PanoDráma: Szóról szóra / Vágvölgyi: arcvonal keleten
történetek a romagyilkosságokról – színház és könyvbemutató
2016. október 9. vasárnap 20.00 óra
Trafó Kortárs Művészetek Háza
Jegyvásárlás: http://trafo.jegy.hu/
Egyszeri alkalommal újra látható Budapesten a PanoDráma előadása, amelyben a legkisebb változtatás nélkül hangzanak el interjúk és talált szövegek a 2008-2009-es romagyilkosságokkal kapcsolatban. Az előadás különleges alkalomból tér vissza a Trafó színpadára: öt év kutatómunkája után elkészült Vágvölgyi B. András könyve ugyanebben a témában. A kötet az elkövetőkre és az igazságszolgáltatásra koncentrál, az előadás központjában pedig a támadások és az áldozatok állnak. A könyvet az előadás színészei és szakértő beszélgetőtársak kivételes sora mutatja be az est második felében.
“A színrevitel telibe találja a kétségbeejtő jelent, amikor Magyarország nagyságrendben harmadik pártja az ország ’cigányparazitáinak’ kifüstölésére szólít fel, és zsidókról akar listát készíteni.” (Kristina Lindquist: Dagens Nyheter, 2013.03.18.)
Színház
A Szóról szóra alapjául szolgáló interjúkat az alkotók és a színészek készítették túlélőkkel, családtagokkal, ügyészekkel, ügyvédekkel, rendőrökkel, polgármesterekkel, kisebbségi képviselőkkel, a gyilkosok munkaadójával és egyikük szerelmével a támadásokat érintő városokban és falvakban. Ezt egészítik ki az utca emberének, illetve a közszereplők és a média megnyilvánulásai, melyek tükröt tartanak annak a hazai közösségnek, amely nagyban hozzájárult a történtekhez.
Ebből a hatalmas anyagból a legkisebb változtatás vagy stilizálás nélkül – vagyis a verbatimszínház elvei szerint – állt össze a PanoDráma előadása, melyet itthon mintegy négy-, külföldön további kétezer ember látott már.
Noha a Szóról szóra bemutatója óta több díjnyertes alkotás is született a témában (Fliegauf Bence: Csak a szél, Hajdú Eszter: Ítélet Magyarországon), továbbra is ez az előadás az egyetlen, mely a túlélők és hozzátartozóik, másrészt egyes, bizonyos mértékig a felelősök saját szavaival számol be az utóbbi évtizedek legelvetemültebb rasszista bűncselekmény-sorozatáról.
A premier óta felnőtt egy nemzedék, amely akkor még túl fiatal volt a témához, s amely számára épp oly fontos a szembenézés. Az alkotók várják őket is, ahogy mindenkit, aki annak idején lemaradt az előadásról, vagy szívesen megnézné újra.
Színészek: Bánki Gergely, Feuer Yvette, Orsós Róbert, Ördög Tamás, Schermann Márta, Simkó Katalin, Szamosi Zsófia, Urbanovits Krisztina
Dramaturgia: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna, Videó: Bíró Dénes, Korán Gabriella Fénytervező: Vida Zoltán Világosító: Payer Ferenc
Koncepció és kreatív producer: Lengyel Anna
Könyvbemutató
Az arcvonal keleten szintén dokumentarista szemszögből vizsgálja a témát, ha nem is szó szerinti szövegeken keresztül. Vágvölgyi B. András öt év oknyomozó kutatásának eredményét foglalja össze a kötet, melynek középpontjában elsősorban az elkövetők állnak. Így a négy elítélt, a gyanúba került, el nem fogott háttérember, a titkosszolgálati szál, a tárgyalások és az igazságszolgáltatás egyaránt boncasztalra kerülnek a kötetben. Mellettük felmerül még a terrorizmus kérdése, valamint a nemzetközi, össztársadalmi összefüggések is a Keleti Arcvonal 1944-es megalakulásától a Lángoló Missisippin át a Németországban 2011-ben leleplezett, törökök ellen irányuló rasszista sorozatgyilkosságig.
