William Shakespeare
TÉLI REGE
Fordította: Szabó T. Anna
Bemutató: 2017. március 5.
A MESE
Mint a mesében, olyan boldogságban és békében él együtt egy család ebben a történetben férj, feleség és a kisfiuk. Ám elég egyetlen félresikerült pillanat, hogy a boldogság hirtelen a visszájára forduljon, és a vak indulatok vegyék át az uralmat… Egy különleges történet – nevezzük mesének – boldogságból, féltékenységből, paranoiából és megbocsátásból összeszőve. Át téren és időn, bumfordi vaskos komédián és szívbemarkoló drámai konfliktusokon, át reményen és megadáson – egy talán sosem volt emberi és isteni feloldozás felé. És mindeközben hol Szicíliában, hol Bohémiában – cseh fúvószene egyáltalán nem andalító dallamára hull a hó. Hiszen ez egy TÉLI REGE.
A HÁTTÉR
A Téli regét Shakespeare késői művei között tartják számon: a keletkezését az irodalomtörténészek 1610-1611-re teszik. Fő forrása Robert Greene prózában írt pásztorjátéka, a Pandosto, vagy az Idő diadala. Műfaja és hangvétele vitatott, ezért Shakespeare színművei közé sorolják. Victor Hugo azt mondta róla, hogy „ez a szerző legkomolyabb és legmélyebb értelmű műve”. Számos híres rendező feldolgozta, Peter Brooktól Sam Mendesig. Ingmar Bergman a cselekményt egy 19. századi svéd vidéki udvarházba helyezte, ahol a darabot egy hosszú téli estén a polgári közönség vacsora utáni szórakoztatásául adták elő. Többször megfilmesítették, feldolgozták balettváltozatban, Goldmark Károly pedig operát írt belőle, amit 1908-ban mutattak be.
A VÍZIÓ
A Téli rege egyszerre filozofikus és az emberi psziché mélységeit is feltáró nagyformátumú mű, arról szól, hogy minden pillanat számít az életben, és ha valami elmúlik, akkor az kegyetlenül a múlté, mert visszahozhatatlan. Az idő megfoghatatlan, mint az a látvány, amit Pater Sparrow Valló Péterrel közösen a színpadra álmodott. Tiszta, fehér világ, ami műanyag, a soha le nem bomló, sima, miként az idő is, a mindig velünk levő. Szabó T. Anna fordítása szép, egyszerre mai és az eredeti műhöz méltóan költői. Ezt erősíti Melis László zenéje, akit a közönség filmekből és ikonikus színházi előadásokból már jól ismer. Az időt, a hóesést és a színészeket Hód Adrienn koreográfus hozza mozgásba. Munkamódszere az improvizáción alapul, ami végül a színpadon szigorúan strukturált formában jelenik meg.
A MONDATOK, MEGÉLÉSEK
„A Téli rege nem kisebb kihívás elé állít minket, mint hogy megragadjuk magát az Időt, és megmutassuk teljes valójában, – hadd lássák a nézők, hogy milyen is! Lassú és gyors, gonosz és jóságos, pusztító és teremtő. Ahogy telnek az évek, az ember észreveszi magán, hogy az Idő egyre fontosabb szerepet játszik az életében, és nemcsak az elmúlás, hanem a visszafordíthatatlanság, a megismételhetetlenség, a jóvátehetetlenség értelmében is. Persze Shakespeare, az emberi história egyik legnagyobb drámaköltője ezekre a gyászos képzetekre mégiscsak talál felemelő, vigasztaló válaszokat. Hiszen mire való a fantázia? A Téli rege színrevitelének a legnagyobb tétje, hogy mindezt egyszerre meg tudjuk mutatni.” (Valló Péter)
„…valódi embereket és élethelyzeteket kell ábrázoljunk. A vele való találkozás számomra azért is különleges, mert rendkívüli műveltségű embernek tartom, akivel felszabadító a közös munka.” (Pál András Valló Péterről)
„Azt gondolnánk, hogy több közünk van egy kortárs darabhoz, de valójában azt mutatják meg a klasszikusok, hogy amióta itt vagyunk ezen a földön, ugyanolyan hülyék és gyarlók tudunk lenni, hősök pedig csak nagyon ritkán. Tulajdonképpen ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, és egy régebbi darabban felfejteni ezeket ugyanolyan izgalmas, mint egy mai szövegbe belehelyezkedni.” (László Zsolt)
„A Téli regének több fordítása is van, Kosztolányitól Várady Szabolcsig, de mindig érdekes és hasznos egy új szempontokat is felvető, friss fordítás, különösen egy olyan mű esetében, amelynek örök aktualitást ad a hatalommal való visszaélés és a családon belüli erőszak kiújuló sebe. Az én fordításom haragos és játékos egyszerre, és persze ideges és őrült és fájdalmas és vicces is.
Megrendítő élmény ilyen közel kerülni egy szöveghez, megélni az aktív és hatalmas férfi pusztító őrületét, és a szelídségében kiszolgáltatott asszony némaságának és méltóságának erejét. Őrült egy darab, de van benne rendszer. Számomra ez az egyik legkedvesebb Shakespeare. Az is különleges volt még számomra, hogy nemcsak a nevek változtak meg benne, de felkérésre különböző átkötő szövegeken is dolgoznom kellett, vagyis tanúja lehettem egy olyan színházi folyamatnak, amilyet annak idején maga Shakespeare is átélhetett a darab végső verziójának megírása közben.” (Szabó T. Anna)
KIS SZÍNES
Kedves egybeesés, hogy Enyedi Ildikó a Testről és lélekről című filmjét március 2-án mutatják be a mozikban, és a film egyik főszereplője Morcsányi Géza, a Téli rege dramaturgja, Valló Péter állandó munkatársa a Radnótiban.
Interjú Martinovics Dorinával és Bálint Andrással: http://radnoti.reblog.hu/hogyan-lehet-tetten-erni-az-idot
William Shakespeare: Téli rege, Radnóti Színház: Bemutató 2017. 03. 05.
