A Néprajzi Múzeum kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában a törzsi alkotások művészeti értékét vizsgálja. A múzeum nemzetközi gyűjteményének ritka darabjai tekinthetők meg.
A 15. századtól kezdve a Nyugat-Európából indult felfedezőutak, a gyarmatosítás, az egzotikus kultúrákkal való találkozás fokozatosan újrarajzolta újra az európai ember világképét. Az idegen kultúrákkal való találkozás jelentősen átformálta a Nyugat emberképét. Az egzotikum számára helyet kellett keresni a világban. Az egzotikus tárgyak a 19. század végéig leginkább, mint etnográfiai emlékek szerepeltek a Nyugat gyűjteményeiben, a törzsi művészet tárgyait az avantgárd és a modernizmus emelte be elsőként a művészeti diskurzusba, a primitivizmus fogalmán keresztül. A tárgyak egyszerű formálása, a geometrikus díszítés, a primitív mintázás és kifinomult formarend harmóniája óriási hatást gyakorolt a 20. század új utakat kereső modern művészetére, legyen szó festészetről, szobrászatról, vagy grafikáról. Picasso munkássága óta a primitív, a törzsi művészet az európai művészettörténeti hagyomány része, formai és szellemi inspirációs forrás.
A Néprajzi Múzeum a Magyar Nemzeti Galériában április 22-től látható Perspektívák – művészet és etnográfia című kiállítása ezt a kérdéskört járja körbe. Olyan alapkérdésekből indul ki, hogy vajon a törzsi alkotásokat művészetnek látja-e az etnográfus, aki ismeri e tárgyak a törzsi kultúrában betöltött funkcióját? Művészetet lát-e benne a mai néző vagy csupán érdekes etnográfiai tárgyat, egy alig ismert távoli világnak a tárgyi emlékét?
A törzsi kultúra és tárgyai ma már a művészeti diskurzus autonóm részét képezik, együtt az etnográfiai megközelítés sajátos perspektíváival. A fehér falak előtt megjelenő fekete testek, az alkotók névtelensége, a gyűjtés és a megmutatás politikai és poétikai dimenziói új és új értelmezési lehetőségeket kínálnak. A kiállítás, mely a Néprajzi Múzeum gazdag nemzetközi gyűjteményének anyagából válogat, ilyen értelmezésekre tesz kísérletet. A tárlat a Picasso – Alakváltozások c. kiállítással párhuzamosan tekinthető meg.
Kurátorok: Frazon Zsófia és Wilhelm Gábor (Néprajzi Múzeum)