Intergalaktikus történet sci-fi elemekkel – A K2 rendezőinek előadása Miskolcon

A budapesti független színházi műhely, a K2 Színház két fiatal rendezője, Benkó Bence és Fábián Péter első kőszínházi bemutatójára készül Miskolcon. A Elza, vagy a világvége című előadást február 3-án láthatja a közönség a Játékszínben.

Fotó: Gálos Mihály Samu

A két rendező elárulta, sokáig gondolkodtak azon, mi legyen az a téma, amiről fontos beszélni, míg végül eljutottak Babits Mihály Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című disztópikus regényéig, amely sci-fi elemeket sem nélkülözve írja le az örök háború korát. – A háború és a kultúra viszonyát boncolgatja az előadás, azt, hogy mi lesz a könyvekkel, a művészetekkel, és mi lesz azokkal, akik hisznek abban, hogy az ember több, mint csupán egy gyilkológép – mondták a készülő előadásról. – A regény maga nagyon filozofikus, ezért nagy munka volt színpadra adaptálni, a szereplőket kitalálni, megírni és történetet szőni köréjük. Az előadás két felvonása nagyon különböző, mint ahogy a regény is két jól elkülöníthető részből áll. Van egy fősztori, ami Elza történetén keresztül mutatja be – az előadásban abszurd elemekkel fűszerezve – a háborús társadalom értelmetlenségét, ahol alapvetés, hogy háború van, senki nem igényli a békét és nem kérdez rá, hogy miért háborúzunk. A második rész egy tudományos-fantasztikus elmélkedés Kis Földekről, relativitás-elméletről, amelyben egyfajta huncutság is felsejlik: mindenkiről kiderül, hogy mégsem az, aki és egy intergalaktikus történet bontakozik ki előttünk – tették hozzá.

Benkó Bence és Fábián Péter igazi kísérletező színházat ígért a nézőknek, tele sci-fi elemekkel. – Önmagában kísérleti vállalkozás az, hogy mi írjuk a darabot, amely folyamatosan alakul, bővül, és ismeretlen színészekkel kezdtünk el dolgozni. Ez az előadás közös munkából, közös ötletelésből született. Eleinte tartottunk tőle, hogy milyen lesz egy olyan színészgárdával dolgozni, akik nem ismernek minket – vallották be a rendezők. – Végül kellemesen csalódtunk: egy összeszokott csapat várt minket, akikkel élmény volt együtt dolgozni. Mi kizárólag a színészekből indulunk ki, nincsenek nagy rendezői vízióink, belőlük és velük születik az előadás. Nagyon izgalmas volt a munka a társulattal, hamar megtaláltuk a közös nevezőt, nagyon inspirálóak a színészek, rengeteg ötletet hoznak, és tudják, hogy miről szeretnénk beszélni – tették hozzá.

A címszerepben Prohászka Fannit láthatja a közönség, aki évek óta figyeli a K2 színház munkáit, a színészeikkel már dolgozott is együtt, így nagyon várta a közös munkát. – Szinte minden előadásukat megnéztem, és mindig lenyűgözött az intelligencia, a színház erejébe vetett hit, az összetartás és a szeretet, ami tükröződött minden előadásukon. Mindegyik más volt, mégis mindegyik érvényes, elgondolkodtató, humoros – mondta a színművésznő. – Ebben az általuk írott anyagban is megjelenik a felnőtté válás motívuma, ahogy Elzából – akit a szülei a darab elején halálra babusgatnak – önálló felnőtt nő válik. Az előadás részben Elza fejlődéstörténete, a körülötte megjelenő színes karakterek pedig folyamatosan formálják őt. Ez az előadás kicsit olyan, mintha félig film lenne: bővelkedik akciójelenetekben, a sci-fit, és Tarantino stílusát megidéző elemekben, gyors idősík változásokban – tette hozzá az előadásról szólva.

