Szerző: Ványi Viktória
A Hosszúlépés kreatív csapata hidat képez múlt és jelen között. Szolgáltatásaik révén lehet csapatot építeni, sétát ajándékozni, gasztro séta keretében menni és enni, de mindenképpen ámulni és bámulni a megelevenedő köveket, vagy éppen azok hűlt helyét.
A palettán szereplő 18 tematikus séta közül a címben is feltüntetett Talpig feketében sétára kértünk bebocsátást, mondanom sem kell, ez is a történelmi gasztro séta, kóstolóval kategóriába tartozik. „Budapestet az előző századfordulón Kosztolányi Dezső “kávévárosnak” nevezte.” – szólt a beharangozó, és egy derűs, esőmentes vasárnap Saly Noémi várostörténésszel találkozhatott kicsiny csapatunk, aki mellett ezt a mondatot két óra alatt bizonyítottnak is tekinthettük.
Indulás – Csarnok tér
Kezdő állomásunk a Vásárcsarnok melletti tér volt, ahol az indulás előtti várakozás alatt élvezettel tekinthettük meg egy szerencsés egybeesés folytán pont ott gyakorló labdazsonglőr mutatványait.
Kávéházak már a török megszállás alatt létesültek Pesten, de ide magyarok nem jártak, köztük a borkultúra volt közkedvelt. A fekete leves negatív annotációin túl, a magyar gasztronómiában is ismerték ezt a szóösszetételt csak éppen teljesen mást, egy véres levest jelentett, így igencsak meglepődtek a kávéscsészékben érkező ital láttán.
A hódoltság után fiataljaink külföldi tanulmányútjaik alatt ismerkedtek meg a kávéházak derűs világával, mint korabeli fő találkozási helyekkel. Magyarországra visszatérve az ő keresletük indukálta a tanács által magas profit miatt előbb szűkkeblűen osztott kávéháznyitási engedélyeket, majd 1860-ban, a korlátozást eltörlő törvény után nagyságrendileg hatszorosára emelkedett a számuk.
Tájolásukat tekintve kezdetben fogadókhoz kapcsolódva, piacterek mellett fordultak elő. Egy 1914 körüli tudósításból azt is megtudhatjuk, hogy hogyan folyt az élet a régi Csarnok Kávéházban. A sarokban például a csirkések ültek, mert onnan ráláttak a csarnokra, ha az élőjószággal valami baj történt az azokat őrzők rögtön átinthettek a kereskedőknek. Halkereskedőkkel csak hajnali 5-kor, munkakezdés előtt lehetett itt találkozni, mert később halszagú köténnyel nem szívesen látták volna őket.
Az újonnan épített kávéházak L alakúak voltak, egyik felében újságolvasási, beszélgetési lehetőséget biztosítva, míg a másik részén a kávézók akkoriban elengedhetetlen tartozékát, minimum két biliárdasztalt állítottak fel.
A városkapuk, mint a szív ki- és belépő verő- és visszerei biztosították a város lüktetését.
A legfontosabb a Váci kapu volt, ahol Bécsből és Pozsonyból érkező utasok és áruk léptek be a városba, aztán következett a Hatvani kapu, az északról érkező textilek nyomvonala, majd a Belgrádi kapu, a balkáni gyarmatárú beléptető rendszere, és végül az alföldi marha terelésére szolgáló Kecskeméti kapu.
Az egykori Két Oroszlán fogadó épülete
A képen is látható Két Oroszlán fogadó épülete ma a Kálvin tér 9. alatt található. Az egykor lakóházként funkcionáló épület a kolerajárvány alatt kórház lett, amibe aztán nem akartak visszaköltözni a lakók, így pár év múlva fogadóvá alakították. Kertjében található az egykor a tér közepén elhelyezett szoborcsoport egyik alakja Száva, Danubius lánya.
Az egykori Két Oroszlán fogadó kertje, Száva szobra
A Két Pisztoly fogadó helyét ma irodaház vette át. Nevét az a tapasztalat szülte, hogy ennél kevesebb fegyverzettel nem volt tanácsos oda belépni. A hajdúk törzshelyének számító épület a nagy árvizet vastag falainak köszönhetően túlélte ugyan, de az ennek következtében megemelt utcaszint mellett fokozatosan elsikkadt, majd lebontották.
Megtudhattuk, hogy a Hotel Mercure helyén egykor az Ybl Miklós által tervezett, Bátori-kávéház állt, ahol nem más cseperedett, mint a Bátori kávésának kislánya, akit később csak úgy ismerünk, mint Bajor Gizi.
A hajdúk közkedvelt törzshelyéről már esett szó, de szinte minden foglalkozáshoz köthetünk egy kávézót.
Múzeum Kávéház
„Tudós kávéháznak” számított például, a ma is működő Múzeum Kávéház. Az egyetemi campus és a Nemzeti Múzeum tövében megbúvó találkozási hely igazi kuriózum. Réthy László, az éremtani szaktekintély Lőwy Árpád álnéven írt trágár verseit szavalta a hallgatóság nem kis derültségére, ugyanitt a kor legfrissebb kutatási eredményeit osztották meg egymással különböző szakterületek tudósai az úgynevezett Kis Akadémia keretében.
Hoser Viktor órája
Felfedeztünk egy több, mint 100 éves órát a Múzeum körúton, amit Hoser Viktor Apród utcai órásmester készített és ma is pontosan jár, valamint megtaláltuk az egykori Zrínyi szakaszhatár lóvasút állomását és a kor graffitijeit a mai ELTE BTK oldalába vésve, amik mellett biztosan mindnyájan elhaladtunk már.
Centrál Kávéház
Centrál Kávéház
A séta végén a Centrál Kávéházba tértünk be egy kávéra, a ma is megelevenedő Ady, Kosztolányi és még sorolhatnánk milyen illusztris társaság körébe…
Ha az ember rákap az ízére, már keresi is a következő alkalmat az időutazásra, amihez még időgép sem kell, csak réteges öltözet és egy pár kényelmes cipő.
Centrál Kéváház
