Vissza a kezdetekhez

A világ és az ember keletkezéséhez kapcsolódó kortárs műalkotásokból nyílt kiállítás az Artézi Galériában. A tudományos teóriák és különböző mítoszok mellett még némi humor is megjelenik a sokszínű tárlaton, amely értelmezési lehetőségek széles skáláját vonultatja fel.

Turcsányi Antal: Bűnbeesés – Fotó forrása: Artézi Galéria

Az emberi elme képtelen felfogni a semmi, a soha és a végtelen fogalmát, ezért fáradhatatlanul kutatja a világ és benne saját keletkezésének történetét – mondta Dr. Cseuz Regina a Genezis című kiállítás megnyitóján az Artézi Galériában. A tudósok mellett a művészek is folyamatosan vissza-visszatérnek a létezés kezdetére vonatkozó kérdésekhez, minden kultúra és minden korszak létrehozta a saját teremtésábrázolásait. A modern korban felgyorsult információáramlás rengeteg alternatívát kínál, ezért talán még erősebben vágyunk megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy hogyan is kerültünk erre a világra.

Németh Géza: DNS gombolyító – Fotó forrása: Artézi Galéria

A Genezis című kiállítás 9 kortárs magyar alkotó értelmezésében mutatja be a világ keletkezését. Egy részük az európai képzőművészetet alapjaiban meghatározó zsidó-keresztény hagyományokhoz nyúlt vissza. Gábos József „Kezdetben volt a szó” című sorozata a gondolat teremtő erejét mutatja meg, míg T. Horváth Éva képei az ég és föld, világosság és sötétség elválasztásának mozzanatait idézik. Turcsányi Antal triptichonja tovább megy, és az ember teremtéséhez elválaszthatatlanul hozzákapcsolja a bűnbeesés és a vízözön aktusát is.

Gábos József: Kezdetben volt a szó – Fotó forrása: Artézi Galéria

A Biblia mellett sok teremtéstörténet utal a földi paradicsomra, az emberiség hajnalán uralkodó tökéletes természeti környezetre. Kováts Borbála Kert című tintasugaras nyomatain e képzeletbeli világ és a modern kertek elemei keverednek. Molnár Iscsu István Genezis című sorozata azt a folyamatot követi nyomon, ahogy a természetben megjelennek az egyre magasabb rendű élőlények. Húber András fából, kőből, bronzból és papírból készített teremtményei szintén ebből az ősi, emberek előtti világból származnak.

Molnár Iscsu István: Genezis V. – Fotó forrása: Artézi Galéria

Modern világunkban ugyanakkor a vallási és természetelvű megközelítések keverednek a tudományos teóriákkal és a technika mindenhatóságába vetett hittel, szürreális elegyet hozva létre. Ezt az abszurditást közvetítik Mózes Katalin amorf formái, amelyek gyakran megrekednek kezdetleges állapotukban. Németh Géza teremtményei szinte szétfeszítik azokat a kereteket, amelyeket hol a racionalitás, hol az istenek szabnak a gondolkodó lénynek. Szemethy Imre groteszk rajzai pedig humorral ellenpontozzák a hagyományos teremtéstörténetek tragikus eseményeit.

A „Genezis” című kiállítás április 13-ig látogatható az Artézi Galériában.

Katalógus:
http://artezi.hu/exhib/2017_genezis/Genezis_2017.pdf

A kiállítás honlapja:
http://artezi.hu/exhib.php?exhibition=30

Forrás: Artézi Galéria