A Nemzetközi Holokauszt – emlékezési Szövetség (IHRA) magyar elnökségének támogatásával.
A Nemzetközi Holokauszt – emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségének évében 2016. február 4-11. között rövid filmszemlére kerül sor a magyar zsidóság múltjáról a Római Magyar Akadémián (Palazzo Falconieri, Via Giulia, 1)
A rendezvény-sorozat célja, hogy emléket állítson a Holokauszt áldozatainak, illetve hogy bemutassa a magyar vidéki zsidóság vészkorszak előtti történetét és gazdag kulturális hagyományát. Kevesen tudják ugyanis, hogy a zsidóság egyik vallási irányzata és kulturális hagyománya, a haszid (lelkes, jámbor) mozgalom, amely a 18. században Lengyelországban alakult ki, egészen a második világháború végéig Magyarország észak-keleti régiójában is jelen volt. Ebből a kultúrkörből származik Martin Buber és Marc Chagall, magyar részről viszont Ámos Imre festészete is ebből a hagyományból táplálkozik.
A fesztivál február 4-én csütörtökön 19.00 órakor Gyöngyössy Imre, Petényi Katalin és Kabay Barna Csodarabbik földjén (1985 – ’60) című dokumentumfilmjével veszi kezdetét. A film alkotói egy másik játékfilmjük, a Jób lázadása előmunkálatai során találkoztak néhány észak-magyarországi Holokauszt túlélővel. Valamikor több százezer magyar zsidó, leginkább egyszerű földműves, kézműves és kiskereskedő élt ezen a vidéken a haszidok jámbor hagyományát követve. Majdnem minden vallásos központnak megvolt a maga csodarabbija (Nagykálló, Sárospatak). Sírjukat máig nagy tisztelet övezi, messzi országokból érkeznek zarándokok, hogy ezeket a szent helyeket felkeressék. A Holokauszt vetett véget ennek a gazdag, békés kultúrának. Sokáig csak elhagyatott temetők és romos zsinagógák szemléltették a kis létszámú túlélő tanúvallomásait. A dokumentumfilm ezeknek az egyszerű embereknek, bölcsességüknek, életszeretetüknek és a szeretteik elvesztése felett érzett mérhetetlen szomorúságuknak állít emléket. A megrázó életsorsok bemutatásával a film szembesíti a nézőt a háborút követő „cinkos csenddel” és egy másik diktatúra elnyomásával is, amely gyakran megakadályozta az elszenvedett traumák feldolgozását.
A dokumentumfilmet február 4-én 20.30 órakor Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadása (1983 – ’105) című játékfilmje követi. Az Oscar díjra jelölt film a második világháború egy drámai és fájdalmas időszakát mutatja be. Jób, feleségével, Rózával együtt egy kis magyar faluban él. Hét gyermeküket temették mielőtt azok elérték volna a felnőtt kort, így öregségükre utód nélkül maradtak. 1943-ban örökbe fogadják a keresztény származású Lackót. Jób fiaként kezeli a fiút és megtanítja az élet szeretetére, bevezeti őt a zsidó vallás gazdag hagyományaiba. A házaspár örül, hogy a kisfiúban örökösre leltek, ám egy nap elkezdődik a magyar zsidók deportálása… A film erkölcsi mélységein túl széles bepillantást enged a világháború végén szinte teljesen megsemmisült vidéki zsidóság hitvilágába és kulturális gazdagságába.
A fesztivál 2016. február 11 – én csütörtökön 20.30 órakor Petényi Katalin és Kabay Barna Ámos az Apokalipszis festője (2015 – ’55) című dokumentumfilmjével zárul. Ámos Imre (1907-1944) festőművész, akit a művészettörténet gyakran a „magyar Chagallnak” is nevez, drámai életútjával napjaink számára is intő jel. A dokumentumfilm a zsidó származású festő művein, naplóján és archív felvételeken keresztül mutatja be, miként formálta át a történelem ezt a mély hitű, lírai temperamentumú művészt kora prófétájává, aki műveivel tiltakozott a fasizmus embertelensége ellen. A film megeleveníti azokat a békés éveket is, amikor a művész még egy jobb világba vetett hittel és reménnyel festette képeit. Ezekkel a képeivel az 1937-es párizsi világkiállításra készült, ahol Marc Chagallal is találkozott. A világkiállításról hazatérve a polgári származású művész békés, hagyományőrző műveit apokaliptikus művek váltották fel, amelyek hűen ábrázolták akkori lelkiállapotát. Ámos Imre a munkaszolgálatok során sem hagyta abba az alkotást, egészen 1944–ben bekövetkezett deportálásáig rögzítette a háború borzalmait és sokkoló látomásait.
A vetítést megelőzően, 19.30 órakor a Római Magyar Akadémia Galériájában a festőművész azonos című kiállításának megnyitójára kerül sor.
