Szimbólumokban élünk – Bagdy Emőke: Pszichológiai rejtelmek a művészetekben és életünkben

Szerző: Monostori Andrea

Van egy világ a szóbeli közlésformákon túl, ami elemi kifejezésformákból áll, és a kommunikáció egy ösztönös, kevésbé tudatos szintjén valósul meg. Ez a szimbólumok világa, melyet Bagdy Emőke legújabb tanulmánykötetében igyekszik közelebb hozni az olvasóhoz, és bevezetést nyújt a szimbólumok értelmezésének, használatának módjaiba. A könyv a Szépmíves Könyvek gondozásában jelent meg.

„Szimbólumalkotó lények vagyunk, ez a kiváltságunk az élővilágban” – írja Bagdy Emőke. Sűrített képekkel, a fogalmi üzenet analógiás helyettesítőivel mondjuk el rejtjelezve azt, ami kimondhatatlan, megoszthatatlan, és ez a képességünk (adományunk?) az, ami emberi lényként kiemel bennünket a többi létező közül. A szimbólumok olyan ősi nyelven, az érzelmi megérintődés nyelvén szólnak, amellyel kapcsolatban lehetetlen közömbösnek maradni. A képek akaratlanul is hatnak ránk, szándéktalanul is befogadjuk, értelmezzük őket, ezért is olyan fontos, hogy nagyobb rálátásunk legyen a működésükre. A szerző könyvében nem törekszik egységes mű felmutatására, tanulmányait lazán kapcsolja össze ez a szervező elv. Bár hangsúlyozza, hogy saját egyéni érdeklődését követve, az ízlése által kijelölt úton haladva ismerhetjük meg, hogy miként szövik át életünket a szimbólumok, mégis érezzük írásai mögött a szakmai objektivitást és felkészültséget, alaposságot is. A néhol csak vázlatszerű esszék, néhol valós, megtervezett és végrehajtott kutatást leíró, szakirodalmi apparátussal ellátott, szakmai nyelvezettel (inkább szakmai közönség számára készült) tanulmányok a művészetek felől közelítve kalandoznak a költészet, festészet és képzőművészet tájain át a testszimbolika birodalmába, hogy végül elérjenek a zenei szimbolika különleges tartományába.

A könyv első részében abba nyerünk bepillantást, hogy hogyan gondolkodik egy pszichológus a művészetekről, és hogyan fedezi fel versekben, festményekben a művész személyes életútját, és ezen túl tudattalan sebződéseit, hogyan fejti fel a projekciókat és támasztja alá ezek igazságát, valószínűségét a művészet értelmezésével. Meggyőző erővel áll az olvasó előtt annak a tételnek az igazolása, hogy a művészeti alkotás önterápiás folyamat, szándéktalan öngyógyítási kísérlet, mely adott esetben az életmentő fogódzót jelentheti az alkotó és a külvilág között. Talán a legnagyobb izgalmat József Attila Rorschach-tesztjének bemutatása, a szakvélemények közreadása, és a választartalmak verssorokkal való összevetése válthatja ki. De mélyebben megismerkedhetünk Kondor Béla festészetével és sorsával, valamint Bálint Endre egy objektjének elemzésével is. A helyenként mély belátások közlését legitimálja a történelmi távolság és közérdekűség, azaz a szerző azon célja, hogy megvilágítsa, a szimbólumok milyen gyógyító, helyreállító erővel bírnak. Ehhez a szándékhoz csatlakozik három terápiás helyzeteket, technikákat bemutató írás az autogén tréning, a képalkotás és a hangok, mozgás pszichoterápiás felhasználási lehetőségeinek köréből.

A test szimbolikájáról szóló részben az olvasó is ráismerhet mindennapi életére, és beláthatja, hogy a képekben való gondolkodás nem csak a művészetek, alkotók sajátja, hanem nyelvünket is ez szervezi, és ezzel együtt a gondolkodásunkat is, ami tetteink, és így életünk alakulásának alapja. Különösen izgalmas a szív szimbolikáját röviden megvilágító írás, melyben Bagdy meggyőzően érvel a pozitív érzelmek gyógyító hatása mellett, és közérthetően mutatja be az empátia talaját képező tükörneuronok működését. A kötetben várhatóan helyet kapott egy, a médiát és képi agressziót elmarasztaló, változást sürgető, erőteljes hangú írás is, ám ennél lényegesen izgalmasabb, és kevésbé közismert, ám hasonlóan aktuális téma a hangok (és a mozgás) szimbolikája, az anyaméhben fejlődő magzat érzékelésének ez a nagyon ősi módja, amelynek létezését már kutatási eredmények is alátámasztják, és amely a gyermekek nevelése során jórészt még kihasználatlan lehetőségeket jelent.

Ez az igényes kivitelezésben, némileg megfoghatatlan címmel megjelenő kötet tehát a szimbólumalkotás mindenki számára elérhető eszközére kívánja ráirányítani a figyelmet, ám ez nem a szabadidejében intellektuális kalandra induló pszichológus öncélú tevékenysége csak, a szerző lényéből és társadalmi szerepvállalásából fakadóan a közérdekűség, használni és jobbítani akarás hangosodik ki belőle. Értékes információkat lelhet benne a szakmai közönség és az értő, gondolkodni vágyó laikus olvasó egyaránt.

Bagdy Emőke: Pszichológiai rejtelmek a művészetekben és életünkben, Szépmíves Könyvek, 2016
ISBN: 978-963-293-606-2