Várnai Gyula Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílt meg pénteken az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja.
Fotó forrása: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
„Európa gyakran elfelejti, milyen szerencsés földrész, pedig itt a kultúra olyan koncentrációjában lehet élni, mint a világ kevés más pontján” – emlékeztetett a magyar pavilon hivatalos megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.
A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-70-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is. Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre s arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az információrobbanás korában a megszerzett adatok jó és rossz célra egyaránt felhasználhatók. Egy másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába. A Láthatatlan városok című vetített képes installáció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész. Az 5 perc című teremben az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája mellé két videó került.
Balog Zoltán szerint a művészek másként közelítenek a valósághoz, mint a politikusok vagy a közgazdászok. A magyar pavilonban most egy olyan alkotást látható, amely a hatvanas évek békeutópiáját vizsgálja és azt, hogy az mivé vált napjainkra.
Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum igazgatója arra emlékeztetett, hogy a zsűri egy olyan projektet választotta ki, Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektjét, amely a Velencei Biennále közönsége számára fontos üzenetet fogalmaz meg.
Brigitte Franzen, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető igazgatója elmondta, Várnai Gyula kiállítása utópiákról szól, miközben a média, a politika folyton utópiákat vetít elénk. Csakhogy az utópia valami mást jelent, szó szerint nem létező helyet, amely azonban a gondolatok otthona is lehet. Ezt az utoposzt nem veheti el semmilyen hatalom – fejtette ki.
Chiristine Macel, az idei biennále főkurátora a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba.
A nagyközönség számára szombaton nyíló és november 26-ig nyitva tartó seregszemlén idén 86 ország jelentkezik nemzeti kiállítással, és a biennáléhoz városszerte 23 hivatalos kísérőrendezvény is kapcsolódik.