Klasszikus mesevilágot álmodott színpadra Hedry Mária történetéből Juhász Róza színész-rendezőnő. Színes, tarka, jelmezes, képeskönyvet. Tündér Míra Holnemvolt ország megmentésére indul a Magyar Színházban.
Juhász Rózsa (Fotó forrása: A-TEAM/Nyári Attila)
A Tündér Míra több is, mint csak egy mese. Mitől?
– Mert aktuális. A történet során a Tenger – aki a Tónak és a Folyónak az édesapja – elmondja, mit köszönhetünk a tiszta víznek. Ha elveszítjük, nem lesz madárcsicsergés és ember sem lesz, mert mindenki szomjan hal. Ha ebből a gyerekek megértik, hogy a vizet ne kiapadhatatlannak, magától értetődő jelenségnek tekintsék, hanem megőrzendő értéknek, akkor fontos üzenetet adtunk át. Hiszen az emberiség húsz százaléka jelenleg sem fér hozzá tiszta ivóvízhez, és 2025-re a világ népességének 35 százalékát fenyegeti vízhiány. Sokkal nagyobb a veszély, mint gondolnánk! Ez a történet a víz fontosságáról szól, de olyan mesébe ágyazva, ami leköti a gyerekeket. Királylány van benne, herceg, szerelem, és klasszikus, szinte népmesei elemek: próbatétel, sárkány, őrt álló kígyó-béka, álruhás vándorok és királyi udvartartás.
Mi várható látványban, és mivel teremtitek meg a mese varázslatos világát?
– Ez egy romantikus mese, romantikus látvánnyal. Libor Katalin munkáját dicséri, a díszletet és a jelmezt is ő tervezte. Vele szoktam dolgozni, mert jó ízléssel szép világot teremt a színpadra.
Egy kaposvári színművészeti egyetemistát, Krupp Bencét kérted fel az egyik főszerepre. Az ilyen lehetőség jelentős egy pályakezdő esetében. Miért éppen őt?
– Láttam vizsgájukat Kaposváron, Eperjes Károly osztályába jár. Királyfi alkat, jó svádájú fiú, jól áll neki ez a szerep. Szeretek fiatalokkal dolgozni, inspiráló a jelenlétük, mert sok energiát fektetnek a szerepükbe. Rengeteg plusz energiát hoz a darabba, mindenkire hatással van.
Kálid Artúrral most dolgozol először?
– Igen! Eleve rá gondoltam, ám a bemutató eredetileg tervezett időpontja a számára nem volt alkalmas, aztán szerencsére megváltozott a dátum, így mégis együtt dolgozhatunk, aminek nagyon örülök, mert a próbát is komolyan veszi.
A címszereplő Gáspár Katát viszont már rendezted ezelőtt is, sőt éppen ebben a szerepben. Gátol vagy segít ez a mostani rendezésben?
Kata már Veszprémben is játszotta Mírát. De az új partnerek belőle is újabb válaszokat csalogatnak elő. Ez az előadás teljesen más lesz. A jelenetek értelmezése gazdagabb lett, és egy picit más, mint Veszprémben volt. Nem szeretném a színészek kezét-lábát azzal lekötni, hogy a már elmúltra hivatkozom. Rendezőként hagyom, hogy a színészek megmutassák, mit gondolnak a szerepről, és segítek kidolgozni, megvalósítani ezeket az ötleteket.
Még egy különlegessége van az előadásnak: Tahi József és Tóth Éva közös szereplése. Ők ugyanis házaspárt játszanak a darabban, és az életben is házasok.
– Olyan helyesek! Megtiszteltetésnek érzem, hogy dolgozhatom velük. Annak idején itt kezdtem a pályám a Nemzetiben, így az ismeretségünk nagyon régi. Szerintem nem az hoz plusz energiát az előadásba, hogy közös a civil életük, sokkal inkább az, hogy jó színészek, érzékeny emberek.
A hatévestől a fiatal felnőttig, szülőtől a nagyszülőig minden korosztály szerepel a Tündér Mírában. Nagycsaládos, több generációs előadásnak tűnik.
– Szeretem a különböző korosztályokat színpadon tartani. A fiatalok inspiráló energiájáról már beszéltem, az idősebb kollégák pedig azt a tapasztalatot és érettséget hozzák, amire ugyancsak szükség van. A nézőtéren ugyancsak helye van a teljes családnak, a felnőttek sem fognak unatkozni, ezt megígérhetem!
Számítasz arra, hogy a nézőtérről bekiabálnak majd a gyerekek?
– Lesznek reakciók, ez teljesen természetes, sőt! Nyitottnak kell lenni erre, a fiatalabb színészeket is erre készítem fel, a tapasztaltabb kollégák pedig már tudják, hogy mindig jó, ha a gyerekközönség reagál!
Forrás: Pesti Magyar Színház
Kapcsolódó cikk: Hedry Mária: Tündér Míra – ökomese varázslatos köntösben