Elza szembeszáll a társadalommal, amelyben a háború önmagért van, nem valamilyen cél érdekében, és a kultúrát, a könyveket választja fegyveréül. A kérdés az, vajon mi értelme van a kultúrának a háború korában? Vagy éppen a mi mindennapjainkban? – Megértem azokat, akik az gondolják, hogy manapság a színház, az irodalom, a művészetek felesleges bohóckodásnak számítanak, menekülésnek a valóság elől, esetleg úri huncutságnak, hiszen számtalan probléma és borzalom van a világban. Talán szégyenkeznem kéne, hogy a munkahelyemen kitalált emberek életével, mesékkel foglalkozom, amíg emberek háborúznak, éheznek, de én azt gondolom, hinni kell abban, hogy ha közvetlenül nem is, de közvetetten mégis hatása van az emberek életére, a jövőre, és hogy attól ember az ember, hogy érez, gondolkodik, hisz és inspirálódik… akár ilyen mesék által – hangsúlyozta Prohászka Fanni.

Benkó Bence – Fábián Péter: ELZA, VAGY A VILÁGVÉGE (16)
hadművelet két részben
rendező: Benkó Bence – Fábián Péter

Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényét felháborítóan megbolygatva.

Igen, a mi mai világunk. Annak a sokat bámult, XX. századi kultúrkör szaknak mi vagyunk a végső eszménye. Az örök harc társadalma: a tökéletes társadalom, melyben a cselekvő és kollektív élet kizárja a dekadens kultúrát, mely köztudomás szerint a régi Európa egyik rákfenéje volt. Mindaz, ami az akaratot bénítja, a cselekvést gyengíti, az erkölcsöket rontja, a fantáziát megfertőzi, az egyén önérzését fölcsigázza, az öncélú művészet, a szellemi tudomány, a metafizikai gondolat, az érzelmi komplikációk kultusza, eltűnt, vagy leszorult azzá, ami! Üres játékká, melyet senki sem vesz nagyon komolyan.

De minden relatív.

Benkó Bence – Fábián Péter:
ELZA
VAGY A VILÁG VÉGE
hadművelet két részben
(A MA ESTI ELŐADÁS)

MISKOLCZI ELZA, lányka: PROHÁSZKA FANNI
dr. MISKOLCZI MÓZES, apja és szülészorvos: HARSÁNYI ATTILA
MISKOLCZINÉ GÖRÖMBÖLYI MÁRIA, anyja: SZIRBIK BERNADETT
MISKOLCZI MÁTÉ, testvére és ezredes/ MISKOLCZI MÁRK, testvére és százados/ MISKOLCZI LUKÁCS, testvére és hadnagy/ MISKOLCZI JÁNOS, testvére és tizedes/ MISKOLCZI GÁSPÁR, testvére és közlegény/ MISKOLCZI MENYHÉRT, testvére és közlegény/ MISKOLCZI BOLDIZSÁR, testvére és halott: FARKAS SÁNDOR
BABITS MIHÁLY, Nyugatos kém / CENCI, bejárónő: FANDL FERENC
KÁDER KATA, kommunista kém/ MÁLYI MARGIT, Csaba párja: CZAKÓ JULIANNA
NYILAS MIHÁLY, nemzetiszocialista kém / ARNÓTI DEZSŐ, Elza szerelme: FECZESIN KRISTÓF
RADOSTYÁN TIHAMÉR, „kalóz”: RÓZSA KRISZTIÁN
HEJŐ CSABA, közlegény: KOKICS PÉTER
BŐCSI JÓNÁS, tanító és pap: SZEGEDI DEZSŐ
GÖRÖMBÖLYINÉ NEUMANN MAGDOLNA, nagymama: MOLNÁR ANNA
 
LÁTVÁNY: JELI SÁRA LUCA
RENDEZŐASSZISZTENS: EGYÜD TÜNDE
ZENE: HORVÁTH SZABOLCS
DRAMATURG: SÉNYI FANNI
SÚGÓ: MÁRTON B. ANDRÁS

Rendező:
FÁBIÁN PÉTER és BENKÓ BENCE

Bemutató előadás: 2017. február 3. – Játékszín 

Forrás: Miskolci Nemzeti Színház