Szerző: Tóth Judit Nikoletta
Ebben az évadban éri el a 138. előadását a Pesti Magyar Színház műsorán a 2008. november 22-én debütáló egyfelvonásos darab a Házasságon innen, házasságon túl. A Háy János által írt színdarab, a szerző elsőként tíz évvel ezelőtt megjelent Házasságon innen és túl című novelláskötete szereplői és történetei mentén Pinczés István rendezésében kerekedik át egy egész estés, több szempont- és szereplőközpontú kapcsolati drámává.
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl, Pesti Magyar Színház – Fotó: Zsigmond László (forrás: Pesti Magyar Színház)
A bő másfél órás, kis térben játszott, egyfelvonásos darab mind egyéni mind közösségi szinten tükröt tart elénk, vagy legalábbis megpróbálja kiélesíteni azt az általunk önvédelmi reflexből elhomályosított képet, mely által mintegy látleletet készít napjaink párkapcsolati kiszámíthatóságáról. A szerző olyan karaktertípusokat, élethelyzeteket – és ezáltal kifutási és rossz értelemben vett megoldási lehetőségeket – villant meg, amelyek által nézőként is önmagunkra, esetleg közvetlen környezetünkre ismerhetünk.
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl, Pesti Magyar Színház – Fotó: Zsigmond László (forrás: Pesti Magyar Színház)
A szereplők társadalmi és nemi szerepeiknek megfelelve olyan életkorba ért emberek, akik még magyar viszonylatokban is azt hihetik, lehet új, tiszta lappal indítani vagy felelősségmentesen felfrissíteni életük párkapcsolati részét. Olyan lavírozó nők és férfiak, akik életében a családi állapot mint státusz jellemzően szorosan összefonódik egy bizonyos gazdasági stabilitással, akik ha „beledöglenek” sem engednek a sorsnak vagy letisztult érzelmeiknek beleszólni az elképzeléseik szerint felépítendő életükbe.
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl, Pesti Magyar Színház – Fotó: Zsigmond László (forrás: Pesti Magyar Színház)
Nézői hozzáállásunktól függően lehet furcsállni vagy nem furcsállni, de ezek az emberek rutinszerű és megszokásokra épülő létezésükben – függetlenül attól, hogy baráti vagy rokoni viszonyban állnak-e egymással – szinte kivétel nélkül tárgyi, világi dolgokon keresztül ragaszkodnak egymáshoz. De jelenthet-e a szerelem, a szeretet bármi olyat, amit önmagunknak ne tudnánk megteremteni?
viii-majorbeli-geptalalkozo-a-keszthelyi-georgikon-majormuzeumban-2013-julius-27
A több élethelyzeten átívelő, logikailag összekapcsolt, a 13 főszereplő által kerek egésszé összeállt történtet érintettjeinek otthonában, karrierjében és jól strukturált, megfelelő időszakokra kikalkulált életében mintha a szerelem is külön életszakaszokra oszlana: megszületik, felnő, majd betegeskedni kezd… A néző/olvasó leginkább szerelmük halálközeli állapotában vagy akkor pillanthat be a sorsukba, mikor túlzott elvárásaik miatt az még meg sem találta őket.
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl, Pesti Magyar Színház – Fotó: Zsigmond László (forrás: Pesti Magyar Színház)
A nagyszerű és testközeli színészi munka és játék, a Háy Jánostól megszokott kifinomult, mégis éles humorral megjátszott helyzetek és az intim közelségű szituációk ellenére is a dráma a színpadon csak elkezdődik, de alapvetően a nézői lelkekben játszódik le leginkább. Mert ugyan kivétel nélkül sírva nevetünk, de függetlenül attól, hogy egy az egyben vagy részleteiben ismerünk-e önmagunkra a szereplők karakterei által, a szerző kegyetlenül be tud találni. Jól felismeri, meglátja, és mértani pontossággal visszaadja azokat az alapkonfliktusokat és karaktereket, amelyek függetlenül életkorunktól, nemünktől, de még a párkapcsolati helyzetünktől is a legjobban jellemeznek minket is. Az író szándéka alapvetően nem a párkapcsolati definíciók, elkerülendő buktatók vagy megoldások, hanem a szemléletmódbeli változás felkínálása. A színdarab sem egészében, sem a felvillantott, mégis kidolgozott karaktereken keresztül nem minősít, nem véleményez, nem kategorizál, csak szembesíteni szeretne azzal, hogy hozzáállásunkon kellene változtatni. A házasságdráma a sorsok előzményeinek, kapcsolatuk indulásának ismeretlensége ellenére is felvetheti azt a nézői kérdést, hogy miként lehet távolodni attól a személytől, akihez annak idején meg sem érkeztünk igazán?
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl, Pesti Magyar Színház – Fotó: Zsigmond László (forrás: Pesti Magyar Színház)
Ha a legtöbb házasság nem is – de, hogy rettenetesen rossz humorral éljek – ez a rólu(n)k szóló darab bizony túljutott a kritikus hetedik színházi évadon. Aktualitását fokozza, hogy az éppen tíz évvel ezelőtt megjelent novelláskötet pár hónappal ezelőtt Háy János szándékának megfelelően új, tágított, immár végleges változatában is elérhető. A kilenc novellával és egy drámával, az eredeti novellák változatlan közlésével kiadott, tudatosan véglegesnek nevezett kiadásban a szerző a korábban megírt részekhez nem nyúlt, mint ahogy mi magunk sem írhatjuk át a múltunkat, korábbi önmagunkat a jelen tudásunk alapján. De életünk végleges változatának eljöveteléig, annak megélhető folyamatában ne is adjuk esélyt a „mint aki már elment, holott itt volt még a teste” állapotának.
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl, Pesti Magyar Színház – Fotó: Zsigmond László (forrás: Pesti Magyar Színház)
A darab a Pesti Magyar Színház Sinkovits Színpadán Balsai Móni, Benkő Nóra, Bede-Fazekas Szabolcs, Csernus Mariann, Dániel Vali, Frank Ágnes, Fillár István, Kálid Artúr, Rancsó Dezső, Ruttkay Laura, Soltész Bözse, Tóth Éva és Tóth Sándor főszereplésével látható.
Háy János: Házasságon innen, házasságon túl – Pesti Magyar Színház – 2016. február 16., február 19.
*A címben is szereplő idézet a darab szövegkönyvének utolsó, 15. jelentéből az Öreg néni monológjából származik.
Fotók: Zsigmond László/Forrás: Pesti Magyar Színház
Háy János: Házasságon innen és túl – Tágított kiadás, Európa Könyvkiadó, 2015