Két lengyel tematikájú kiállítás nyílt pénteken a Ludwig Múzeumban

A Vadnyugat. Az avantgárd Wrocław története c. kiállítás a hatvanas évektől napjainkig terjedő időszakban készült képzőművészeti alkotásokat, filmeket, fotódokumentumokat és hangfelvételeket mutat be – összesen majdnem ötszáz munkát a wrocławi vizuális művészet, építészet, urbanizmus, színház, film, dizájn és a mindennapi élet területéről. A több éves kutatáson alapuló projekt nem a wrocławi művészet történetét mutatja be, hanem magát a várost, annak művészetén keresztül.

Ezzel párhuzamosan kerül bemutatásra egy friss, szubjektív válogatás Fiatal Lengyelország – A valóság utóérzései címmel, mely a varsói Polish Modern Art Foundation (Fundacja Polskiej Sztuki Nowoczesnej) szervezésében jött létre. A történelemmel, a társadalmi változásokkal, az identitás kérdésével és a művészettörténeti tradícióval egyaránt foglalkozó tárlat a legfiatalabb nemzedék hangját szólaltatja meg. A csoportos kiállítás hazájuk rögvalóságát megörökítő, vizsgáló és kritizáló alkotók állásfoglalásaként is értelmezhető, olyan nemzetközileg ismert művészek szereplésével, mint Agnieszka Polska vagy a Slavs and Tatars formáció.

Fiatal Lengyelország – A valóság utóérzései
2016. október 1 – december 4.

Lengyelország és a lengyel társadalom identitásválsága huszonhét évvel a vasfüggöny leomlása után sem ért véget. Csaknem ötven év után, 1989-ben vált először lehetővé, hogy az országról nyilvánosan, cenzúra nélkül lehessen beszélni, vitázni. A lengyel nemzet mibenlétének kérdése azonban mindmáig aktuális. Az 1990-es éveket, sőt még a 2000-es évek elejét is a háborús traumák, illetve a kommunizmus feldolgozásának kísérlete határozta meg. Időbeli távolságának köszönhetően azonban a szocializmussal kapcsolatos tipikus berögződésektől mentes fiatal generáció az új lengyel identitás építésének aktív résztvevőjeként törekszik a szocialista múlt és a lengyel történelem újragondolására. Ezzel egy időben a fiatalokat érintő jelenkori problémákkal – mint a globalizáció, a haszonelvűség, az értékek általános válsága – éppúgy szembesülniük kell.

A Fiatal Lengyelország – A valóság utóérzései című csoportos kiállítás kísérlet a fiatal generáció identitáskeresésének bemutatására. A történelemmel, a társadalmi változásokkal, a művészettörténeti tradícióval és a hétköznapokkal egyaránt foglalkozó tárlat egy új nemzedék hangját szólaltatja meg. A válogatás a hazájuk rögvalóságát megörökítő, vizsgáló és kritizáló alkotók állásfoglalásaként is értelmezhető. A megjelenő témák egy olyan művészgeneráció érdeklődését, figyelmének fókuszpontjait tükrözik, amely a történelemmel és az átmenetiséggel kell, hogy szembenézzen, ha meg akarja találni a helyét akár hazája, akár a világ kollektív tudatában.

A kiállításon szereplő művészek:
Anna Baumgart, Stanisław Boniecki (Bobrowiec), Justyna Chmielewska, Alex Czetwertyński, Norbert Delman, Małgorzata Goliszewska, Maya Gordon, Tomasz Górnicki, Nicolas Grospierre, Aneta Grzeszykowska, Dominik Jałowiński, Jakub Jezierski (Pionty), Malwina Konopacka, Agnieszka Kurant, Olga Mokrzycka-Grospierre, Agnieszka Polska, Slavs and Tatars, Tomasz Szerszeń, Piotr Wysocki, Rafał Żarski

A kiállítás kurátorai: Sarmen Beglarian, Sylwia Szymaniak
Koordinátor: Popovics Viktória (Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum).
A kiállítás a Polish Modern Art Foundation (Varsó) szervezésében jött létre, Lengyelország kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszterének támogatásával.

Fotó forrása: Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Fotó forrása: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Vadnyugat
Az avantgárd Wrocław története
2016. október 1 – november 27.

Wrocławot, a második világháború során elpusztult várost az úgynevezett visszaszerzett területek részeként csatolták Lengyelországhoz. A kommunista Lengyelország peremén elterülő végtelen „vad mezőkön”, különböző kultúrák találkozási pontján rendkívül élénk, kísérletezésen és a vasfüggöny két oldalát összekötő együttműködésen alapuló művészeti élet zajlott. A művészek saját mikrovilágot építettek fel, amely a szabadság és függetlenség eszméit hirdette.

A kiállítás képzőművészeti alkotásokat, filmeket, fotódokumentumokat és hangfelvételeket mutat be – összesen majdnem ötszáz munkát a wrocławi vizuális művészet, építészet, urbanizmus, színház, film, dizájn és a mindennapi élet világából, az 1960-as évektől napjainkig. A kiállítás narratívája az 1960-as évek közepén indul: ekkor érkezett a városba a két nagy vízionárius, Jerzy Grotowski, a Laboratórium Színház alapítója, és Jerzy Ludwiński, a wrocławi Mai Művészet Múzeuma által képviselt új intézménymodell kidolgozója, a Mona Lisa Galéria alapítója. Az 1970-es évek végéig Wrocław volt a lengyel neo-avantgárd fővárosa, az azt követő évtizedben pedig – a hadiállapot alatt – az ellenkultúra és a rendszerellenes művészet egyik legfontosabb központja. Wrocław elsősorban ezeknek a tapasztalatoknak köszönheti, hogy ma nyílt városként, a „találkozások színhelyeként” gondolunk rá, hiszen olyan nemzetközi találkozók fűződnek a város nevéhez, mint a Jazz az Oderán fesztivál, a Kalambur Színház Nyílt Színházi Fesztiválja vagy a Laboratórium Színház által szervezett workshopok. Az 1980-as években ez az örökség a Narancs Alternatíva munkásságával, a Kormorany zenei performanszaival és a Luxus kollektíva happeningjeivel gazdagodott.

Kiállítási biztos: Dorota Monkiewicz, a Wrocław Kortárs Múzeum igazgatója
Kiállítás design: Robert Rumas
Kurátorok: Michał Duda, Anka Herbut, Anna Mituś, Paweł Piotrowicz, Adriana Prodeus, Sylwia Serafinowicz, Piotr Stasiowski
Koordinátorok: Jola Bielańska (Wrocław Kortárs Múzeum), Popovics Viktória (Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum)
Társszponzor: Lengyel Köztársaság Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma
Társszervezők: National Forum of Music, ECC 2016
Partnerek: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Müpa Budapest, Lengyel Intézet Budapest, observer, port.hu, Radio Wrocław, TVP3 Wrocław, Gazeta Wrocławska, Odra. Miesięcznik, Radio RAM

Forrás: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum