Kényszer és függőség a szerelem jegyében / L-E-V by Sharon Eyal & Gai Behar: OCD Love

L-E-V by Sharon Eyal & Gai Behar: OCD Love
2017. 04. 13-14. 20.00 óra
Trafó Kortárs Művészetek Háza

Kényszer és függőség a szerelem jegyében – egy kifinomult, energiától duzzadó táncelőadás a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Sharon Eyal izraeli koreográfus legújabb produkciójában a szeretet akadályainak eredt a nyomába. Szerelmesei nem találják egymással a kapcsolatot, és kibillennek a szinkronból. A tobzódó érzelmek bizarr és elegáns világába profi, karakteres táncosok vezetik el a közönséget. A szabad, érzékeny pontossággal kiszámolt mozdulatok Ori Litchik pulzáló techno ütemeire születnek, hogy hipnotikus és erőteljes táncelőadássá álljanak össze.

Kényszer és függőség a szerelem jegyében – L-E-V by Sharon Eyal & Gai Behar- OCD Love – Fotó forrása: Trafó Kortárs Művészetek Háza

A L-E-V a héber szív szóból jön, a társulat Budapestre érkező előadása pedig a szív mély és disszonáns ügyeit helyezi középpontjába. Neil Hilborn kényszerbeteg költő OCD című verséből inspirálódott Eyal, mely a produkció alkotója szerint már maga is egy koreográfia. A kényszerbetegség akadályokat gördít a legtisztább érzelem útjába is.

Sharon Eyal és Gai Behar négy éve robbant be Budapestre: House című előadásuk úgy felvillanyozta a közönséget, mint egy bizarr house parti. Városi-törzsi, pulzáló, ösztönös, mégis kifinomult világukat örömmel fogadta a közönség tavalyelőtti  két felújításuk érkezésekor is, a Sara és a Killer Pig érzékiséggel töltötte be a nagytermet.

Az alkotópáros már egy évtizede dolgozik és él együtt. Két éve megalapították társulatukat a zenéért felelős Ori Lichtikkel közösen. Stílusukban keveredik a Batshevától örökölt Gaga technika és Eyal védjegye, az androgün erotika. Eyal a Batsheva „házi koreográfusversenyén” (Batsheva Dancers Create Project) tűnt ki először tehetségével és lett évek alatt az alapító, Naharin mögött a társulat második számú koreográfusa. 2011-ben lépett ki Naharin árnyékából, és társával Gai Beharral ízekre szedték a Gaga táncstílust, aztán újra összerakták és felturbózták a 21. század dögösségével és bizarrságával. Leporolják, megtisztítják, újra gondolják az egyes elemeket, aztán felpakolják klasszikus-képzettségű táncosaik jéghideg mégis forró eleganciájára.


Kritikák

Az OCD Love-ot nézve szembeszökő, hogy mennyire képes zene és koreográfia a kényszeres állapotra reflektálni. Hilborn verse olyan világot ír le, amit körbevesznek és túltágítanak a rítusok: „Éjszaka fekszik az ágyban és nézi, ahogy eloltom az összes lámpát. És fel, és le, és fel, és le, és fel, és le, és fel, és le, és fel, és le.”

https://www.theguardian.com/stage/2016/sep/25/ocd-love-review-lev-sadlers-wells-sharon-eyal-neil-hilborn-ori-lichtik

Sharon Eyal a társulat alapítója és koreográfusa, korábban a Batsheva Dance Company táncosa, egyszerre erőteljes és hipnotikusan idegen, az értelemre és az érzelemre ható darabot alkotott.

http://exeuntmagazine.com/reviews/review-ocd-love-sadlers-wells/

Bár ez a darab sötét (szó szerint és átvitt értelemben is), mégis csodálattal tölt el, mennyire fizikálisak a táncosok ebben az eredeti és felvillanyozó koreográfiában.

https://www.thejc.com/review-l-e-v-ocd-love-1.53449

Forrás: Trafó Kortárs Művészetek Háza