Szerző: Monostori Andrea
A göteborgi könyvvásár kapcsán szinte véletlen kényszerűséggel, mintegy mellékesen hozta nyilvánosságra Esterházy, hogy hasnyálmirigyrákja van. Hiába készültek a munkásságát követők, szeretők az elkerülhetetlenre, halála mégis felfoghatatlannak tűnik. Az emlékezésnek szentelt kötetben hatvannégy szerző – írók, barátok, pályatársak – búcsúznak EP-től. A Noran Libro Kiadónál megjelent könyvbe Kőrössi P. József szerkesztette a külön a kötet számára írt, valamint válogatta össze a más médiumokban korábban megjelent szövegeket, nekrológokat.
A könyv lapjain a megrendülés nem első sokkja üt át – ez a dermedtség minden bizonnyal még hosszú ideig ilyen erős lesz, és úgy érezzük a legbensőségesebb hangú személyes élményeken, megszólalásokon keresztül, hogy ez az egyre táguló űr, ahogy a sokk az agy egyre mélyebb rétegeibe hatol, talán sosem lesz betölthető. A prózai és lírai írások egyaránt méltatják mind az ember, mind az író elidegeníthetetlen nagyságait, és emelik ki, hogy miben áll Esterházy jelentősége saját maguk számára. Egy kézmozdulat, egy jellemző, sajátos hangsúllyal elejtett mondat, egy baljóslatú szöveghely, amik megteremtik az emlékezés és felidézés együtt is magányos közös terét. A nekrológok közös jellemzője az elakadás, a szavak keresése, és meg nem találása. „Meghalt. Nagyon egyedül vagyunk. Nem lesz már ilyen becsüse a magyar nyelven megírt mondatoknak.” – írja Bazsányi Sándor. Az emlékezők jórészt csak EP-szövegeket segítségül hívva, az ő mondataiból erőt merítve tudnak némi megnyugvásra lelni.
Esterházy saját életéről közvetlenül nem osztott meg sokat a nyilvánossággal. Saját valóságát a művész sérthetetlenségével kezelve a művein szűrte át, ezeken keresztül osztotta meg olvasóival, hogy mi történik vele. Mi történik benne. Hasonlóan volt ez a Szüts Miklós festőművésszel közösen tavaly kiadott A bűnös című könyvben, de már teljes realitással és egyértelműséggel a júniusban megjelent Hasnyálmirigynaplóban. Mégis, Esterházyt nem foglalkoztatta a betegség maga, a testi következmények, sokkal inkább nézte azt, hogy mit tesz ez hozzá a művészetéhez, egyetemes lényéhez. „Az tehát gondolkodási hiba volna, ha arra következtetnék, hogy az emberiség üdvéhez az kellene, hogy mindenkinek hasnyálmirigyrákja legyen. Nem. Azonban az már igen, hogy a Teremtés minden pillanatában legyen legalább egy ember, aki mucis, és az akkor kihozza az emberből, a Teremtésből a jót. Az Úr elégedetten hátradőlhet.” – írja a Hasnyálmirigynaplóban. „Folytatja a munkáját, mert az az élete, ír, elmegy a kis falu művelődési házába beszélgetni, megnyitja a soros könyvhetet, mert a méltóság fontosabb mint a halál. A méltóság a magasabb rendű élet.” – írja Csányi Vilmos a kötetben. „De teremt-e a koporsó egy közös mit? Ez is kérdés. Temetésen nem kell a végső szót kimondani. A temetés nem a vége valaminek, hanem a kezdete. És nem az örök életre gondolok, hanem a teendőinkre, amelyeket ránk hagyott a halott. Szokták mondani: az író a könyveiben él tovább. Ezt se nagyon erőltetném.” – ez pedig már Esterházy nekrológjának egy részlete, melyet április 22-én mondott el Kertész Imre temetésén. Szokásos modorában, innen nézve önreflexióként is érthetően.
Különös, hogy Esterházyhoz egészen eltérő viszonyulások fűzik az embereket. Más a szakmai közeg egységes véleménye, és más az ilyen-olyan törésvonalak mentén (néha szó szerint is) pártokra szakadó széles olvasói réteg hozzáállása az életműhöz és az attól – az ő esetében mindenképpen – elválaszthatatlan egyénhez egyaránt. „Esterházy mi voltunk. Jelképezett, képviselt bennünket, még azokat is, akiket nem jelképezett és nem képviselt.” – írja Lengyel László. Talán ennek is része van abban, hogy Esterházy Péterről sosem fogunk múlt időben beszélni.
A kötet minden eladott példányának árából a kiadó 500 forinttal támogatja az Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért szervezetet. A kötet hangoskönyv-melléklettel jelenik meg, mely Esterházy Péter A Bermuda-háromszög, a 21. század nyelvéről című esszéjét tartalmazza a szerző előadásában. Az esszé először A mi a bánat című hangoskönyvön volt hallható (Kossuth Kiadó-Mojzer Kiadó, 2015).
EP 1950–2016 A megrendülés segédigéi
Kőrössi P. Jószef (szerk.), Noran Libro Kiadó
Budapest, 2016
Oldalszám: 224
ISBN: 978-615-5667-13-8