Szerző: Tóth Judit Nikoletta
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében került bemutatásra április közepén a Budapest Bábszínház nagyszínpadán a 14 éven felüli korosztálynak ajánlott Bertold Brecht dráma, A kaukázusi krétakör. A Vidovszky György rendezésében színpadra állított, hazánkban több évtizede rendszeresen, sokféle feldolgozásban játszott, mindenki által ismert krétakör tanmese azonban bábszínházi feldolgozásban most látható először.
Bertold Brecht: A kaukázusi krétakör, Budapest Bábszínház – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)
A salamoni döntésen alapuló Bertolt Brecht dráma a polgárháború sújtotta Grúziában játszódik, ahol Abasvili kormányzó meggyilkolása után, felesége menekülés közben ottfelejti gyermekét a feldúlt városban. A palotában alkalmazott, épp szerelmétől Szimontól (Horváth Márk) búcsúzó Gruse (Spiegl Anna) nem hagyja magára a kisfiút, élete kockáztatása árán is menekül vele, és nevelgeti egészen a háború végéig. Ahhoz, hogy túléljék az üldözést nagyon sok szempontból hoz áldozatot, hiszen nem csak fizikailag nélkülöz, de lelkileg is kiszolgáltatottá válik, még névházasságot is köt. A háború végével előkerül a vagyont öröklő gyermeket visszakövetelő kormányzóné (Ellinger Edina). Acdak (Mészáros Máté) a sajátos életfelfogással rendelkező bíró a krétakör próbájának teszi ki az anyákat. A földre kört rajzol, és azt ígéri, annak ítéli a gyermeket, aki ki tudja rántani a maga térfelére őt. Gruse szeretetének jellegéből fakadóan nem akarja neveltjét fájdalomnak kitenni, ezért elengedi a kezét. Gesztusa jól meghatározza igaz érzelmeit a gyermek iránt, ezért a bíró neki ítéli a gyermeket.
Bertold Brecht: A kaukázusi krétakör, Budapest Bábszínház – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)
A darab független hangjaként a színen meg-megjelenő Énekes (Szolár Tibor) jelenléte nem csak az objektivitásunk megőrzésének, de az egyes jelenetek, képek közötti átkötések biztosítéka is. A két felvonásos, közel három órás darabban használt vizuális eszközök, az élő zene, a színpadkép teljes vertikális kihasználása, a nézőtéri padsorok bevonása a játéktérbe, mind-mind segítik a tér és az idő érzékelésének befogadását. Az igényes megjelenésű, óriási, sokszor groteszk hatású bábok és a hozzájuk annyira illeszkedő végig jelen lévő humor együttesen vezeti be a nézőt a sokak számára nehezen értelmezhető, nyughatatlan, nem átlagos látásmódú brechti világba, úgy, hogy élvezhetővé teszi azt bármelyik korosztály számára. Hiszen Bertold Brecht soha nem a felszínt látja, mindig a dolgok mögé néz, és ennek „megtanulására” biztatná a nézőit is. A bábszínházi keretek, így a bábok és a színészek együttes, párhuzamos jelenléte ennek a látásmódnak, és az egyidejűleg, egymásra ható történések megértésének, azok megjelenítésének zseniális eszköze.
Bertold Brecht: A kaukázusi krétakör, Budapest Bábszínház – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)
A mű amellett, hogy szókimondásával kirajzolja a társadalmi berendezkedéstől sokszor független hierarchiák működésére jellemző örök csapdákat és éles, humoros bírálata is a mindenkori jelen kornak alapvetően az anyai szeretet példázata lenne. De mégis több ennél. Mert ugyan a Krétakör próbája és Acdak természetes és tiszta logikája is az igaz szeretet természetére mutat, a hosszú idő után visszatérő és először értetlenül, sértődötten reagáló Szimon a per egésze alatt néma kiállásával vállalja szerelme sorsát, és lesz annak a gyermeknek az apja, akit Gruse megismerkedésük és egyben elválásuk napján vesz magához.
Bertold Brecht: A kaukázusi krétakör, Budapest Bábszínház – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)
Nem szükséges a brechti éleslátással és/vagy szemléletmóddal rendelkeznünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a gyerekkorunkban annyit játszott játék: „a szeret, nem szeret, szívből, igazán” sorozatára épül fel a Bábszínház nagyszínpadára megalkotott darab. Hiszen az egy emberre irányuló szeretetünkben ezek nem élesen elhatárolódó kategóriák, inkább a szeretetélményre nagyon is jellemző változások. A stabilnak tartott érzelmi kötődéseinkben is a nem tudásunk, a fizikai távolság, a félelem és a külső körülmények hatására ezek elmozdulhatnak, váltakozhatnak. De az biztos, hogy Gruse soha nem fogta erősebben a gyermeke – és szerelme – kezét, mint abban a pillanatban, amikor látszólag elengedte azt.
Bertold Brecht: A kaukázusi krétakör, Budapest Bábszínház – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)
Az előadást és a hozzá kapcsolódó színház-pedagógiai foglalkozást az ifjúsági és felnőtt nézőinknek ajánlja az Andrássy úti Bábszínház. Az alkotás a Suhrkamp Verlag GmbH & Co. KG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.
Bertold Brecht: A kaukázusi krétakör, Budapest Bábszínház – Fotó: Éder Vera (forrás: Budapest Bábszínház)