B. Török Fruzsina: (Móricz Zsigmond művei alapján): Jelenetek 2 házasságból
– két egyfelvonásos komédia –
Az asszony beleszól
– habkönnyű krimi-komédia a ’30-as évekből –
Imre, a bűnügyi újságíró és felesége Ilonka nehéz korban kötik össze életüket. Az 1930-as évek derekán járunk, a gazdasági világválság legnehezebb éveiben, mikor mindennapos az éhezés, nagy a munkanélküliség. Az ifjú házasok ilyen körülmények között élnek és küzdenek álmaikért. A férjnek biztos receptje van a túlélésre: hivatásának szeretete, az örök optimizmus és a hit, egy nagy adag csibészséggel fűszerezve. Az örökösen aggódó feleség imádata csak hab a tortán.Mit tehet egy fiatal házaspár, aki gyerekre és boldogulásra vágyik? Hisz és cselekszik. Móricz, tőle meglepően könnyed és sziporkázó humorral nyúl hősei életéhez és ahhoz a korhoz, amelynek pénzügyi és értékválsága napjainkban kísértetiesen visszaköszön. Mi lehet egy ilyen nehéz időben a boldogulás kulcsa? A szeretet, a humor és egy nagy adag zsiványság…
Rab oroszlán
– keserédes tragikomédia –
Vágrándy Aladár tanácsos és neje keserédes története Móricz Zsigmond talán egyik legérzékenyebb problémafelvetése. Több mint húszévnyi szerelem és egymásra épített élet után Aladár egy nap különös hangulatban érkezik haza hivatalából szokásos ebédjére, nem is sejtve, hogy zavartságának okát felesége, Juluka már minden porcikájában érzi. A mindennaposnak induló ebéd hamarosan közös életük fordulópontja lesz. Az elvágyódó férfi és a mindenét férjére építő, ragaszkodó asszony örökérvényű harca. Harc az évekkel, a vágyakkal, harc egymásért és egymás ellen, önmagukért és az élhető életért – a bűnt és az ártatlanságot elválasztó vékony mezsgyén egyensúlyozva.
Vágrándyék történetében Móricz különös őszinteséggel vall Jankával való házassága pokláról, melynek 1925-ben az asszony öngyilkossága vetett véget. Közel egy évtizeddel Janka halála után született mag a Rab oroszlán, melyben tagadhatatlan a Juluka és Janka alakja közti félreérthetetlen azonosság. Életművében először veti fel, mi lett volna, ha Janka másképp dönt és folytathatják életüket, együtt… Az életet, ami együtt sokszor kibírhatatlanul nehéz és gyötrelmes, amire sokszor nincs megoldás.
A Rab oroszlánban különösen erősen van jelen Janka hatása. Azok a démoni impulzusok, amiket Jankától kapott, és amik elől menekült ugyan, de mégis ezek tették őt nagy íróvá, s ezek hiányával küzdött élete végéig.
B. Török Fruzsina 2011 nyarán mert hozzányúlni Móricz Zsigmond legbelsőbb, legfájdalmasabb, az egész életére kiható történetének – a „Napló 24-25 ” kötet oldalain megjelent „gyónásához”. A ’Napló-Szilánkok’, a megromlott házasság végnapjainak drámája pereg előttünk, a bizony sokak által megélt, vagy csak közelítő konfliktushalmaz. A „heroikus harcot szeretteivel és önmagával – a szerelemért és a végtelen munkáért”, az élet szilánkjainak bemutatására alkalmasabb színészt, embert nem találhatott volna, mint Koltai Róbertet. Egy új műfajt alkottak együtt, és a műfaj egy új Koltai Róbertet teremtett.
Szereplők:
Vágrándy Aladár – Koltai Róbert
Juluka – Bálint Éva
Imre – Kálmánchelyi Zoltán
Ilonka – Varga Dóra
Dramaturg: B. Török Fruzsina
Látványtervező: Szlávik István
Kellékes: Nagy Kornél
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő/Rendezőasszisztens: Egervári György
Rendező: Koltai Róbert
Bemutató: 2015. október 9. 19 óra, Weöres Sándor Színház, Márkus Emília terem
Forrás: Weöres Sándor Színház