A filmeket magyar nyelven olasz nyelvű feliratokkal vetítik. A vetítésekre a belépés ingyenes. A rendezvény-sorozaton jelen lesz Petényi Katalin és Kabay Barna rendező.
További információ:
Terdik Sebestyén
sebestyen.terdik@bbi.hu
tel.: 06/68896756
mobil.: 349/1685141
GYÖNGYÖSSY IMRE (1930, Pécs – 1994, Budapest) filmrendező, író, költő, dramaturg, és forgatókönyvíró
Gyöngyössy Imre Pannonhalmán, a Bencés Gimnáziumban érettségizett, ahol anyanyelvi szinten megtanult olaszul és ahol első verseit is olasz nyelven írta. Ez volt az egyik oka annak, hogy 1951-ben magyar-olasz szakos hallgatóként letartóztatták és három évre kényszermunkára ítélték. Dolgozott fűrésztelepi betanított munkásként, Tatabányán pedig vájárként. 1954 és 1956 között irodalmi tevékenységet folytatott. 1956 után tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta, ahol 1961-ben kapta meg a diplomáját. Ezután a Hunnia Filmstúdió munkatársa lett. 1969-ben készült el első önálló játékfilmje, a fekete-fehérben forgatott Virágvasárnap. Az 1970-es évek végétől az NSZK-ban élt és dolgozott. Állandó alkotótársával, Kabay Barnával közösen készített dokumentum- és játékfilmjei jelentős nemzetközi sikert arattak. Felesége, Petényi Katalin művészettörténész gyakran filmjeinek a forgatókönyvírója és vágója volt. Az 1972-ben forgatott Meztelen vagy c. műve egyike volt az első magyar filmeknek, amelyek a cigányság problémáival foglalkoztak. Ezzel a filmmel elnyerte az olasz kritika elismerését is, amely a „magyar Pasoliniként” ünnepelte. Jelentős nemzetközi sikert aratott a Jób lázadása (1983) c. filmje, amelyet a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra jelöltek. Gyöngyössy az elkövetkezendő majdnem egy évtizedben főleg a nyugatnémet televízió számára dolgozott. Utolsó játékfilmje, a Halál sekély vízben (1994) kiindulópontja az úgynevezett Elbert-ügy volt: Elbert János műfordítót 1983. március 9-én holtan találták Siófoknál, a Balatonban. A hivatalos közlemény szerint vízbe fulladt, noha a víz ott csupán alig fél méter mély volt. A Halál sekély vízben a kommunista rendszer idején eltűnt és meggyilkolt személyek sorsára kívánta felhívni a figyelmet. Gyöngyössy Imre 1994-ben hunyt el Budapesten.
PETÉNYI KATALIN, író-rendező
1941-ben született Budapesten.
1964-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művészettörténet-magyar szakon. A hatvanas, hetvenes években kiállításokat rendezett, múzeumokat alapított (UNESCO-díjas Kovács Margit Múzeum, Barcsay Emlékház Szentendrén), művészettörténeti könyveket írt: Barcsay Jenő 1976; Ámos Imre 1982. 1971-ben lett a Színház- és Filmművészeti Egyetem művészettörténet tanára. A hetvenes évek közepétől forgatókönyveket írt, a nyolcvanas évektől vágóként és rendezőként dolgozott együtt férjével, Gyöngyössy Imrével és Kabay Barnával, később író-rendezőként készített filmeket a magyar és német televíziós társaságok számára. Olaszországban 1988-ban Cinema per la Pace életmű díjat, 2015-ben Balázs Béla-díjat kapott.
KABAY BARNA producer, rendező
- augusztus 15-én született Budapesten.
Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán kezdte, majd 1973-ban szerzett filmrendezői diplomát a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1972-1976-ig a Magyar Televízió 1976 és 1980 között a MAFILM rendezője. 1975-ben elkészítette a Legenda a nyúlpaprikásról című első önálló mozifilmjét. 1978-tól társrendezőként együtt dolgozott Gyöngyössy Imrével, majd később Petényi Katalinnal. 1974-ben társalapítója volt a Magyar Televízió Kísérleti Stúdiójának, majd 1980-ban a Társulás Stúdiónak, az első magánalapítású független magyar filmstúdiónak. Első producerként készített játékfilmjét, a Jób lázadását melynek társrendezője is volt a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölték 1983-ban. Producerként és rendezőként számos játékfilmet, ifjúsági filmet és sorozatot készített a legnagyobb európai televíziós társaságok és alapítványok közreműködésével. Koprodukciós partnerei voltak többek között: Eurimages, a brüsszeli Média Program EU, Film Fernseh Fonds Bayern (Bajor Filmalapítvány), NMHH, MTVA, Duna TV, ZDF, WDR, BR, MDR, Carlton UK, ITV és mások. Németországban 1978-ban a Grimme-díj arany fokozatával, 2015-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki.