Szerző: Tóth Judit Nikoletta
A kortárs magyar fotográfia elkötelezettjeként is ismert TOBE Gallery tulajdonosai és kurátorai: Puskás Bea és Tomas Opitz egy új, átmeneti helyszínen, de a tőlük megszokott igényes módon, újra egy olyan művésznek biztosítanak bemutatkozási lehetőséget, akinél az önkifejezés tehetsége egyéni látásmóddal, életfelfogással párosul.
Fotó forrása: TOBE Gallery
Bolla Szilvia első, önálló, plasztik fotográfiákból kialakított kiállítása, az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány által biztosított térben otthonra talált: a SAFE SPACE, július 2-ig látogatható a XI. kerületi Kende utcában. Az elmúlt évben, a londoni Camberwell College of Arts, University of the Arts London fotográfia és képzőművészet szakán diplomázott Bolla Szilvia neve nem ismeretlen nemzetközi színtéren sem. A most, hazájában megrendezett önálló kiállítását számos csoportos tárlat előzte meg Olaszországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban. A bizonyos értelemben tematikus tárlatban helyet kapó művek olyan, a kép és a tárgy közti hibrid entitások, amelyeknek nem csak a sík falakon van helyük és szerepük, hanem a minket körülvevő három dimenziós tér mellett, az alkotó és a befogadó legbensőbb terének kitöltésében is. És ez a belső térélmény alapvetően ellentmond a mindennapossá vált technikai eszközökkel létrehozható fotográfiák által kialakított valóságélmény megtapasztalásának.
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
A kiállítás június 22-i megnyitóján Spengler Katalin műgyűjtő beszédében ezért is utalt arra, hogy évek, évtizedek óta olyan mértékű elterjedése, hagyománya van a digitális fotózásnak, amely lassan kiiktatja életünkből a nyomtatás szükségességét is. Ez a technikai változás amellett, hogy felveti annak a kérdését, a fotó valóban a valóságot ábrázolja-e, arra is ráirányítja a figyelmet, gondoljuk át, hányféle valóság vesz, vehet bennünket körül, annak kicserélhető elemeivel. Észre kell vennünk, hogy a művészetben – és a hétköznapi életben is -, egyre inkább a felé haladunk, hogy el akarjuk hinni azt, az eredeti elemek, szereplők teljes egészében kicserélhetőek, pótolhatóak. A cserélhetőség lehetősége viszont csak a felelősség teljes tudtával kezelhető szabadságélményként. Ezzel ugyan egybecseng az, hogy Bolla Szilvia plasztik fotográfiái sem a valóság reális ábrázolhatóságát keresik, de azok csak látszólag irányítják annak felületére a figyelmet, a személyes élményük pont a legmélyebben megélhető transzcendens tapasztalatok irányába mutat. A befogadó az alkotó és az alkotása közötti interaktív viszonyt úgy tudja átvenni, ha megérti, a művész a fény, a színek játékával, a tér kitöltésével csak környezeti színteret biztosít a valódi interaktív viszonyok kialakításához, és azok által csak a konstruált dimenziókból való lehetséges kilépést segíti elő. A kilépés szabadságélménye ugyan nyomot hagy az alkotásokon, de annak létrejötte már nem a művész, hanem a befogadójának a felelősségi körébe tartozik. A kiállítás katalógusában is szereplő leírás alapján az elkészült művek ennek a misztikus elszakadásnak az átmeneteire utalnak, amelyben a saját létezés utáni vágyainkat és félelmeinket testesítik meg. Az alkotások mindegyike egyszerre plasztikus és anyagtalan, látható és láthatatlan, valóságos és megfoghatatlan. Bolla Szilvia alkotásain látszólag nyoma sincs az embernek, miközben minden róla szól, hiszen finom, hangtalan jelenléte, szinte kézzel fogható energiája van… Egy olyan autonóm térben él, amely nem csak körül lengi, egészen ki is tölti őt. És ebben a körülvevésben a fő szerep az igazi társainknak jut, hiszen azt a tájat idézi meg a művész, amelyet a legritkább esetben járhatunk be egyedül.
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
Fotó forrása: TOBE Gallery
A kiállítás július 2-ig az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány által biztosított helyszínen (Budapest XI., Kende u. 1.) tekinthető meg hétköznapokon 16:00-19:00, hétvégén 11:00-17:00 óráig.
Fotó forrása: TOBE Galllery
Bolla Szilvia:
I may have not been correct with the medium
physically,
emotionally,
politically.
But I am here being correct with you.
I can’t promise you infinite tranquility
or excitement.
I can’t embrace your insecurities,
ideologies,
your desires
or fears.
I can’t promise you anything,
but I’m here with you in this oasis.
I won’t hurt you
under this safe aura,
but you may hurt yourself.