Szerző: Monostori Andrea
Bitó László író, publicista, kutató legújabb regénye a vallásháborúk és érdekellentétek forrongó színterére, Irakba kalauzolja az olvasót egy fordulatos kémtörténetben. A Newton kutyája a Noran Libro Kiadó gondozásában jelent meg.
Az 1934-ben született Bitó László élete legalább annyira kalandos, mint az irodalom terén bejárt útja. 1956-ben emigrált Ausztriába a forradalomban való részvétel után, majd Amerikában, nyelvtudás híján az irodalmi pályától eltávolodva, biofizikus diplomát szerezve jelentős orvoskutatói pályát futott be a szemészet területén. A tudományos élet – a kiteljesedés után – fokozatosan került háttérbe, és Budapestre való visszatérése után érdeklődése egyre inkább az irodalom és a publicisztika felé fordult. Összesen tizenegy regény és nyolc esszékötet szerzője. Műveiben szívesen idéz meg bibliai motívumokat, és játszik el a társadalmi és politikai folyamatok mögött meghúzódó elvek értelmezésével, filozófiai elvonatkoztatásával, bátran kutatva az erkölcsi messzeségeket és ösztönös emberi mélységeket.
Ebbe a rendszerbe illeszkedik bele a Newton kutyája is, mely az előzményének tekinthető A technopuccs dosszié című regény alaphelyzetét folytatja és értelmezi újra. Ebben a szerző egy elképzelt ország egyik pártjának köreibe beépülő újságírónő naplóját és feljegyzéseit írja meg regény formájában egy elcsalt választásról. A történetet mindkét esetben valósnak tűnő térbe, de mégis egy alternatív, ebben a formában csak a fikció keretei között létező világban helyezi el. Endrédy Elek író, aki a fikciós univerzumban a Technopuccs dossziét is kiadta, most azzal szembesül, hogy élettársa, a rejtélyes Nóra eltűnik, és nem sokkal ezután a lakását információk után kutatva felforgatják. Egy hirtelen nézőpontváltással Endrédyt elhagyva Nórához csatlakozunk a néhány évvel korábbi múltban, akit a politikai befolyás és a titkos szekták összefüggéseinek kutatása és apjával eltűnt autista fia, Jeremiás nyomainak keresése Bagdadba szólítja, ahol veszélyes felismerésekre – és talán igazságokra is – bukkan azzal a bizonyos naplóval és hiányzó oldalaival kapcsolatban.
Ez a leginkább politikai kriminek tűnő regény még sem sorolható a műfaj szokványos díszleteit követő könyvek közé. Szövege A technopuccs dossziéhoz hasonlóan tömör, a cselekmény alig több mint kétszáz oldalon keresztül bonyolódik, sokkal inkább az eseményekre, mint a jelenetekre koncentrálva. A párbeszédek absztrakt lebegésben sokszor egymással szemben álló álláspontok ütköztetésére, érzékletesebb előadására szolgálnak csupán. A szerző a megformált szereplők segítségével igyekszik „megértetni az eseményeket úgy, hogy ne kelljen didaktikus magyarázatokba bocsátkozni” – mondja írói módszeréről egy interjúban (Budapesti Lap, 2010 októberi száma).
Bitó László a tettek mögötti mozgatórugókat keresve teszi fel a kérdést, hogy vajon hol gyökereznek a tragédiákhoz vezető vallási ellentétek, és hogyan fonódnak ezek össze egy bonyolult politikai koordinátarendszerben. „Nóra egyfelől a titkosszolgálatok és az ügynökök, másfelől a szekták és az ezotéria világában találta magát.” (61.o.) – írja. Az aktualitásokat és politikai áthallásokat nem nélkülözve mutatja be saját álláspontját szerteágazó műveltségi tudás birtokában és retorikai érveléssel alátámasztva. Most is az foglalkoztatja a szerzőt, mint annyiszor, hogy mi állhat a hatalomvágy mögött, mi késztethet valakit a vezető pozíció, és ezzel a hatalom és anyagi javak megszerzésére akár olyan áron is, mint a végletes kegyetlenség és emberi sorsok feletti önkényes rendelkezés. Nóra és vele együtt az olvasó arra vállalkozik, hogy megértse: „mit mondhatnak a sok ezer éves igék számunkra, a globális falu egymásra utalt emberei számára, akik felett, ha nem gondolunk is rá, még mindig ott lebeg a lángoló pallosnak a paradicsom kapuja előtt megjelent nukleáris változata.” (118.o.)
A világ megértésének igénye nem csak a reális viszonyokban talál fogódzókat, hanem végül is a transzcendencia körébe ér. Vajon mennyiben vagyunk hasonlatosak Istenhez, és képességeink feljogosítanak-e az embert készítő Isten szerepébe lépni? A történet szerint az apa, Divéky Dániel „olyan misztikus közösség bűvkörébe kerülhetett, amelynek hitrendszere feltételezi más bolygókról érkezett magasabb rendű lények és még ma is köztünk élő utódaik létezését.” (57.o.) Jeremiás, a tíz éves autista zseni pedig a mesterséges intelligencia helyett a mesterséges bölcsesség mibenlétét kutatja. „Mert ebben a világban nem mesterséges intelligenciára van szükségünk. Van elég természetes intelligenciánk, noha eddig nem sok jóra vezetett – jószerével egyetlen alkalmat sem hagytunk ki a háborúra és népirtásra.” (159.o.)
A valós és fontos kérdéseket feszegető regény azonban váratlan fordulatokban bővelkedő sztori is egyben, mely éppen csak felvillantja egy következő, izgalmakkal teli történet kiindulópontját, melynek szálai a Közel-Kelet után Dél-Amerikába vezetnek.
Bitó László: Newton kutyája
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2016
Oldalszám: 207
ISBN: 978-615-5667-18-3