Orvos András és Fekete István munkái között a párhuzam nem a véletlen műve: a két művész több évtizede tartja a barátságot. A szellemi rokonság közös vektort ad a műveiknek, amelyek a műfaji és technikai különbségek ellenére harmonikus egységgé állnak össze legújabb közös tárlatukon.
Orvos András: Bioformák (1990) (forrás: Artézi Galéria)
„Párhuzamos gondolatok” címmel nyílt meg Orvos András és Fekete István legújabb közös kiállítása az Artézi Galériában. A két váci művészt harminc éve fűzi össze a barátság, számos kiállításon mutatták be alkotásaikat együtt annak ellenére, hogy Fekete István a fotózás, Orvos András pedig a képzőművészet eszközeit választotta gondolatai kifejezéséhez. Ahogy azonban a legújabb kiállításuk is mutatja, a műfaji határokat áthidalja a szellemi rokonság és a közös gondolkodásmód.
A kiállításhoz fűzött szavaiban Mackay Zsaklin felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét alkotó a múlt és jelen kapcsolatával, az idősíkok egymásra hatásával játszott a bemutatásra kerülő anyag összeállításakor. Fekete István fotóin ezúttal digitálisan felnagyított részletek láthatók egy olyan festményről, amelyet még 17 éves korában készített. Orvos András pedig új alkotásai sorába illesztette az 1990-ben készült Bioformák című munkáját – ezzel megmutatva a fejlődés mellett az általa használt alapmotívumok állandóságát is.
Fekete István: 1973/11. részlet (forrás: Artézi Galéria)
A két alkotó egymásra reflektáló munkáit már láthatta az Artézi Galéria közönsége nagyjából két évvel ezelőtt, 2014 novemberében. Akkor a kiállítás a Fekete képek címet viselte, és ennek megfelelően az alkotásokon a sötét árnyalatok domináltak. A mostani tárlat azonban tobzódik az élénk színekben: pirosat, sárgát, kéket és zöldet látunk minden képen, mintha ez is a megújulás eszméjét hirdetné.