Rajzoló úr rajzol, avagy Borúra derűs irodalom – Sajdik Ferenc kiállítása, Cultiris Galéria

Szerző: Lanczinger Mátyás
Fotók: Korhut Lili

Az Örkény István könyvesboltban szép számmal gyűltek össze a látogatók, rajongóknak tehát nincs híján Sajdik Ferenc, aki 80-on túl is simán letagadhatna 20-30 évet. Egy fiatalos, örökké mosolygós ember, aki legalább annyira kedvesnek tűnik, mint a figurái. Egység van hát, külső-belső alkotói harmónia, méghozzá régóta tartó, generációk nőttek fel a könyveken, rajzfilmeken, melyek a rajzain alapultak (gondoljunk csak a Ho-ho-ho-horgászra vagy Pom Pomra). Viszont szűkszavú nagyon, beszéljenek helyette inkább a képek! Annyit megtudunk, hogy neki most is inkább dolgozni volna kedve, vár a megrendelő… A munka számára különben is csak öröm, hiszen azt csinálhatja, amit a legjobban szeret, még a nehezebb alkotói kihívásokkal is derűvel néz szembe.

05

Maga a galéria az emeleten található: a kiállítási anyag – melynek nagy részét még sehol nem állították ki –  is minden ízében szívszerelemnek tűnik, irodalmi művekre, ill. alakokra való reflexiók adják a gerincet. Sajdik saját kedvenceiből válogatott, a kérdésre, hogy mi volt a fő szempont, a képeket összekötő kapocs, ennyi a válasz: a humor (mi más). Aki esetleg csak a mesekönyves/animációs Sajdikot ismeri, az most találkozhat a „felnőtt” Sajdikkal és kicsit bensőségesebben megismerheti annak világát. Amelyben persze szinte minden zárójelbe kerül, de sohasem bántó gúnnyal, inkább vidáman, pöckölős-kacsintósan. Eszközhasználata széles skálán mozog, mindent meg tud szelídíteni, legyen az tus, lazúros ecset, vagy zsírkréta, nem ritkán mindezek örömtáncot járva keverednek is a képeken. Lazán futó girbegurba vonalai, a legpozitívabb értelemben vett anarchista, szabálytalanságra építő rajzai messziről is azonnal felismerhetőek, egyediségük magától értetődő. Hiszen bárki felismerne egy Sajdik-rajzot, még akkor is, ha fogalma sincs magáról az alkotó nevéről. Világa beégett a hazai kollektív tudattalanba, ilyen pl. a régi ismerős, Gombóc Artúr alakja, akinek különösen örültem, hogy ismét üdvözölhettem. De a már említett kevésbé ismert oldal képviselőit se felejtsük: pl. a kisméretű tájképeket, hozzám ezek szóltak leginkább, vagy a hagyma-hajas asszonyok csoportképét, mely egy Arany János vers alapján készült. Különösképpen kiemelném még a városokról készült rajzokat (pl. Prága). Érdemes közel menni hozzájuk, rengeteg részletben lehet elveszni és megannyi apró történet tárul majd a szemünk elé.

sugar-van-aki-forron-szereti-pesti-magyar-szinhaz-fotok-komaromi-richard

A nyughatatlan mester állítólag új rajzfilmsorozaton is dolgozik, pontosabb részletek még nem derültek ki, de kíváncsian várjuk, mivel rukkol elő. Addig is, kicsinek, nagynak bátran ajánlom a kiállítást, mely egész nyáron megtekinthető. Aki netán „haza is vinné” Sajdikot, az válogathat a különböző, általa illusztrált kötetek közül, esetleg az életpályát bemutató albummal lehet gazdagabb.

1311

Borúra derűs irodalom – Sajdik Ferenc kiállítása az Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában (1037 Budapest, Szent István krt. 26.) – 2015. július 2. – szeptember 5.