Kalmár Tibor Sztárok az éjszakában című könyvének bemutatója 2015. október 20-án, kedden, 15.00 órakor a Fészek Művészklubban (1073 Budapest, Kertész u. 36.).
A könyvbemutatót megnyitja Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, a könyvet ismerteti Bóta Gábor színikritikus. Moderátor: Csonka András.
A bemutatón a könyvben megszólítottak közül többek között ott lesz: Ambrus Kyri, Aradszky László, Bakacsi Béla, Bodrogi Gyula, Felföldi Anikó, Forgács Gábor, Galambos Erzsi, Géczy Dorottya, Háfra Mariska, Heller Tamás, Karda Beáta, Koós János, Korda György, Kovács Kati, Körmendi Vilmos, Lehoczky Zsuzsa, Lorán Lenke, Mátrai Zsuzsa, Medveczky Ilona, Oszwald Marika, Poór Péter, Sas József, Szulák Andrea, Tabányi Mihály, Tátrai Mariann, Ungár Anikó, Ungár István
Közülük néhányan egykori éjszakai szereplésük érdekes epizódjait osztják meg a hallgatósággal.
Videóról megidézzük az elhunyt legendás énekeseket.
A könyvbemutató végén örökzöld slágereket hallhatunk Farkas Gábor Gabriel előadásában.
Kalmár Tibor – Sztárok az éjszakában
Látta-e már Budapestet éjjel? – énekeltük egykor a slágert, amely Zerkovitz Béla szerzeménye. Kalmár Tibor könyvében különleges éjszakai sétára és egyben időutazásra hívja az Olvasót Budapesten, mely a második világháború és a napjaink közti időszakot öleli fel. A csatangolás során bejárjuk Pest belső kerületeit, kimegyünk a Margitszigetre, átmegyünk Budára, elbarangolunk a Rózsadombig, majd felmegyünk a Várba és a Gellérthegyre, hogy felkeressük az egykori szórakozóhelyeket. A kötetben megismerkedhetünk az EMKE, az Éden Bár, a Moulin Rouge, a Hajnal Bár és a Béke Kupola sztárjaival, éjszakai életével, de ellátogatunk a Casanova Bárba, a Kaméleonba, a Lánchíd Eszpresszóba – és még sorolhatnánk.
Kalauzunk írásában az egykori kitűnő művészeket mutatja be, akik szereplésükkel a bárok műsorait fémjelezték. A teljesség igénye nélkül: Alfonzó, Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Kiss Manyi, Komlós Juci, Mezey Mária, Rátonyi Róbert. S a későbbi korosztályból: Bodrogi Gyula, Hofi Géza, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Medveczky Ilona, a „három K” (Kazal–Kabos–Kibédi), Csala Zsuzsa, Lorán Lenke, Cserháti Zsuzsa, Harangozó Teri, Koós János, Korda György, Kovács Erzsi, Kovács Kati, Kovács Zsuzsa, Máté Péter, Payer András. Nem beszélve a nemzetközileg is jegyzett zenekarokról, mint például a Holéczy, Fóti, Filu, Martini, Ungár és Chappy együttesei. Aztán a csodálatos szólista muzsikusok: Beamter Bubi, Tabányi Mihály, Solymossy Lulu, Turán László, Zsoldos Imre és Cziffra György.
Kalmár Tibor gyermekszínészként kezdte pályafutását Lakner Bácsi Gyermekszínházában, majd szerepelt a Valahol Európában című filmben. 1954-ben végzett a Színművészeti Főiskola rendezői szakán. A Nemzeti Színház több produkciójában segédkezett Gellért Endre és Marton Endre mellett, majd előbb az Állami Déryné Színházhoz, 1960-ban pedig a Vidám Színpadhoz szerződött.
A Vidám Színpadon olyan produkciók fűződnek nevéhez, mint a Férjvadász Mezey Máriával, a Lovagias ügy Bilicsi Tivadarral, a Leszállás Párizsban Kabos Lászlóval és Csala Zsuzsával, a Család ellen nincs orvosság Gálvölgyi Jánossal, a Good bye, Charlie Hernádi Judittal és Sztankay Istvánnal, valamint a Vidám Színpad ötvenedik évfordulójára készült Ezt is túléltük című kabaré Agárdy Gáborral és Bodrogi Gyulával. SZÚR-ok, Forradalmi Ifjúsági Napok, ORI-műsorok kapcsolódnak a nevéhez. Ötven éven keresztül rendezett a Magyar Televíziónak: közel kétszáz, egész estét betöltő műsort készített (Nemcsak a húszéveseké a világ, Slágertévé, Szilveszteri Színházi-buli). 1990–1994 között a Pesti Vicc című szatirikus hetilap főszerkesztője volt.
Könyvei: Kulisszatitkok, Sztárok és kutyák, Volt egyszer egy kabaré, A nagy nevettetők, Legendás komédiások, A humor háza – A Fészek Művészklub nagy mesélői.
Részlet a könyvből
Azt hiszem, nincs fővárosunkban olyan szórakozóhely, ahol Koós ne lépett volna fel. Egyszer végigtaxizott a belvárosban feleségével, és mutatta azokat a helyeket, ahol fellépett: EMKE, Corvin, Marika, Debrecen étterem, Astoria, Jereván, Anna, Pipacs, Moszkva kert, Moulin Rouge és természetesen a Béke. Koós emlékezetében a kellemes környezet, a hálás közönség, a kedves főnök és kollégák mellett kiemelkedő helyet foglal el a Béke szakácsának rántott borjúláb költeménye. Miután János a Béke kupolában végzett, lement a bárba, ahol szintén fellépett, mivel ott éjfélkor kezdődött a műsor, de útja a konyhán keresztül vezetett, és hat hónapon keresztül minden áldott nap éjféltájban megrendelte kedvenc ételét. Amikor a séf messziről meglátta, már szólt a szakácsoknak: „Itt van a hülye borjúlábas.” Annyira elhíresült ettől az ételtől, hogy egyik születésnapján, késő este csöngettek a kapujában. János köpenyt vett és kisietett. A tévések álltak ott kamerával, hogy ajándékot adjanak át. Egy pincér is velük volt, aki levette a fedőt a tálról, és megjelent a rántott borjúláb. János ott az utcán bekebelezte. (Kossuth Kiadó)