A TOBE Gallery fókuszában a kortárs fotográfia, a kollázsművészet és a „photo based art” áll. A galéria 2013 októberében nyílt meg Budapesten azzal a céllal, hogy teret adjon olyan ibero-amerikai és hazai kortárs alkotók munkáinak bemutatására, akikben a magas művészi minőségre való törekvés kísérletező kedvvel párosul. A TOBE Gallery megnyitása óta eltelt három évben több mint harminc kiállítást rendezett, az általa képviselt művészek között elismert, valamint feltörekvő művészek egyaránt megtalálhatók.
A TOBE Gallery hazai és nemzetközi kortárs művészeti vásárokon való részvétele:
• ART PHOTO BUDAPEST – AMB, 2014. október 9–12.
Kiállított művészek: Marco BELL, Tomas OPITZ, Ricardo PARRA, Aleix PLADEMUNT, Carla TABORA.
• ART PHOTO BUDAPEST – AMB, 2015. október 8–11.
Kiállított művészek: Marco BELL, Tomas OPITZ, RISKÓ Gáspár.
• MIA PHOTO FAIR, Milánó, Olaszország, 2016. április 29. – május 2.
Kiállított művész: RISKÓ Gáspár.
• PARALLEL VIENNA, Bécs, Ausztria, 2016. szeptember 20–25.
Kiállított művészek: Marco BELL, Carolina CHOCRON, Claudia KRAUS, Tomas OPITZ.
• ART MARKET BUDAPEST, 2016. október 13–16.
Kiállított művészek: Alí CORDERO CASAL, LAJTAI Péter.
• ART PHOTO BUDAPEST – AMB, 2016. október 13–16.
Kiállított művészek: Carolina CHOCRON, MÉSZÁROS László, Rocío MONTOYA, Amalia PEREIRA, ROBITZ Anikó, Bruno VEIGA.
Alí CORDERO CASAL (Acarigua, 1955)
Alkotásaiban a hagyományos és a kortárs témákat új perspektívából közelíti meg, műveinek védjegye az önéletrajzi és ideológiai töltet. Felajánlja a szemlélőnek, hogy mélyére hatoljon az alkotó lényegének. Védtelenül, korlátok nélkül idézi meg a bensőséges, tündöklő fényt, olyan biztonsággal, hogy munkái sosem fékezik vagy enyhítik, inkább feltárják a művész szenvedélyét és vágyait, és ebben a kitárulkozásban lelepleződik legszabadabb és legszemélyesebb oldala is.
Carolina CHOCRON (Buenos Aires, 1969)
Szépséget, értéket találni ott, ahol nem is várnánk: erről az érzésről szól az argentin kollázsművész SERENDIPIA című sorozata. Képei utazásra invitálnak, történeteket mesélnek el, rejtett üzenetet adnak át az arra fogékony nézőnek. A művész számára a kollázskészítés az életet jelenti: visszatekinteni a múltra, felépíteni a jelent, humort, fantáziát, intellektualitást csempészni a mindennapokba.
Serendipia #14 2016 © Carolina CHOCRON (forrás: TOBE Gallery)
LAJTAI Péter (Budapest, 1949)
A művész 2005-ben választotta a digitális fotó alapú képalkotást, mint progresszív médiumot. Így tudja leginkább visszaadni azt a sokrétegű, áttételes tartalmat, amit a világból érzékel. Mozaikszerűen szerkesztett képein a részeket halmozza egymás mellé, amíg össze nem áll az általa belülről látott kép. A végeredmény hol maga az egész, hol annak illúziója, néha a hiányos teljesség, vagy éppen a burjánzó részletgazdagság. A fotóként értelmezhető képek mellett 2010-től jelennek meg a textil, papír, fém, üveg és egyéb anyagok felhasználásával készült installációk. Legújabb alkotásai a zavart, a felfordulást, a tartalmak fokozatos kiüresedését, eltűnését ábrázolják.
Ez a Föld a te Földed No.1, Tűz. Trilógia (részlet)
2016 © LAJTAI Péter (forrás: TOBE Gallery)
MÉSZÁROS László (Budapest, 1967)
A művészt MODULUS, vagyis ritmus című fotósorozatában az összepréselt műanyag flakonok, fémdobozok, nejlonok látványának ritmusossága fogta meg: a látszólagos káoszban meglátta a rendet. Képein keresztül a látványból előbújik a zeneiség és a forma lenyűgöző játéka. Ebből a látványból a fotográfus absztrakt világot teremtett.
Modulus #3 2015 © MÉSZÁROS László (forrás: TOBE Gallery)
Rocío MONTOYA (Madrid, 1983)
Alkotói munkájának középpontjában elsősorban a portréfotográfiák dekonstrukciója áll, szinergiában a természettel, szimbolikus elemeket használva, amelyek így együtt álomszerű, vibráló világot hoznak létre. A szürrealizmus és a festészet hatására kollázsaiban képzeletbeli szépség jelenik meg, feltérképezve az emberi testet, elfedve az identitást.
Human Landscape 2015 © Rocío MONTOYA (forrás: TOBE Gallery)
Amalia PEREIRA (Caracas, 1972)
Kollázsmunkái a körülöttünk lévő életelemekből építkeznek és hoznak létre belőlük egy új univerzumot. Munkásságában jelentős a művészetbe, a zenébe, az irodalomba való elmerülésének vágya, és ez az, ami a képei mélységét adja, teszi azok nyelvét vonzóvá. Alkotásaiban érzelmi párbeszédet alakít ki a természettel.
Serendipia #14 2016
© Carolina CHOCRON (forrás: TOBE Gallery)
ROBITZ Anikó (Nagykanizsa, 1978)
Valóság és absztrakció: e két meglehetősen ellentétes fogalom szimultán jelenléte jellemzi leginkább fotográfiáinak rendezett világát. A városokban, a modern és a kortárs építészetben keresi a különféle textúrákat és faktúrákat, amelyek képein hol jól kivehetők maradnak, hol teljesen eltűnnek, de minden esetben geometrikus formákká alakulnak.
Strasbourg #1 2014
© ROBITZ Anikó (forrás: TOBE Gallery)
Bruno VEIGA (Rio de Janeiro, 1967)
VÖRÖS SIVATAG című fotósorozatában Brazília történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját mutatja be. Képei a pusztításnak egy különleges mozzanatát jelenítik meg: amikor a folyó mentén a mérgező sár egy tökéletes vonalat húz a növényzetre.
Deserto Vermelho 2016 © Bruno VEIGA (forrás: TOBE Gallery)
Lajtai Péter – Artist Talk
Lajtai Péter képzőművésszel beszélget Martos Gábor szakíró,
a Múzeum Café volt főszerkesztője.
Október 14. péntek, 19:30 B épület – G110
Bruno Veiga – Artist Talk
Bruno Veiga fotóművész könyvbemutatója.
Október 15. szombat, 18:00 D épület – P409
Még több információért látogassanak el az esemény Fb oldalára!