A megfejtésre váró ógörög tragédia – Bakkhánsnők a Miskolci Nemzeti Színházban

Antik drámával indul az évad október 1-jén a Játékszínben. A miskolci teátrumban Szőcs Artur állítja színpadra a Bakkhánsnőket, ami Goethe szerint Euripidész legjobb műve. A különleges színházi- és táncnyelvet használó előadás arra keresi a választ, hogy miként találhatjuk meg a köztes utat a végletek között – és milyen büntetés jár azért, ha elvétjük azt.

Szőcs Artur elárulta, Már rendező szakon is sokat foglalkozott a görög tragédiákkal.

 – A Bakkhánsnők jelentette számomra mind közül a legnagyobb kihívást – mondta a rendező. – Euripidész utolsó tragédiájának minden mondata közt egy labirintus vagy, ha úgy tetszik, kód húzódik meg, megfejtésre várva. Olyan kérdéseket feszeget, amelyek ősidők óta foglalkoztatják az embereket: hogyan viszonyulunk egymáshoz, az élethez, a halálhoz, a művészetekhez és Istenhez. A tragédia a miskolci Játékszínben a zenés bacchanália műfaji megnevezést kapta.

-Az előadásban fontos szerepet játszik a zene, az erdőben önfeledten, vadul táncoló bakkhánsnők megjelenítésére pedig egy különleges táncnyelvet választottunk – fűzte hozzá Szőcs Artur.

Tenki Dalma formálja meg Agauét, Théba királyának anyját, aki tébolyában oroszlánnak nézi saját fiát, és széttépi. Az inkább naiva karakternek látszó színésznőt nehéz elképzelni őrjöngő gyilkosként.

 – Több szempontból is nagy kihívás számomra ez a szerep, így örülök, hogy ezzel mutatkozhatok be a közönségnek itt Miskolcon – mondja Tenki Dalma.

 – Mivel meghagytuk az antik szöveget, fontos, hogy ezeket a velős és nehéz sorokat olyan természetességgel mondjuk el, mintha mai nyelven beszélnénk. A karakterformálás szempontjából pedig Agaué egy rendkívül erős és harcos nő. Hálás vagyok ezért a szerepért, mert nagyon sok mindent meg tudok mutatni magamból ebben az előadásban. Azt hiszem, ehhez a rendező jó szeme kellett: Artur nagyon jól látja a színészeket, bennem is felfedezte a kislányt és a nőt is, és ennek összegyúrásából alakult ki végül Agaué karaktere – tette hozzá.

A bosszúálló isten, Dionüszosz szerepében szintén egy új társulati tagot, Bodoky Márkot láthatják majd a nézők. A fiatal színművész elmondta, Dionüszosz rengeteg emberi tulajdonsággal rendelkezik, például végtelenül hiú.

 – Nem csupán vágyik a szeretetre, hanem elvárja, hogy imádják. Ez egy alapvető emberi tulajdonság, sokan vagyunk ezzel így. Bosszúvágya sem egy tipikus isteni jellemző – mesélte Bodoky Márk.

– Istensége, az hogy ő egy különleges teremtmény, aki bármire képes, abból érezhető leginkább, ahogy a többi szereplő viszonyul hozzá. Végzős egyetemistaként ez egy nagyon fontos kihívás számára – Megtisztelve érzem magam, hiszen ez egy óriási szerep, és tulajdonképpen az első nagy megmérettetésem– hangsúlyozta. – Még előttünk áll a főpróbahét, ami a legizgalmasabb része egy próbafolyamatnak, hiszen ilyenkor bontakozik ki, hogy a karakternek, akit játszom, pontosan milyen ívet kell bejárnia, honnan-hová kell eljutnia a történet alatt.

Euripidész: Bakkhánsnők
ógörög tragédia
rendező: Szőcs Artur

A három nagy antik görög drámaíró közül Euripidész volt a legkíméletlenebb, aki metsző gúnnyal reflektált a korabeli athéni társadalomra. Utolsó, már csak halála után bemutatott drámájának középpontjában Pentheusz, Théba ura áll, aki megtiltja, hogy a város polgárai ünnepeljék Dionüszoszt, a bor, a szórakozás, a testiség és a szenvedélyek istenét. Dionüszosz ezért útra kel, hogy bosszút álljon a pimasz halandón – ebben pedig a városhoz közeli erdőben önfeledten, vadul táncoló bakkhánsnők lesznek a segítségére.

Euripidész darabja az emberi természet kettősségéről szól, arról, hogy életünk során örökké keressük a rendet, a biztonságot, miközben szívünk mélyén káoszra, szenvedélyekre és élvezetekre is vágyunk. A színészi összjátékon alapuló, Euripidész művét mai nyelven újragondoló előadás arra keresi a választ, hogy miként találhatjuk meg a köztes utat e végletek között – és milyen büntetés jár azért, ha elvétjük azt.

Teiresziász – VARGA ZOLTÁN Jászai-díjas
Agaué – TENKI DALMA
Pentheusz – HARSÁNYI ATTILA
Dionüszosz – BODOKY MÁRK e.h.
Kadmosz – SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Hírnök – CZAKÓ JULIANNA, NÁDASY ERIKA
Karmesternő – SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Kar/Szolga – MÁHR ÁGI Jászai-díjas

Látvány: KOVÁCS DÁNIEL
Dramaturg: SLÁRKU ANETT
Súgó: FEKETE ZSOLT
Rendezőasszisztens – Ügyelő: VARGA RENÁTA
Rendező: SZŐCS ARTUR

Bemutató előadás: 2016 október 1. – Játékszín

Forrás: Miskolci Nemzeti Színház