Szerző: Tóth Judit Nikoletta
A kortárs fotográfia elkötelezettjeként a TOBE Gallery legújabb kiállításán ismét egy magyar művész, Mészáros László tematikus, nagyméretű képeiből összeállított fotósorozatával találkozhatnak a mai naptól május közepéig az érdeklődők. A Tapolca mellett egy hulladékgyűjtő telepen, külön engedély alapján megörökített festményszerű felvételeken kivétel nélkül összepréselt háztartási hulladékot örökített meg az alkotó, nagyon részletgazdag és absztrakt módon.
Fotó forrása: TOBE Gallery
A fotográfiákról részleteiben, mégis egészében tárul elénk az összepréselt műanyag flakonok, fémdobozok és nejlonok sokasága úgy, hogy az összhatás megtapasztalása által rájövünk, magát az alkotót is az egységes látvány ritmusossága ragadta meg. Az ember által praktikusan és tudatosan irányított prés munkája eredményeként egy nem tudatos, teljesen véletlenszerű sorozatot, alkotást hozott létre végtermékként, amelyet a képek festményszerűen, szinte térben adnak vissza. A szemétbálák sokaságában Mészáros László észrevette azt a ritmust és harmóniát, amelyből absztrakt, számunkra is élvezhető világot teremtett.
Fotó forrása: TOBE Gallery
A művész legújabb sorozatának minden darabja – a tőle megszokott módon – nagy méretben lett előhívatva és kiállítva, az alkotásoknak erre az egy hónapra otthont biztosító aprócska galériában. A Puskás Bea és Tomas Opitz által megálmodott helyszínen, a kiállítás péntek esti zártkörű megnyitóján a tulajdonosok utaltak is rá, hogy új tárlatukat a művész látásmódja és a téma mondanivalója mellett a kis térben kiállított nagyméretű alkotások hatása is izgalmassá teszi.
Fotó forrása: TOBE Gallery
A megnyitón Györkös Máriusz grafikusművész beszédében elmondta, hogy Mészáros László most kiállított alkotásainak érzékelésekor a képek más látványt nyújtanak közelről és mást távolról úgy, hogy mindeközben a köztes tér megszűnik. Az alkotásokon szereplő összezsúfolódott tárgyak összhatásának érzékelésénél nem csak a térközszabályozásnak, de a személyes tapasztalatainknak is nagy szerepe lehet. Mást és mást olvashat ki a befogadói oldalon álló néző a szerint, hogy a világ melyik tájáról érkezett, milyen tapasztalatai vannak a fogyasztói társadalom által termelt és újrahasznosításra váró hulladékok sorozatából. Míg egy fejlett társadalomból érkező szemlélőnek a képen látható tárgy közelről is hulladék, addig egy természeti környezetből érkezőnek nem kell eltávolodnia ahhoz, hogy szemet gyönyörködtető látványban legyen része.
Fotó forrása: TOBE Gallery
A természet maga „nem ismeri” az ember számára ismerős hulladék fogalmát. Ő maga nem termel felesleges anyagokat, minden körforgás, sorozat része lesz: lebomlik és visszaépül. Milyen véletlen (?), hogy Mészáros László észrevette ebben a mesterséges, és az ember által kitermelt, használhatatlan környezetben ezt a természetes ritmust.
A megnyitón a zenei élményt David Yengibarian harmonikaművész játéka biztosította. A kiállítás május 13-ig hétköznapokon 12:00 – 18:00 óra között tekinthető meg a Herzen utcai TOBE Galleryben.
Véletlen egybeesés (?), de a címet a tárlat látogathatóságának első napján a 111 évvel korábban, április 11-én született József Attila Altató című verse motiválta.