Szerző: Szatmári Réka
Amíg csacska lányok feministaellenes szövegekkel pózolnak, addig a színház világában gyakran beleütközünk, ha nem is explicite feminista, de mindenképpen genderérzékeny darabokba. Egy nő élete – egy élet, amiben szinte mindig vesztes helyzetek vannak. Már az első jelenetben megsajnálja őt az ember: egy gyerek, aki fél a sötétben, aki még egy mesét akar, még egy kis fényt, még egy kis emberi melegséget. A gyerek felnő, és az élet tovább sodorja őt, tinédzserként egy drogtanyán heten mennek rajta végig, a szerelme szülei kioktatják és megalázzák őt, fogyatékossággal élő gyermeke születik, akit elvesznek tőle, intézetbe teszik, közben felfelé ível karrierje: egyre elismertebb festőnő lesz. De a galerista is csak akkor állítja ki a képeit, ha kikezdhet vele, viszontagságos szerelmek jönnek s mennek, kiveszik a méhét, így már gyermeke sem lehet: a nőt sosem látjuk boldognak. Talán csak pár pillanatra: általában csak ennyi adatik meg a boldogságból mindenkinek.
Táp Színház: Babahajó – Fotó: Drucker Dávid (forrás: Trafó Kortárs Művészetek Háza)
A mű címéül szolgáló „babahajót” gyerekkorában készítette neki édesapja, arra szolgált, hogy minden évben elhajózzon vele egy játéka. Ahogy gyerekkorában a játékait elveszítette, a színdarab jelenetéről jelenetére veszít el egy darabot az életéből: a szüzességét, a büszkeségét, a méltóságát. Hogy a végén már csak egy megkeseredett, alkoholista, kiégett művésznőt lássunk, akihez fiatal rajongók esnek be, mint a boszorkányhoz Jancsi és Juliska.
Táp Színház: Babahajó – Fotó: Drucker Dávid (forrás: Trafó Kortárs Művészetek Háza)
A Trafó Kortárs Művészetek Házában szeptember 10-én bemutatott Babahajó című darabot a kortárs szerb irodalom új hangja, Milena Marković írta, aki már több filmben – így a hazánkban is vetített Egy szép, szép világban – megmutatta tehetségét. Kivételes figyelmet érdemel a főszereplő, Gera Marina alakítása és fáradhatatlansága. A majd háromórás, szünet nélküli darab minden színjében játszik – ennyi időt végigülni is fáradságos –, méghozzá remekül és kikezdhetetlenül. Nem mehetünk el szó nélkül az előadásban alkalmazott egészen különleges fény- és hangeffektek mellett sem.
Táp Színház: Babahajó – Fotó: Drucker Dávid (forrás: Trafó Kortárs Művészetek Háza)