Szerző: Gősi Gabriella
„Szeressük egymást gyerekek…” és ”Az légy, aki vagy és érezd jól magad” – ezeket az egyszerű életfilozófiákat hirdeti – bár nem közhelyesen – az Alföldi Róbert rendezésében színpadra került musical, mely a Szegedi Nemzeti Színházban tartotta a 74. és 75. jubileumi előadását szeptember 6-án.
Az Őrült Nők Ketrece – Tóth Mihály, Szerémy Dániel, Horányi András, Szelle Marcell, Hegyi Dávid,
Dobrányi Máté, Kerekes Kristóf, Bankó Bence – (2015. szeptember 6., Szegedi Nemzeti
Színház) Fotó © Dávid Albert Dániel / Kultúrbrigád
A szegedi MASZK Egyesület szervezésének köszönhetően a budapesti Átrium Film-Színház és a Kultúrbrigád két előadás erejéig hozta Szegedre az Őrült Nők Ketrecét.
„Az Őrült Nők Ketrece olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy aki éppen lenni akar.” És valóban. Szól az ön- és mások, a másság elfogadásáról, a társadalmi, politikai elnyomásról, erőszakról, a családi kapcsolatokról, a szeretetről, szerelemről.
Az Őrült Nők Ketrece – Hevér Gábor – (2015. szeptember 6., Szegedi Nemzeti Színház) Fotó © Dávid Albert Dániel / Kultúrbrigád
Már az első pillanatban szemünk elé tárul a Ketrec, a varieték, kabarék és meleg mulatók világa: felreppennek a Madárkák a nézőtér felől, felgyúlnak a fények, Georges (Hevér Gábor) kezébe kapja a mikrofont és elkezdődik a show. A nézőtér eggyé válik a Ketrec közönségével. Az előadás alatt végig interaktív kapcsolatban vagyunk a fellépőkkel, már csak a füstfelhő hiányzik a kerek asztalokkal és egy pohár brandy a kézből.
Színes kosztümök, tollak és csillogás, de a nevetés és olcsó poénok mögött fájdalmak, féltékenység húzódik és drámák zajlanak a Ketrecen belül és azon kívül is.
Az Őrült Nők Ketrece – Stohl András, Hevér Gábor – (Szegedi Nemzeti Színház, 2015. szeptember 6.) Fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád
Albint azaz Zazát, a klub primadonnáját alakító Stohl András frenetikus színészi alakítást nyújt nőként, talán életének legjobb alakítását. Olyan felszabadultsággal és átlényegüléssel játszik, mintha a darab 3 órájában nem András, hanem Andrea lenne, mindezt a lehető legnagyobb természetességgel. Zaza jobb kezét, társalkodónőjét és szobalányát egy személyben alakító Jacobot Józan László játssza, aki egyszerre humoros és zavarba ejtő kis lenge öltözékéhez igazodva kiemelkedően feltűnő alakítást nyújt.
Az Őrült Nők Ketrece – Józan László, Hevér Gábor, Fehér Balázs Benő – (Szegedi Nemzeti Színház,
2015. szeptember 6.) Fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád
A dráma akkor bontakozik ki, amikor George és Albin fia, Jean-Michel (Fehér Balázs Benő) bejelenti: egy elvetemült képviselő lányát, Anne-t (Csobot Adél) veszi feleségül, a konzervatív szülők pedig hivatalosak egy vacsorára. A rendkívül vendégszerető, nagyszájú, szabad szellemű és butuska Jacqueline (Parti Nóra) hírverést remélve, meghívja a parádés társaságot éttermébe. A vacsora alatt Albin természetesen a gondoskodó anya és feleség szerepét tölti be, amit nem kell megjátszania, csupán egyetlen szempontból kell lehullania az álarcnak, mégpedig, hogy az örömanya valójában férfi. A Mihályfi Balázs alakította képviselő úr teljes profizmussal hozza a „másik oldalt”, aki egy személyben testesíti meg a teljes emberi és társadalmi elutasítást és diktatúrát a homoszexualitással szemben, míg végül saját csapdájába esik.
Az Őrült Nők Ketrece – Parti Nóra, Fehér Balázs Benő, Hullan Zsuzsa – (Szegedi Nemzeti Színház,
2015. szeptember 6.) Fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád
Alföldi mindvégig nyíltan üzenni akar. A párbeszédek leplezetlenül teletűzdeltek aktuális politikai, társadalmi problémákkal. Hogy mi magyarok, civilek és politikusak hogyan állnak a meleg kérdéshez: kokárdaszínű habos kosztümben parádézó primadonna, Brahms Magyar táncára röpködő Madárkák, majd éles váltással drámai kérdést feszegetve pedig a néma csönd és szemkontaktus a közönséggel – jelezve, hogy mi magyarok szeretünk kérkedni magyarságunkkal, hangsúlyozni nemzeti összetartozásunkat, amiből a „másokat”, az idegeneket igyekszünk kitaszítani, ha kell, a halálba.
Talán nem véletlen, hogy éppen egy Brightonban élő magyar úriember mellett foglaltam helyet, akivel elbeszélgettünk a témáról, hogy ott, Londontól 50 km-re számos igazi Őrült Nők Ketrece van és a lakosság nagy része „gay”, és az évente rendezett Brighton Pride-on a polgármester is kötelezően felvonul a melegekkel, kifejezve ezzel a politikai támogatást és az elfogadást.
Magyarország sajnos nem tart még itt, de remélhetőleg a küszöbön áll, amit ez a fantasztikus musical és álló vastapsot kapó szereplőgárda is elősegít, szerte az országban.
Fotók forrása: Kultúrbrigád
***
Jean Poiret 1973-as azonos című színdarabjából készült a La cage aux folles / Il vizietto (Őrült Nők Ketrece) 1978-ban bemutatott színes, francia–olasz filmvígjáték, ami Edouard Molinaro alkotása.
Az eredeti film amerikai remake-je 1996-ban készült el Madárfészek címmel Mike Nichols rendezésében. Magyarországon az Őrült nők ketrece volt az első olyan film a mozik műsorán, amelyben a homoszexualitás – vígjátéki megközelítésben ugyan – központi motívumnak számított.