A Konkrét Könyvek gondozásában, Szűcs Teri szerkesztésében megjelenő könyv bemutatóján a PanoDráma színészei olvasnak fel.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között olyan vendégekkel is találkozhat a néző, akik nyilvánosság előtt a legritkább esetben szólalnak meg, noha a téma egy-egy aspektusának páratlan tudással bíró szakemberei, illetve olyanokkal is, akik a támadások hatására életük egyik fő céljának tekintik a romák ügyének felkarolását és a cigányellenesség leküzdését.
Résztvevők:
Baranyi Krisztina, ferencvárosi képviselő, aki a támadások miatt vált politikussá
Gulyás József, nemzetbiztonsági szakértő
Lengyel Anna, az előadás rendezője
dr. Miszori László, az első fokú tárgyalás bírója
Vágvölgyi B. András, író, filmrendező
Moderál: Varró Szilvia, oknyomozó újságíró, az XKK alapító ügyvezetője
Részletek a könyvből
“Az biztos, hogy három ember bent volt a házban. Én a mai napig is azt mondom: a rendelkezésemre álló bizonyítékokból levonható, hogy volt egy negyedik ember, a gépjármű ugyanis nem a későbbi cselekményeknél használt Opel Astra volt. A háztól távolabb állt egy kisteherautó, és – meggyőződésem szerint – volt benne egy negyedik ember.” (Miszori bíró)
„A vád szerint az érintett vezetők az ORFK és a Pest-megyei Ügyészség megkeresésére is letagadták azt, hogy Csontos a katonai szolgálat besúgója. (…) Ha Hódos kapitány jó titkosszolgaként végezte volna a munkáját, akkor a halálbrigádba 2009 tavaszán beszervezett, oda belépő ügynöke révén tudomást szerezhetett volna Kiss Árpádék intencióiról, így a kislétai Balogh Mária, de akár a tiszalöki Kóka Jenő is még köztünk lehetne.” (Vágvölgyi B. András)
Az interneten jegyet vásárlók a helyszínen 20% kedvezménnyel vásárolhatják meg a könyvet.
A Szóról szóra kritikáiból
“A Trafóban fontos dolog történt. Valakik beszélni kezdtek. Olyasmiről, amiről színházban egyáltalán nem szokás, és úgy, ahogy nem szokás. Kimentek a valóságba, fogták és behozták, mert mi, nézők, nem megyünk oda”. (Tompa Andrea, www.szinhaz.net, 2011.03.12)
”A Szóról szóra élen jár a dokumentumszínház magyarországi meggyökereztetésében, szinte példa nélküli módon vállalja fel egy adott társadalmi, politikai problémáról való beszédet, ugyanakkor formai, metodológiai szempontból is újítónak számít.“ (Nánay Fanni, Ellenfény, 2011.03.15.)
„Színházként, társadalmilag, civil szerepvállalás tekintetében remek, fontos, jelentős és súlyos munka a PanoDrámáé.” (Kovács Bálint, www.egyfelvonas.postr.hu, 2013.01.05)
„A Szóról szóra nyers és leleteiben sokkoló este, melynek során sötét társadalmi panoráma rajzolódik ki a szöveganyag alapján, melyet számtalan interjúból és hivatalos nyilatkozatból gyűjtöttek össze.” (Esther Slevogt www.nachtkritik.de, 2013.03.21.)
„Miután 2011 márciusában megnéztem a Szóról szóra című dokumentumdrámát, fejbe verve jöttem ki a nézőtérről. Különösen egy szavalókórus által elskandált mondókától nem tudtam szabadulni többé, ettől a nép ajkán termett rigmustól: ’Egy sor akác,/ egy sor fűz,/ egy sor cigány,/ egy sortűz’. Annyira nem, hogy végül kiragadtam a harmadik sorát, és megtettem Korniss Péter fotográfussal közös portrékönyvünk címévé.” (Závada Pál)