Január 13-án mutatja be a Miskolci Balett legendás táncelőadása, a Fekete zaj felújítását a Játékszínben. A Ditzendy Attila novellája alapján készült produkció 2002-ben Novák Péter rendezésében került a színpadra, akkor a Csarnokban. Az újsághírből született történet nem csupán a roma-magyar ellentétről szól, hanem az érzelmek csatájáról, olyan emberekről, akik sem egymással, sem a világgal nem tudnak szót érteni.
Fotó: Hajdufi Péter – Fotó forrása: Miskolci Nemzeti Színház
Kozma Attila koreográfus elárulta, a mostani felújításban mozgásában „leporolták” az előadást. – Képzettebb táncosok dolgoznak a mostani előadásban, így technikailag erősebb koreográfia készült – mondta. – Gesztusaik, egymáshoz való viszonyuk maibb, érthetőbb a fiatalok számára. A próbák folyamán a táncosok sokszor önkéntelenül is másképp reagáltak a helyzetekre, így butaság lett volna ezt nem szem előtt tartani. A dramaturgián viszont nem változtattam, hiszen meglátásom szerint maga a problémakör sem változott sokat azóta, sőt, talán még durvább, közönyösebb, elutasítóbb, agresszívebb lett azóta a világ.
– Mivel ezt a Fekete zajt a mai fiatalok táncolják, egészen más lesz, mint ahogy mi táncoltuk Novák Péterrel akkoriban. Megmondom őszintén, néha megijedek a próbákon – tette hozzá Kozma Attila. – Ők már sokkal „kegyetlenebbek” bizonyos szituációkban. Rámenősebben, agresszívebben fogalmaznak. Profi táncosok, tisztában vannak a jelenetek súlyával, tartalmával, de mégis félelmetesek sokszor – meséli a próbákról a koreográfus. A táncosokkal együtt dolgozó Szegedi Dezsőről szólva kiemelte, ő egy bölcs, szeretni való, szeretetre éhes figura ma is a darabban, akire nekik egy kicsit jobban kell vigyázniuk a próbák alatt. – Felemelő érzés látni, ahogy a fiatal táncosokkal dolgozik. Rengeteg tanáccsal segíti a munkájukat, sokat mesél, félrevonja őket, megbeszélnek szituációkat. Megtisztelő számunkra ismét egy színpadon dolgozni vele – hangsúlyozta Kozma Attila.
Szegedi Dezső 15 év elteltével újra színpadra áll a táncjátékban. A színművész elmondta, szerinte a cigánysággal szembeni előítélet a 2002-es előadás óta inkább romlott. – Azóta is több hasonló esetről lehetett hallani, mint amiről mi játszunk a Fekete zajban. Ebben a történetben sem bűnözők vagy rosszindulatúak azok az alakok, akiket a táncosok személyesítenek meg. Csupán jövőkép és motiváció nélküli, kiégett fiatalok, akik meglátva egy öreg cigányembert, heccelni kezdik, pusztán szórakozásból. A játék azonban tragédiába torkollik: az öreg meghal. – ismertette a történetet Szegedi Dezső. – Nagyon fontosnak tartom, hogy beszéljünk arról, hogy ha az emberek nem ismerik egy-egy népcsoport kultúráját, hajlamosak lenézni azt, vagy tartani tőle. Hiszen attól félünk, amit nem ismerünk. Ma már maguk a romák sem ismerik, sőt sokszor rombolják is saját kultúrájukat, például a zenében. De ha vesszük a fáradságot, és az etnikumok értékeit nézzük, ha megismerjük a másik kultúráját, már közelebb érezzük magunkhoz, elkezdjük megérteni és meglátni a szépségét – hangsúlyozta a Jászai-díjas színész.
Fotó: Hajdufi Péter – Fotó forrása: Miskolci Nemzeti Színház
– A felújítás próbái alatt én is igyekeztem mesélni a táncosoknak. Nagyon élveztem a közös munkát, szerintem fantasztikusan nehéz szakma a táncművészet. Nekem prózai színészként könnyebb a dolgom, kimegyek és elmondom, hogy „Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés”. De ugyanezt próbáld meg eltáncolni! – tette hozzá nevetve Szegedi Dezső. – Nem egyszerű ezzel a fizikai megterheléssel megbirkózni így 64 évesen, de élvezem minden másodpercét. Lehet, hogy furcsán hangzik majd, amit mondok, hiszen a színész élete folyamatos tanulás, de úgy érzem, hogy most olyasmit csinálok a színpadon, amit nem kellett külön megtanulnom, mert bennem van. Csak ki kellett nyitni ezt a csapot és kiengedni magamból – mondta.
Bányai Mirjam és Dávid Patrik táncművészek a sajtótájékoztatón ízelítővel is szolgáltak a készülő előadásból. A fiatal táncosok elmondták, nagy kihívás számukra mind a komoly téma, mind a technika a darab próbái során. – Csak úgy lehetünk igazán hitelesek, ha teljes mértékben beleengedjük magunkat a karakterekbe, még akkor is, ha ezek negatívak, sokszor brutálisak. Testileg és lelkileg is nehéz ez a darab, nagyon kemény jelenetekkel. Szegedi Dezsővel pedig élvezet és megtiszteltetés együtt dolgozni, rengeteg energiát, inspirációt adott a próbák során – mesélték.
Ditzendy Attila novellája alapján
FEKETE ZAJ
bulvár-hír – tánc- művek 1 felvonásbanA Fekete zaj a mindannyiunkban meglévő őserőt, a rítust jelenti, azt, ahogy a világunk megtalálja a kapcsolatot a kozmosszal. A Fekete zaj érzelmek csatájáról is szól, bár kétségtelen, hogy benne van a roma-magyar ellentét is, de nem kell aktuál-társadalompolitikai hátteret adni ehhez. A feloldás ugyanis lehetetlen. A kisebbséggel kapcsolatos problémák mindig nagyobb problémákból fakadnak, vagy olyan emberekről van szó, akik munkanélküliek, akiknek nélkülözniük kell, akiknek nehéz az életük, akik nem képesek a problémáikkal szembesülni, hanem muszáj -ellentéteket keresnek maguknak. Ezt mutatja az a hiteles történet, amelyet egy újságcikkben írtak meg: hárman elmennek a diszkóba, és megölnek egy roma embert- ez a realitás, ami egyben szürreális is. Olyan emberekről van szó, akik sem egymással, sem a világgal nem tudnak szót érteni.
A táncdráma Ditzendy Attila novellája alapján készült.D.D. (25) DRAGOS DÁNIEL / M.R (19) MÁRTON RICHÁRD JÁNOS
D.P. (20) DÁVID PATRIK / F.A. (32) FŰZI ATTILA
M.C. (20) MOHAI CINTIA / SZ.B. (22) SZŰCS BOGLÁRKA
B.M. (25) BÁNYAI MIRJAM / K.A. (36) KOCSIS ANDREASZ.D. (63) SZEGEDI DEZSŐ
B.D. (27) BOLLA DÁNIELDíszlet- jelmez: ZEKE EDIT
Zene: SZEGEDI DEZSŐ – NOVÁK PÉTER
Világítás: DRAGOS DÁNIEL
Asszisztens: FŰZI ATTILARendező:
NOVÁK PÉTERKoreográfus:
KOZMA ATTILABemutató előadás: 2016. január 13.