57. VELENCEI KÉPZŐMŰVÉSZETI BIENNÁLE – Peace on Earth! Várnai Gyula kiállítása

Május 13-án nyílik meg a világ legrangosabb képzőművészeti seregszemléje, a Velencei Képzőművészeti Biennále, amelyet 57. alkalommal rendeznek meg. A november 26-ig látogatható kiállítás idén a Viva Arte Viva címet kapta, főkurátora, Christine Macel művészettörténész, a párizsi Pompidou Központ vezető kurátora.

A Magyar Pavilonban Várnai Gyula Peace on Earth! című kiállítása lesz látható.

Várnai Gyula: Ewars (részlet), 2017, digitális nyomat © a művész jóvoltából – Fotó forrása: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Várnai kiállítása több installáció mentén idézi meg a múlt futurológiai elképzeléseit és utópiáit. A hatvanas évek jövővízióira reflektál, szembesít azok megvalósulatlanságával, a jövő kiszámíthatatlanságával. Pozitív üzenetet sugall: a mai pesszimista verziók helyett van esélyünk, hogy az elkövetkező évtizedek meglepetésszerű fordulatoknak köszönhetően másként alakuljanak, mint ahogy azt ma gondolhatjuk.

Forrásai talált tárgyi és képi elemek, amelyeket új összefüggésekbe helyez, hogy rávilágítson arra, hogy a jövőkép minden gazdasági és hatalmi diskurzus alapja – kortól függetlenül. Munkái kapcsán felvetődik az a kérdés is, hogy vajon mi a szerepe az emlékezésnek és a nosztalgiának az elkövetkező korok világképének alakításában. A múlt tanulságai, képi szimbólumai meghatározzák az eljövendőt, a jövő forrása a múlt, a változások iránya mégis kiszámíthatatlan. A tudomány, a művészet, a futurológia mind a lehetséges változatok felvázolásán fáradozik, a jelen megélésének mégis az lehet a kulcsa, ha megértjük az elképzelés, a vágy, az érdek és a realitás közötti különbségeket.

Várnai úgy utal a múltra és az abban elképzelt jövőre, hogy rájöjjünk, a változások mozgása kiszámíthatatlanul felbukkanó törvényszerűségeken múlik. Bár a 21. század paradigmatikus változásokat, technológiai és történelmi fordulatokat hozhat, mégis úgy tűnik, hogy a múlt vízióiban megfogalmazott vágyképek újabb és újabb reinkarnációkban térnek vissza.

A kiállítás kurátora Petrányi Zsolt művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője. A Magyar Pavilon nemzeti biztosa Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója.

MAGYAR RÉSZVÉTEL A KÖZPONTI KIÁLLÍTÁSON

A Ludwig Múzeum koordinálásában a főkurátor, Christine Macel kiállításán a Giardiniben az „Örömök és Félelmek Pavilonja” szekcióban szerepel Hajas Tibor (1946–1980) képzőművész kilenc művel – a Vető Jánossal készített fotóakciók tablóival – a központi pavilonban. Hajas nemcsak a hetvenes évek magyar avantgárd művészetének sokoldalú és nagyhatású alkotója, de a performanszművészet nemzetközileg is elismert alakja. A kiállított művek többsége a Ludwig Múzeum gyűjteményéből származik, de a kölcsönzők között van a Szépművészeti Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum is.

A központi kiállítás másik magyar résztvevője a Lengyelországban élő Csörgő Attila, aki az Arsenaleban, a Giardino delle Verginiben az „Idő és a Végtelen Pavilonja” szekcióban állít ki.

A KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZ

Várnai Gyula (1956) a művészeti életben aktívan a nyolcvanas évek végétől vesz részt. Művészetét kezdetektől fogva az egyszerű elemekből való kollázs-szerű építkezés és az utalások összetett rendszere határozza meg. Foglalkoztatja a filozófia és az irodalmi szövegek használata, gyakran hangeffektusokat, zenei megnyilvánulásokat integrál munkáiba. Jelentős egyéni kiállításai közé tartozik a Kiscelli Múzeumban 2006-ban rendezett Ritka pillanatok egyike című installáció, a 2011-es Ljubljanai Micro Universe című tárlat a P74 galériában, a Paksi Képtárban 2012-ben rendezett Véleménybarát termék című kiállítás vagy a Blind World című önálló munkája a Kibla Portal galériában, Mariborban.

A KURÁTOR

Petrányi Zsolt (1966) művészettörténeti tanulmányainak befejezése óta foglalkozik kortárs művészettel. Pályáját a Magyar Nemzeti Galériában kezdte, majd a Műcsarnokban folytatta, 2001 és 2005 között a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet művészeti vezetője volt. 2003-ban a Velencei Biennále Magyar Pavilonjának volt kurátora. 2005 és 2011 között a Műcsarnok igazgatójaként a Velencei Biennále nemzeti biztosaként is dolgozott. 2011 óta a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője.