásával valósul meg.
Bővebben: https://www.szeretekgazdalenni.net/
http://www.ichbingernebauer.eu/ (angol és német nyelven)
Festés az út szélén, Nagykamarás © Erdődi Katalin
Antje Schiffers nemzetközileg elismert képzőművész, Berlinben él és dolgozik. Vándorfestő, virágrajzoló, bérművész – Schiffers előszeretettel ölt magára más-más szerepeket, s ezáltal sokoldalú művészeti tevékenységének – rajzainak, festményeinek, videómunkáinak és szövegeinek – a legkülönbözőbb társadalmi csoportok mindennapos életét teszi meg fő témájává. Bevett stratégiája a barter, amelynek értelmében saját alkotásait cseréli mások videóira, szövegeire és hétköznapi tárgyaira. Munkája gyakran emlékeztet egyfajta szociológiai terepmunkára, amely a művészet szerepét és jelentőségét vizsgálja különböző kultúrákban. A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” című kezdeményezést 2000-ben Thomas Sprengerrel közösen indította el.
Schiffers együttműködéseivel rendszeresen szerepel egyéni és csoportos kiállításokon, többek között olyan neves intézményekben, mint a Secession (Bécs), GfZK (Lipcse), Hamburger Bahnhof (Berlin), Whitechapel Gallery (London), Haus der Kulturen der Welt (Berlin), Lentos Museum (Linz), Skirball Museum (Los Angeles), MUSAC (León).
http://www.antjeschiffers.de
Erdődi Katalin független kurátor, Bécsben és Budapesten él és dolgozik. Számos rendhagyó hazai kezdeményezés elindítója, többek között a köztéri és helyspecifikus művészeteket bemutató nemzetközi PLACCC Fesztivál (2008-2011), valamint a kortárstáncot és városi tereket összekapcsoló Body Moving programsorozat (2009-2014) alapítója és társkurátora, illetve a városi méhészkedést képzőművészettel és társadalomkritikával ötvöző „Közösségi Méz” projekt (2013) kurátora. Jelentős hazai és külföldi művészeti intézményekkel dolgozott együtt, mint a Trafó Kortárs Művészetek Háza, Ludwig Múzeum / Ludwig Inzert, Lipcsei Kortárs Művészeti Múzeum, brut Bécs, imagetanz Fesztivál Bécs. Jelenleg a Bécsi Képzőművészeti Egyetem PhD-in-Practice, valamint a University of Reading és a Zürichi Művészeti Egyetem kurátori Phd programjának hallgatója, melynek keretében posztszocialista vidéki térségekben kutatja a művészeti és kurátori intervenció lehetőségeit.
CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme
A CAPP Művészeti Együttműködési Program 2015 – 2018 képzőművészek és közösségek párbeszédét segíti elő nemzetközi képzések, rezidencia programok és pályázatok révén. A program fókuszában nem elsősorban a mű, mint végső produktum áll, hanem a teljes alkotói folyamat, valamint a közösségekkel, közönséggel kialakítható kapcsolat és párbeszéd.
A projekt programjai 2017-ben:
– Nyílt pályázat útján (56 pályázó közül) 7 projekt került kiválasztásra, amelyek magas színvonalú közösségi együttműködésen alapuló művészeti alkotások létrehozását vázolták fel. A 7 projektben előre láthatóan 25 művész vesz majd részt.
– Az elkészült projektek eredményeit 2018 januárjában a Ludwig Múzeumban szervezendő kiállításon ismerheti meg a nagyközönség.
Bővebben: http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=0&menuId=502&tartalom=txt