Szerző: Tóth Ditta
Mennyivel másabb lenne a világ, ha minden kiadói szerkesztőségbe érkezett kézirat átnézésére lenne elég idő, az esetlegesen felmerülő hibák kijavításra kerülnének és egyetlen értékesnek tűnő szöveg sem veszne el a fiókok mélyén, ismeretlenül.
Szabó Tibor Benjámin főszerkesztő (Athenaeum Kiadó) Gyöngyhalász szerzőválogató piknik- Fotó: Vaskó Tamás
Mennyivel másabb lenne a világ, ha az írójelöltek időnként lehetőségeket kapnának arra, hogy szakmai közegben beszéljenek a műveikről, az alkotói tevékenységükbe építhetnék az azonnali visszajelzéseket, gyakorlati útmutatásokat és a sorstársaik tapasztalatait.
Egy másik világban talán a megfelelő írói attitűd kinevelésével több tudatosabb szerző, kevesebb (akár befogadói oldalon is megjelenő) frusztráló élmény, több olvasó, kevesebb olvasatlan könyv létezne.
szem-fesztival-2016-3-nap-fotok-galos-mihaly-samu
A kortárs szórakoztató irodalomra és ismeretterjesztő művekre szakosodott Athenaeum Kiadó gondolt egy merészet, elképzelte ezt a másik világot, ezért szerzői pályázatot hirdetett, majd a beérkező művek létrehozóinak alkalmat adott arra, hogy a kiadó szakemberei előtt személyesen is bemutathassák a megjelenésre szánt írásukat. Az eseményre a gödi Ilka Csárdában gyűltek össze a jelentkezők augusztus 28-án. 25-en érkeztek az ország különböző helyeiről azzal a reménnyel, hogy az ő kéziratuk lesz az, amelyik jövő év tavaszán megjelenhet majd.
Az író ember különleges teljesítményre képes, mert „élettelenből élőt hoz létre”, „nyelvi elemekből emberi sorsokat épít fel”. Általa „a szervetlenből szerves lesz és erre rajta kívül csak a növények képesek”. Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője ezekkel az alkotói öntudatot megtámogató gondolatokkal indította el a szerzőválogató pikniket. Hasznos tanácsokat adott más kiadóknál való jelentkezésekhez, külön kitérve a szinopszisok tartalmára, formai követelményeire. Elmesélte, hogy mi történik a befogadás után a kézirattal, milyen szerkesztői folyamatokon megy keresztül, amíg könyv lesz belőle és milyen az ezekhez megkívánt írói viszonyulás.
Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró, Kónya Orsolya szerkesztő, Peiker Éva szerkesztő, Gyöngyhalász szerzőválogató piknik – Fotó: Vaskó Tamás
A jelöltek 5 percet kaptak a regényeik prezentálására, névsorrendben jöttek ki a zsűri elé. Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró, Kónya Orsolya szerkesztő, Peiker Éva szerkesztő és Szabó Tibor Benjámin főszerkesztő értékelték a pályaműveket, kiemelve a szövegek erősségeit és gyengeségeit. A megírt témák és műfajok között szerepeltek ifjúsági regények, családtörténetek, úti beszámolókba ágyazott lélektani fejlődések, katonai vagy céges bosszútörténetek, misztikus thriller, sok fantasy, kasztrendszeres disztópia, klónozós sci-fi. Meglepő volt tapasztalni, hogy a szerzők nagy részének van már írói álneve, esetleg több kötete, vagy a hozott anyagát egy trilógia első részeként látja, de már a folytatásokra is megvan az ötlete. Többen olvasótáborral is számoló rendszeres blogolók, és üdítően magabiztos tudatossággal álltak ki a történeteikkel, amiket nem csak alkotásként, hanem olvasói piacra szánt termékként is kezeltek. A prezentációk között Szabó Tibor Benjámin egy-egy szellemes irodalmi analógiával, vagy anekdotával igyekezett oldani a bemutatkozók feszültségét.
Gyöngyhalász szerzőválogató piknik – Fotó: Vaskó Tamás
A következő szekcióra a közös ebéd után került sor, és az előre tervezett három szerzőjelölt helyett végül négyet kértek fel arra, hogy kicsit bővebben beszéljenek a kézirataikról. Szőcs Henriette, nem csak a Librariuson már ismert Szexturista című blogregényének felolvasott fragmentumaival, hanem annak látogatói olvasottságát érintő számadataival is izgalmat váltott ki. Vakulya Norbert többkötetes fantasy szerző ezúttal az anti-kincsvadász, Vízfüttyő Loson szövevényes történetét részletezte. Jandácsik Pál, a Magyarországon még nem gyakori műfajban, a furry-ben alkot. Regényét az antropomorfizált állathősök, egybecsúszott dimenziók, erotika, és az erőszak realisztikus ábrázolása jellemzi, de erős benne a filozófiai antropológiai vonal és a társadalmi felelősségvállalás problémája is. Dr. Tímár Krisztina kéziratának sajátossága a jól felépített konstrukció és nyelvi stabilitás. Egy kulturálisan kevert, több rétegű, intelligens beavatási regényről van szó, amely, etimológiai, földrajzi, néprajzi, művészettörténeti tudást ötvöz fikciós elemekkel.
Négy különböző személyiség munkája, nyelvi jelekből létrehozott négy különböző világ. Élettelenből élő, szervetlenből szerves jött létre, pont mint a növényeknél.
A kiadó végül döntött: Szőcs Henriette, Vakulya Norbert és Dr. Tímár Krisztina alkotásait jelentetik meg, Jandácsik Pál pedig segítséget kap a kiadótól a kéziratának átdolgozására. A szerzőválogató piknik megszervezése kiváló kezdeményezés volt, jó hangulatban, egymásra nyitottan, magabiztos szakmai közegben zajlott. Bízom benne, hogy más műfajú könyvek kiadói is nyújtanak hasonló lehetőséget az írni vágyóknak.